Eltűnik a hülyeség az Eurovízióról

2013.03.16. 22:00

Hol vannak már az orosz nagymamák vagy a szörnyálarcos finnek? Idén a legtöbb versenyző biztosra megy, balladák és bombasztikus slágerdalok váltják egymást. Vajon jót tesz-e mindez ByeAlexnek? És kikre kell a leginkább odafigyelni?

Májusban rendezik az Eurovíziós Dalfesztivál idei döntőjét a svédországi Malmőben. Mára kialakult a mezőny, a legtöbb ország felfedte kártyáit, és már a fogadóirodáknak is megvannak a favoritjaik. Igaz, idén a megszokottnál több ország döntött úgy, hogy nem indul a dalversenyen: anyagi okokból nem indít versenyzőt többek között Lengyelország, Portugália, Csehország, Szlovákia és Bosznia-Hercegovina, míg a törökök a vegyes szavazási rendszer és a kivételezett helyzetben lévő nagy öt ország miatt mondta vissza az idei versenyt. Maradtak azért így is elegen, és tavalyhoz hasonlóan most is megnéztük, kik lehetnek ByeAlex legnagyobb ellenfelei.

Nagy-Britannia - Bonnie Tyler

A brit illetékeseket évekig látványosan nem izgatta az Eurovízió, és jobbára sehol sem jegyzett előadókat indítottak, most viszont már sorozatban a második évben vetnek be nagy nevet. Igaz, a tavalyi csodafegyver besült, hiszen Engelbert Humperdincket látványosan cserbenhagyták a háziasszonyok és nagymamák, úgyhogy csak az utolsó előtti helyet volt képes megcsípni. Idén viszont a britek emelik a tétet, hisz Bonnie Tyler személyében még sokkal nagyobb nevet küldtek a döntőre.

A 61 éves walesi énekesnő egyfelől kis túlzással többet tett már le a popzene asztalára, mint az összes többi induló együttvéve: három világsláger (It's a Heartache, Total Eclipse of the Heart, Holding out for a Hero), sok-sok egyéb sikerdal, milliós példányszámban eladott lemezek. Másfelől viszont Bonnie Tyler az utóbbi húsz évben már alig hallatott magáról, és Humperdinck tavalyi példája is mutatja, hogy a lemezeladások az Eurovízión mit sem számítanak.

 

 

Tyler dalát, a Believe in Me-t ráadásul nem is fogadta kitörő lelkesedéssel a brit közvélemény: a Guardian által megszavaztatott olvasók 54 százaléka szerint a számnak nincs esélye a győzelemre, míg a BBC két szakértőt is megkérdezett, de egyiküknek sem tetszett a dal. Az Eurovízió-szakértőként jellemzett Liam Jarnecki szerint ez egy "poroszkálós" szám, viszont Bonnie Tyler nem poroszkálós énekesnő, és hiába nyeri meg magának a zsűrit, a tévénézők nem fognak a dalra szavazni. A másik megkérdezett, Barry Viniker az Esctoday.com nevű Eurovíziós fansite szerkesztője egyenesen "szégyenteljesnek" nevezte a Believe in Me-t, mondván, hogy még Humperdinck tavalyi dalánál is gyengébb, és csak áltatja magát, aki azt hiszi, hogy feljebb végez majd, mint az utolsó öt helyezett. 

Németország - Cascada

A németek idén úgy döntöttek, hogy félreteszik az elmúlt évek óvatoskodásait, és rögtön egész pályás letámadással ugranak neki az Eurovíziónak, vagyis bevetették azt a műfajt, amely szerintük Európában csodafegyvernek számít, vagyis a eurodance-et. A Cascada a másodgenerációs eurodance egyik legsikeresebb és csaknem egy évtizede működő képviselője, amely legalább két bombaslágert hozott össze idáig (Everytime We Touch, Evacuate the Dancefloor), és húszmilliónál is több eladott lemezt mondhat a magáénak.

