A lámpaláz hátha elmúlik - őket ajánljuk a Szigetről

Vajon mennyire fog hiányozni Nick Cave bajsza? Kitől várjunk bivalyul szóló és jó rockzenét? Kitől a legkúlabb brit dance hangzásokat? És vajon melyik énekesnőt szeressük leginkább? Tíz Sziget-fellépő, akiket a leginkább javaslunk megtekintésre - természetesen a külön cikkben méltatott Blurön kívül!

Nick Cave And The Bad Seeds (augusztus 7., szerda, 21.30, Nagyszínpad)

Nick Cave adott már szörnyű koncertet a Szigeten; legutóbb, 2008-ban viszont lezúzta Budapestet; és ha idei lemeze jó is volt, azért nem voltunk teljesen elégedettek. Az előjelek tehát vegyesek, viszont történelmi érdemei vannak olyan számosak (itt írtunk róluk személyes hangon), hogy ezt a koncertet igenis várjuk.

Pláne, hogy csaltunk, és megnéztük az interneten, hogy játsszák majd a Tupelót és a Weeping Song-ot is, többek között. Bár lehet, hogy az a bajusz azért hiányozni fog!

Franz Ferdinand (augusztus 11., vasárnap, 19:30, Nagyszínpad)

Amilyen gyorsasággal sorozta meg a világot a Franz Ferdinand két, gyors egymásutánban megjelentetett albummal 2004-2005-ben, olyan szembetűnően sok idő - nyolc év! - kellett a következő két lemezhez. Most például négy évnél is hosszabb szünet után jelenik meg augusztus végén a negyedik album, a Right Thoughts, Right Words, Right Action, melyről eddig két számhoz készült videoklip, és jól mutatja mindkettő, hogy nagy meglepetésre nem kell készülni, csak a szokásos, fülbemászó és táncolható Franz Ferdinand-számokra.

Ezekből nyilván sokat fog játszani a zenekar a Szigeten is, de azért a régi slágerek sem lesznek elhanyagolva. Elég durva, de már nyolc éve annak, hogy a glasgow-i zenekar először játszott a fesztiválon – akkor ők jelentették az addig sokat bírált Sziget-program megújulását, az egy évvel későbbi újrázás már csak újrázás volt, viszont az a bizonyos első koncert a mai napig csodás élmény mindenkinek, aki ott volt. A mostanitól katarzist nem feltétlenül érdemes várni, viszont egy még profibb zenekart sok-sok jó számmal igen.

Tame Impala (augusztus 11., vasárnap, 21:30, A38 Színpad)

A kevés valóban aktuális fellépő egyike az ausztrál Tame Impala, amely – hogy mást ne mondjunk – a tavalyi év rocklemezét csinálta meg, még a híresen rosszindulatú Quart szerint is 2012 legjobb albuma volt ez! A Tame Impala csak nevében zenekar, valójában egy Kevin Parker nevű ember projektje, aki körül cserélődnek a zenészek, ám koncerten ettől még ugyanolyan összeszokottan működik a produkció, mintha rendes együttesről lenne szó.

Parker a hatvanas évek végének pszichedelikus rockzenéjéhez nyúl elsősorban inspirációért, dalai többsége ugyanazt az LSD-fűtötte, rendszerbe szedett kreatív káoszt tükrözi, mint mondjuk a Beatles pszichedelikus korszaka. Ennek ellenére ne valamiféle rockzenei nekrofíliára számítsunk, hiszen - ahogy tavalyi kritikánkban írtuk - "a Lonerism egy bivalyul szóló, időtlen rocklemez", amely egyszerre nosztalgikus és modern. Úgyhogy élvezheti az is, aki a sztratoszférába vágyik, és az is, aki csak egy jó rockkoncertet szeretne látni.

Boys Noize (augusztus 11., vasárnap, 01.00, Party Aréna)

A német Alexander Ridha fejleszakítós, horzsolós bulizenéiről ismert a leginkább; tavaly óta Skrillexszel bandázik Dog Blood néven, popsztárok sorát remixelte. Mindemellett képes a döngölés közben meglepően izgalmas megoldásokat is bedobni, és Boysnoize nevű kiadójával is megjelentet kifejezetten előremutató produkciókat.

