El vajon ki mosogat? A Bëlga a Quartnak

Hogyan lesz dalszöveg abból a jogos kérdésből, hogy ki mosogat el? Hová lett a nemzeti vonal? Tényleg fasiszta zenekar a Bëlga? Négy lemezt adtak ki négy hónap alatt, ez komoly? Bauxittal és Még5lövéssel beszélgettünk a Bëlga új, Stég FM 84. című új, ünnepi lemeze megjelenésének apropóján. (A szövegben szerepel néhány csúnya szó!)

Már az elejétől sok olyan számotok volt - például A gyaloglás vége, a Hazakísérlek, a Gyere, kislány, gyere, a Fesztivállapot, de az Ovit is ide vehetjük -, amit helyzetdalnak nevezhetünk, ezen a lemezen pedig kevés kivétellel csak ilyenek vannak: olyan helyzetről szólnak, amiben mindenki - vagy nagyon sok ember - lehet, és olyan szövegek szólnak, amiket mindenki gondol vagy gondolhat, csak legfeljebb nem mondja ki. Hogyan lesz ebből dalszöveg?

Még5lövés: Hát így.

Csináltok, mondjuk, gyűjtőmunkát?

Még5lövés: Van rendes gyűjtőmunka is, igen. Nemcsak olyan számaink vannak, amikben az szerepel egy kicsit átírva, amiről azt gondoljuk, hogy ez mindenkinek eszébe jut. Például egy történelmi számhoz hetekig-hónapokig gyűjtögetjük az anyagot.

Bauxit: Az oktatási lemezhez (Platina) volt a legtöbb, sőt ott a szövegek utólagos ellenőrzésen is átestek tanárok által.

Még5lövés: Olyan is van, például a Születésnapnál, hogy elkezdünk azon gondolkodni, milyen lenne egy igazán jó születésnapi szám, amit mi szeretnénk hallani, vagy azt szeretnénk, hogy mások halljanak egy ilyet.

Bauxit: Szerintem ez azért meglepő, mert a dalszövegek 95 százaléka egy másik világról szól, ahova el kell menni, el kell érni; meg "merre jársz, hol lehetsz?", "szálljunk, repüljünk" - tehát mindenképpen valami elvágyódás van bennük. Mi meg konkrétságokról éneklünk, különféle aspektusokból. Nincsenek a számainkban ilyen elrugaszkodott dolgok, hogy "képzeletben végigúsztam a végtelent", hanem földi az egész. És ez jól működik, nálunk legalábbis, mi ezt tudjuk. Nem akarunk elvágyódni, azzal foglalkozunk, ami ér minket. Változunk és szemlélődünk, a szemlélődéseink során feszültségek keletkeznek, és ezeket kiadjuk magunkból. [nevet].

Azért mégiscsak más egy dalszöveg, és nem csak azért, mert rímel és ritmusa van, nem? Ami miatt egy Bëlga-sor nagyon jól idézhető lesz például.

Még5lövés: Mert kap egy keretet. Vannak gondolataink, amikről azt gondoljuk, bele tudjuk illeszteni egy 3-4 perces, esetleg hosszabb számba. Mindenképpen akarunk egy kontrasztot. Mondjuk egy példa, hogy valaki meghallja a zenét, és azt gondolja, ez olyasmi, amit játszanak a rádiók - és a szöveggel azt próbáljuk elérni, hogy legyen benne egy kis anomália, amitől az ember felkapja a fejét. Nem feltétlenül gondolja végig, de az jön le belőle, hogy ilyet nem szoktak beleírni popdalok szövegeibe. Én például pont szeretek olyan dolgokat beleírni a szövegeimbe, amiről azt gondolják, hogy "de ezt miért írta bele, ez nem is jó. Nem is jól rímel, sőt nagyon szar."