 

 

Bár a háromtagú Cascada idővel egyre több house- és elektro elemet is csempészett a zenéjébe, ettől még a versenyre benevezett Glorious hozza a megszokott eurodance-es védjegyeket: a műanyag énekhangot, a himnikus, mindent elsöprő refrént és a szintihangzást. A gond csak az, hogy többek szerint a dal a tavalyi győztes számot, Loreen Euphoriá-ját nyúlja, ám végül a dalt nevező NDR tévéadó belső vizsgálata tisztázta a Glorioust a plágium vádja alól. Azt már csak zárójelben jegyezzük meg, hogy sokak szerint a Swedish House Mafia Don't You Worry Child című számának szintialapjai is visszaköszönnek a dalban, de hát milyen szép lenne, ha a svédországi döntőben két svéd dalból összelopott számmal nyernének a németek, nem igaz?

Norvégia - Margaret Berger

Margaret Berger nem világhírű énekesnő, de akit jobban érdekel a skandináv pop, az már találkozhatott a nevével - például hét évvel ezelőtt, amikor egy remek slágerrel, a Samanthá-val kavart kisebb hullámokat a nemzetközi popblogokon. Idén az I Feed You My Love című dallal nyerte meg a norvégiai válogatót február 9-én, és ez ugyan nem olyan perfekt popsláger, mint a Samantha volt, de még így is az egyik legjobb dal a mezőnyben.

 

 

Egy kimondottan sötét tónusú, már-már a Knife könnyedebb vagy Björk poposabb verziójának ható dal ez, amelyhez sokat tesz hozzá Margaret Berger szőke, szigorúan északi megjelenése is. Az énekesnő egyébként egy norvég tévés tehetségkutatón tűnt fel kilenc évvel ezelőtt, és bár az utóbbi pár évben nem nagyon hallatott magáról, ezzel a dallal újra magára vonta a norvég közvélemény figyelmét, és ha hinni lehet a fogadóirodáknak, Margaret a végső győzelemre is esélyes.

Hollandia - Anouk

A hollandok a jelek szerint megbolondultak, hiszen egy kimondottan jó számot indítanak. Anouk Birds című száma annyira kiemelkedik a mezőnyből, hogy felmerül a kérdés: nem lesz-e ez a dal egyszerűen túl jó az Eurovízióra? Hasonló érzéseink a norvég szám kapcsán is lehetnek, de az még valamennyire illeszkedik a mai poptrendekhez, Anouk dala viszont annyira kiemelkedően különbözik mindentől, hogy nehéz hová tenni.

 

 

Ez a hatvanas éveket idéző, folkos, hárfás, kicsit elvarázsolt hangulatú dal szintén egyike a fogadóirodák kedvenceinek, és míg az keveseket hoz lázba, hogy Anouk hangja helyenként a szép emlékű svéd Komeda zenekar munkásságát is megidézi, az már annál többeket érdekelhet, hogy Anouk kisebbfajta kontinentális sztár. Egyetlen nemzetközi sikere, a Nobody's Wife még 1997-ben született, az viszont feltette Anoukot a kontinens poptérképére, és még bizonyosan emlékeznek rá páran. Mindenesetre a 37 éves, szőke, hágai énekesnő most akár karrierje csúcsára is érhet.

Dánia - Emmelie de Forest

A fogadóirodák első számú kedvence egy húszéves dán lány, aki Viktória királynő ükunokájának tartja magát, de legalábbis egy dán lap szerint a nagyapja VII. Edward angol király törvénytelen gyermeke volt. Emmelie de Forest azonban nem arisztokratikusan csengő nevének köszönheti a jó megítélését, hanem az Only Teardrops című dalának, amely megnyerte januárban a dán nemzeti válogatót.

 

 

Az Only Teardrops egy kicsit new age-es, kelta beütésű modern popdal, síppal és a refrénben törzsi dobokkal, látványos színpadképpel, és tény, hogy az ilyesmit szeretni szokták az Eurovízión. A dal azóta már megjárta a dán slágerlistát is, és könnyen lehet, hogy Malmőben is jó helyen végez majd.

Svédország - Robin Stjernberg

A házigazda svédeket már csak illendőségből és megszokásból is a favoritok között kell emlegetni, bár megjegyezzük, hogy az idei dal maximum egy Scud rakétának tűnik Loreen tavalyi atombombájához képest. Robin Stjernberg 22 éves, az Idol című tévés tehetségkutatón tűnt fel, és odahaza aránylag nagy sztárnak is számít.