Bauxit: Ez egy nagyon nagy sörözős téma... Magának a beszédnek is van ritmikája, aztán vannak ritmusképletek, a beszéd dallami vonatkozása, plusz hozzájön a zene ritmusa, dallama, mindezek egy kontextusba integrálódnak valahogy... Most nem akarok neveket mondani, de ha megnézel olyan zenekarokat, amelyek magukat költőnek tartják, kiveszed a szöveget, és elolvasod külön, elválasztva a ritmustól meg attól, ahogy mondják, éneklik - akkor káoszt látsz magad előtt, egy csomó képzavart. Miközben hallgatva meg tök jó. Igazából előbb vannak az érzelmek, a dallam, mint a szöveg. Csak nálunk a szövegnek is van az a tartalmi dimenziója, hogy nem sablonos, hanem konkrét, mindenki vagy sokak által átélhető.

Még5lövés: Mi nem a zenére közvetlenül írjuk a szöveget. Legtöbbször úgy írjuk, hogy nem is halljuk a szám ritmusát, csak nagyjából a fejünkben van. Szerintem a popdalok nagy részét úgy írják, hogy szól és próbálgatják rá a szavakat, hogy mi jön ki. Nagyon ritka az, amikor kész van egy vers, és arra írnak zenét.

Bauxit: Nagyjából 25-30 kulcsszó van egy ún. slágerben, amelyet mindenki használ száz éve. Ezeket variálják, ennyi történik. Velem vagy, nem vagy velem, miért nem vagy velem, eső, szél, virágok, rózsa, köd, napfény, időjárás, homály, talán... "Majd visszajössz egyszer TALÁN."

Még5lövés: A messzeség, a sokszorozás, millió, végtelen, százezer.

Bauxit: Lehetne ezekre szoftvert írni.

Még5lövés: Előbb-utóbb meglesz. [Ezekről a sémákról volt szó öt évvel ezelőtti Bëlga-interjúnkban is.]

Vegyünk egy konkrét példát: az El vajon ki mosogat hogyan került az Ünnepi ebéd végére?

Bauxit: Ez úgy volt, hogy nem volt még refrénje ennek a számnak, ezért kerestünk neki. Nekem jutott eszembe, hogy ezt ilyen mantrásan lehet mondani. Meg egy jogos kérdés... [nevet] Képileg is jó. Aztán végül más lett a refrén, de úgy éreztük, hogy a végén levezetésnek jó, ha még ez a gondolat is benne van a számban, nem túl sokáig. Így kerekebb lett. Szoktunk így gyúrni számokat, hogy kerekebb, kompaktabb legyen: itt még kéne, ott sok...

Túl sok a fasz a második versszakban?

Még5lövés: Vannak vadhajtások, amiket le kell nyesegetni.

Bauxit: A Mackó [a Karácsony című szám része] brutálisabb volt, azt egy picit vissza kellett húzni, hogy sokszor meghallgatós legyen. A Születésnap is elment nagyon "maszkulin" irányba, aztán azt sokat gyúrtuk, mert azt gondoltuk, hogy biztos mindenki kíváncsi a Születésnap című számra, úgyhogy azon dolgozzunk, amennyit csak tudunk. Még két hete is tök más volt a zenéje.

Megvan az esélye, hogy születésnapokon mostantól az Alma Együttes mellé ezt is mindenki belinkeli a Facebookon.

Még5lövés: Igen, ez eszünkbe jutott.

Terveztek ezzel csinálni valamit? Mondjuk, kaptok a YouTube-lejátszások után pénzt?

Bauxit: Persze, most már a szerző is kaphat, nem csak a használó. Akár kasza is lehet. [nevet]

Az ünnepek között nincsenek ott a nemzeti ünnepek. Ez fel sem merült bennetek?

Még5lövés: Ezek nem igazán ihletősek: a nemzeti ünnepeink nem olyanok, amikről lehet egy jó kis vidám számot írni. Két forradalom, augusztus 20.

Bauxit: Még névnapi szám volt, de az kimaradt.

Még5lövés: Meg egyházi ünnepek is vannak, de azok sem ihlettek meg minket.

Az Egy zsák szar lehet mondjuk egy nemzeti vagy közösségi ünnep allegóriája?

Még5lövés: Ez nem jutott eszünkbe. Tokyo ötlete volt az a szám, hogy találjunk ki egy ünnepnapot.

Bauxit: Mondjuk az én szövegemben benne van, amit mondasz. Nem nemzeti ünnepre, hanem úgy általában. A szart ünnepeljük, és azt is ilyen gőgös módon: a mi szarunk, és mi szartuk; és ez már régóta tart, és ismétlődő dolog. Csak nem nemzeti - a nemzeti vonal mostanában kimaradt, nem foglalkoztat annyira.

Az olvasható a honlapon, hogy "új nagylemez 2013. március idusán", és előtte, "még idén megjelenik egy szintén új, ünnepi koncepciólemez is." Ezek szerint a Stég FM 84. nem teljes értékű nagylemez?

Bauxit: 44 perc, tehát percben nagylemez, de csak nyolc szám. És mi nem szoktunk 72 perc alatti lemezt kiadni. [A nyolc zeneszám mellett a fiktív Stégasztal című beszélgetős rádióműsorból lehet részleteket hallani.]

Még5lövés: Nekünk ez kislemez...

Bauxit: De összességében, kompaktságában nagylemezként van a fejemben.

Még5lövés: Nekem annyira nem. Nekem kevés ez a nyolc szám.

Az volt az élményem, hogy olyan hamar vége van.

Bauxit: Az a folyamat, amibe bele van helyezve, jól működik, ezért gyorsan vége lesz. Az is hozzátartozik, hogy a Stégasztal műsor kb. másfél óra, ebből lett kivágva egy pár részlet. Majd lehet, hogy egyszer kirakjuk az egészet a netre.

Csináltatok egy teljes műsort?

Még5lövés: Igen, és az egyben sokkal érthetőbb és jobb, szórakoztatóbb, mert összefügg az egész, lehet tudni, hogy mit miért mondunk. A lemezen csak kiragadott dolgok szerepelnek belőle, bár lehet, hogy ezt annyira nem lehet érezni.

A kurvás sztori kiderül a végén? [Ez a rádióműsor egyik visszatérő poénja.]

Még5lövés: Nem, Laci nem akarja elmondani.

Az egész elsőre felvett improvizáció volt?

Bauxit: Egy hajnali háromkor, nagyon sok bor után felvett improvizáció, igen. Aztán reggel felkeltünk, és rögtön felvettünk még egy etapot. Csak az egész nagyon önálló. Tudtuk, hogy ha kivágunk belőle, akkor a flow-ja sérülni fog, de hangulatban meg helye volt a lemezen.

Nem féltek attól, hogy egy ilyen vicces rádióműsor rövidebb lejáratú, kevesebbszer hallgatja meg az ember, mint a zenét?

Még5lövés: Ez benne van. Úgy állítottuk össze a lemezt is, hogy minden szám külön track legyen, nincs összekeverve. Ha valaki fel akarja rakni YouTube-ra, vagy ki akarja írni magának külön, akkor meg tudja csinálni.

Bauxit: Annak, ahogy Laci megszólal, van egy olyan hangulata, amit még nem untam meg.

Még5lövés: Most voltunk, vagyis voltak bent Laciék a Superman műsorában, és jól szórakoztunk, működött a dolog. Nagyon jókat nevettünk, amikor felvettük, de gondolkodtunk azért utána azon, hogy ez másnak is ilyen vicces lesz-e. De most leteszteltük, és más is nevetett rajta, tehát úgy néz ki, hogy jó.

Voltak már olyan számaitok, amiket csak így elsőre felmondtatok különösebb rákészülés nélkül, és ebből lett a kész szám is?

Még5lövés: Voltak ilyenek, főleg a Faroston.

Bauxit: Ott az volt a célunk, hogy idézzük meg a nyolcvanas éveket, azt a fajta hangulatot, underground szellemiséget. Ehhez illesztettük a hangzást is; nem volt cél, hogy fésülgessük, hanem ami a csövön kifér. Persze szerkesztgettük is. Itt a számok nagyjából fele ugyanaz, mint ami a demón volt, tehát leültünk, megírtuk, felmondtuk, kitaláltuk a sorrendjét, és kész. A másik felén még szerkesztgettünk utána, vakolgattuk, gyúrtuk.

Még5lövés: Ez a lemez gyorsan kész lett, két hónap alatt.

Bauxit: Konkrétan két hét alatt készült, mert Titusz Carbonfools-lemez csinált.

Még5lövés: Nagyjából egy évig szokott készülni egy-egy lemezünk. A következő is már félig megvan, tavaszra kész lesz. Az első lemez pedig három-négy év alatt készült.