 

 

A You című dal jóindulattal is átlagos szerzemény, amely viszont teret ad Stjernbergnek ahhoz, hogy játsszon a hangjával, néha szabályosan jódlizik is. Az Eurovízión rengeteg hasonló dalt hallhatunk évről évre, és előfordul, hogy ezek néha még nyernek is, és a svédeket valamiért most is az esélyesek között emlegetik - hátha nekik lesz igazuk. De ha a svéd pophagyományokra gondolunk, akkor kicsit szomorúak leszünk.

Oroszország - Dina Garipova

Ami a legfeltűnőbb az idei mezőnyben, az az, hogy hátrébb szorult a hülyéskedés, idén mintha mindenki komolyan próbálná venni az Eurovíziót. Különösen az úgynevezett nagyívű balladák tarolnak az idén: Bonnie Tyler poroszkálós száma mellett például az örmények, a grúzok, az észtek, az izlandiak, az izraeliek mellett az oroszok is a mindent elsöprő érzelmekben bíznak, pedig nekik tavaly bejöttek a nagymamák. Még az írekre sem lehet számítani: sajnos harmadszorra nem merték bevállalni, hogy újra az ecsetfejű Jedward-duót nevezzék, idén egy bárgyún vigyorgó noname giccshuszárt indítanak.

 

 

A tatár származású Dina Garipova dalát, a What If-et ráadásul svéd dalszerzők írták, ennek megfelelően nemzeti jelleg egyáltalán nincs benne, énekelhetné ezt a generikus tucatballadát bárki más, akkor se lenne különböző. Ettől még ne írjuk le teljesen a műfajt, viszont ezzel ki is pipálhattuk az összeset.

Románia - Cezar

Aki jól akar szórakozni az Eurovízión, annak nehezebb dolga lesz a korábbiaknál is, ezért fokozottan meg kell becsülni minden indulót, aki a giccsbe fulladás ellen tesz valamit (talán ez lehet az esélye az átlagtól eltérő dalt éneklő ByeAlexnek is). A románokra ebből a szempontból egyáltalán nem lehet panasz: idei versenyzőjük egy operaénekes, Cezar Ouatu, aki az egyik leghíresebb kontratenorénekes az országban.

 

 

Idén Cezar az It's My Life című dalt énekli, amelyben dance-alapokra áriázik, és még némi dubstepes röfögés is megjelenik a dal közepén. Az biztos, hogy ez a szám jelentősen meg fogja osztani a közönséget, és akkor még finomak vagyunk, viszont Cezar betölti azt a szórakoztatási funkciót, amelyre a sablonos Eurovíziós dalok többsége sajnos képtelen. És ebből a szempontból tök mindegy, hogy bejut-e majd a döntőbe, vagy nem.

Görögország - Koza Mostra feat. Agathonasz Jakovidisz

Nem állnak be a tucatdalok sorába a görögök sem, akik idén egy görög népzenébe oltott ska-mulatós számmal képviseltetik magukat. A Koza Mostra nevű együttes egy idősebb görög énekest, Agathonasz Jakovidiszt kíséri a dalban, aki arról énekel, hogy ingyen van az alkohol.

 

 

Ez a fajta bulizós-mulatós hangulat, nyakon öntve némi balkáni szósszal, általában elég szokott lenni a döntőre, sőt talán még a top 10-be is bejuthatnak a görögök, akik legalább valami lendületet csempésznek a statikus idei mezőnybe. A végső győzelmük mindazonáltal meglepetés lenne.

Finnország - Krista Siegfrids

Na, a finnek sem szórakoznak idén, viszont Krista Siegfrids száma összehasonlíthatatlanul érdekesebb és figyelemfelkeltőbb a mezőny nagy részénél. A műanyag rockhangzás és a lendület akár még Pinket is idézheti helyenként, és döntőt is érhet a finneknek.

 

 

Érdekes azért, hogy a finnek egy svéd énekesnőt indítanak (ezzel egy országban már biztosan elsők lesznek), és az is, hogy ezzel a saját pályáján verhetik meg a nagy szomszédot. Még a favoritok között emlegetik az ukrán Zlata Ognyevicset is a fogadóirodák oddsait összesítő oldal szerint. Ugyanott ByeAlex jelenleg csak a belga indulót előzi meg, de a bukmékereket is érte már pár meglepetés a múltban, ahogy érheti majd májusban is.