Bauxit: De az más volt. Mindenki röhögött, hogy senki nem fogja kiadni, úgyhogy volt, hogy egy évig nem is történt semmi. Mondjuk, mi sem gondoltuk, hogy lemez lesz belőle, csak hülyéskedtünk; aztán felmerült a külső igény, hogy lehessen látni, megfogni, olvasni a szövegeket.

Azt ki is adta ki?

Még5lövés: Crossroads. Volt egy ismerősünk, aki ismerte a kiadót, és beajánlott minket. Tehát neki hitt a kiadó: "ő a barátom, ha ő azt mondja, hogy jó lesz, adjuk ki."

Bauxit: Megkerestek mondjuk nagy kiadók, de vagy beleszóltak volna, vagy nem tetszett nekik, úgyhogy ezt a kört is megjártuk. A Pepsi Sztárcsinálón elindultunk poénból, mert ugye lemezszerződés volt a fődíj. Ott az akkor induló EstFM felfedezett magának, és aztán a BMG és a Warner keresett meg minket.

Még5lövés: Igazából mindig mindenki megkeresett minket, aztán nem hívtak vissza, vagy azt mondták, hogy mégse.

Bauxit: Megkaptuk, hogy "éretlen produkció"; volt, aki több slágeres refrént szeretett volna. Volt, aki azt mondta, hogy ennyire fasiszta zenekarral soha nem találkozott életében.

Hogyhogy fasiszta?

Bauxit: Nem tudjuk, talán a Nemzeti hiphop alapján. Az volt a demón, meg a BKV, ami durvább.

Hogy jött az ötlet, hogy ezt az új lemezt olyan szokatlan módon terjesztitek, hogy pénzért lehet kapni CD-n?

Még5lövés: Két-három hónappal ezelőtt még úgy volt, hogy ez nem lesz kiadva, csak a netre kirakjuk: kis ünnepi ajándék a rajongóknak. Igazából a tavaszi lemezhez kezdtünk el kiadót keresni.

Bauxit: Van ennek olyan profán oka is, hogy ha nincs kiadványod, nincs jogdíjad. Ez nincs megoldva. Van olyan eset, nem is egy, hogy valaki nem hozza ki a szerzeményét, de megy a rádióban, és nem kap jogdíjat, vagy filléreket. Ráadásul nincs még nullán a lemezpiac, azért egy-két ezer példányt el lehet adni, amiért még megéri. Ráadásul ez egy ünnepi lemez, most karácsony van - jobb, hogy kézzelfogható, mert oda lehet adni valakinek, aki szereti a Bëlgát.

Még5lövés: Végül is mindenki hozzájuthat ingyen. Lement a rádióban, az RCKO.fm-en [itt minden csütörtökön 22:30-tól leadják a lemezt], és ma már nagyon könnyű számítógépen rögzíteni egy rádióadást.

A 2010-es tavaszi akciónak mik a tanulságai? Megérte, nem érte meg, egyszer jó buli volt? [A Bëlga 2010 tavaszán négy lemezt adott ki, ezek mind ingyen letölthetők innen, illetve a CD-ket különböző lapokhoz csomagolták, amiket felár nélkül lehetett kapni.]

Bauxit: Anyagilag?

Anyagilag, erkölcsileg, művészileg.

Még5lövés: Új kocsink, új házunk nincs.

Nem is az a kérdésem, hogy gazdagok lettetek-e, hanem, gondolom, volt ebben egy csomó munka, szervezés - meglett ennek az eredménye?

Bauxit: Egyrészt kurva jó időszak volt, amire örökké emlékezni fogunk. Akármikor a Sparheltet meghallgatom, rögtön beugrik az, ahogy a sparhelten pirítottuk a kenyeret.

Még5lövés: Raktuk a tüzet folyamatosan, azzal fűtöttük a stúdiónkat.

Bauxit: Ez minden pénzt megér. De hogy a lemezeken végigmenjünk: a politikai lemez (Arany) azoknak jött be, legalábbis a mi köreinkben, akik az első lemezt szerették. Azóta mondogatták, hogy "hát, ez már nem eléggé Bëlga", erre meg: "na ez végre olyan, mint a régi Bëlga". Mert ugye van rajta "elküldés", meg "bazdmegezés". Az oktatási segédanyag (Platina) nagyon jól sikerült dolog volt, rengeteg visszajelzés jött olyanoktól, akik konkrétan az érettségin kihúztak egy tételt, amiről volt szám, és ebből tanultak. Tanárok játszották le a diákoknak; iskolákban adják elő a diákok színdarab formájában. Engem egy évben egyszer ismernek fel az utcán, de nemrég odajött egy srác, hogy a Kémia a legjobb számunk. Egy nyolcperces szám refrén nélkül. Nagyon örültem ennek, hogy nem a Szerelmes vagyokat mondja. Abban az évben és utána mindenki, aki a koncertek előtt odajött hozzánk, az megemlítette a lemezt. Az a korosztály, amelyik akkor érettségizett, most fesztivállátogató lett. Anélkül, hogy lett volna egy nagy játszás a rádióban, klip vagy bármiféle marketingtevékenység, mégis hatalmas tömeghez jutott el ez a lemez, nagy munkát végzett, sok embert hozott a koncertekre. Persze a cél nem ez volt, hanem az audiopuska létrehozása, hogy segítsünk tanulni. Ez csak következmény. A harmadik (Gyémánt) az egy klasszikus, Zigilemez-szerű album. A negyedik (Farost) nekem az egyik kedvencem. Azt próbáltuk előhozni, amikor az első időszakban a magnóba hülyéskedtünk. Volt egy ilyen kockázat, hogy vissza tudunk-e menni oda vagy nem, és szerintünk sikerült, jó ösztönös cucc lett. [Az említett lemezekről írt kritikáink: Arany, Platina, Gyémánt, Farost valamint Zigilemez - utóbbiról irodalmárokat is megkérdeztünk.]

Összességében a négy lemez információs tömege nagyon nagy volt. Igazából a Bëlgát szerető emberek magját erősítette, akik azért is meghallgatják, végigrágják magukat rajta, van olyan szándékuk is, hogy meg fogják szeretni. De az átlagnak, aki kedveli a Bëlgát, azoknak sok volt.

Még5lövés: Sokan mondták, hogy hú, az a tavaszi két lemezetek. Mondom: négy. De olyan is volt, hogy az a tavaszi lemezetek. Egy százmilliós kampányt kellett volna kitalálni, hogy átmenjen, tényleg négy lemez fog megjelenni. Mert különben senki nem hiszi el, mert ez nem lehet, nem lehet négy lemezt kihozni négy négy hónap alatt. Csak olyat lehet csinálni, amit az emberek még éppen el tudnak hinni. Szerintem ez az egyik konzekvenciája ennek. Pedig mi azt gondoltuk, hogy úgyis van egy csomó ötletünk, hozzuk ki, és akkor nincs az, hogy szólnak egy hónappal a megjelenés után, hogy "már széthallgattam a lemezt, most megint kell várni két évet a következőre." Gondoltuk, hogy ha vannak ilyenek, akkor ők kapnak egy ilyet, amit nem lehet széthallgatni, mert mire széthallgatnád, már jön a másik, és mire a negyediket, addigra elfelejtetted az elsőt. Végül is segíteni akartunk azoknak, akik széthallgatják a lemezeket, de ez kevés embernek esett le.

Néha úgy tűnik, mintha fárasztana titeket a normális zenekari lét, az, ahogy a zenekarok általában működni szoktak.

Még5lövés: Azt sose szerettük.

Ott volt például a hír a feloszlásról.

Még5lövés: Ha eddig nem jött elő egy olyan vita, ami majdnem feloszláshoz vezetett, szerintem már ezután sem fog.

Bauxit: Volt ez az I Love VOLT-gála, ahol felléptünk pár számmal. Utána mondta a Mező Misi, hogy most jött rá, a magyar zenei életben a Bëlga az anti-minden. Sokszor szembemegyünk azzal, amit szoktak csinálni. De azért a hihetőség határán belül. [nevet]

Még5lövés: Igen, ez egy állandó harca a zenekarnak a valósággal. Hogy még épphogy elhiggyék, de azért lehessen látni, hogy itt van valami.