Boys Noize most nem dj-zni jön, hanem live act fellépést csinál. Legutóbbi kiadványa jó kis acides őrület, mint az a fenti lejátszóban ellenőrizhető, úgyhogy reméljük, ez lesz a Sziget legsavasabb és remélhetőleg egyik legkirályabb elektronikus bulija, csak maradjon rá energiánk a legvége felé.

Bat For Lashes (augusztus 7., szerda, 23:30, A38 Színpad)

A cseppet sem nőies művésznevet választó Natasha Khan egyike a gondolkodó ember számos Madonnájának, vagyis egy az utóbbi évtizedben nagy számban feltűnt öntudatos, saját útját járó énekesnők közül. Bat For Lashes eddigi három lemezén saját világot hozott létre: a több hangszeren is játszó énekesnő egyre biztosabb lett saját magában, "kinőtte az ábrándozó és naphosszat sírdogáló fiatal lány énjét", fenntartva dalai sajátos, kicsit rejtélyes atmoszféráját.

A pakisztáni apától és angol anyától származó Khan intim és nőies, kimondottan személyes hangulatú zenét csinál, mely azért nem szűkölködik a nagy érzelmekben sem. Aki viszont csak egy csinos arcra és kellemes zenére számít, az lehet, hogy csalódni fog: Bat For Lashes ambiciózus és komoly énekesnő, és egész biztosan a Szigeten is megmutatja elbűvölő és nyugtalanító arcát is.

Totally Enormous Extinct Dinosaurs (augusztus 8., csütörtök, 01.00, A38 Színpad)

A szupermenő, ráadásul már kereskedelmileg is értelmezhető sikereket arató brit klubzenét idén a tavalyi Volt után visszatérő sztár, vagyis Katy B mellett ez a hülye művésznevű, amúgy korábban zenetanárként dolgozó fickó, civilben Orlando Higginbottom képviseli.

A house- és garage-revivalbe tökéletesen illeszkedő tavalyi, Trouble című bemutatkozó lemeze a brit eladási lista 35. helyéig jutott, de nem is ez a fontos esetünkben, hanem az a kúlságfaktor (!), ami a TEED fellépésében az egész Szigeten talán a legtöményebben fog megjelenni.

Empire of the Sun (augusztus 11., vasárnap, 21:00, Party Aréna)

A színpompás jelmezekben járó ausztrál duó sima hangszeres popzenét játszik, de a szervezők valamiért elektronikus zenei fellépőként az Arénába teszik: így volt ez két éve, és így lesz idén is. Azóta az Empire of the Sun elkészítette második albumát, melyről az Alive máris nagy sláger világszerte, noha azért a Walking on a Dream vagy a We Are the People még mindig ismertebb.

Luke Steele és Nick Littlemore jó pár kísérőzenésszel szokott színpadra állni, ők maguk is gitároznak, még ha van is szintipopos beütés is a dalaikban. Sőt, show-ban, látványban és táncosokban sem lesz hiány, nemcsak slágerekben, szóval aki a Tame Impala helyett inkább a könnyed bulizást választaná, annak ez az egyértelmű ajánlatunk.

Woodkid (augusztus 9., péntek, 23:30, A38 Színpad)

A Woodkid néven zenélő Yoann Lemoine kliprendezőként legalább olyan ismert, mint zenészként, bár a nemrég megjelent első lemez vélhetően sokat tesz azért, hogy Woodkid végre lenyomja Lemoine-t. A folkos hatásokat is mutató, érzelmektől átitatott, nem ritkán himnikus emelkedettségű dalok kicsit tömény hatást keltenek a lemezen, de élőben ez könnyen oldódhat.

Lemoine a videók alapján élőben nem köt semmilyen kompromisszumot, szerencsére, hanem sok-sok kísérőzenésszel lép színpadra, és koncertjein is ugyanolyan gazdagon hangszerelt zenét játszik, mint albumain. Hátha a Szigetig a korábbi koncerteken látott lámpalázát is le tudja küzdeni!

Nneka (augusztus 8., szombat, 18.00, A38 Színpad)

Volt egy pillanat, amikor úgy nézett ki, hogy a nigériai-német Nnekából megpróbálnak szupersztárt csinálni - tudjuk, hogy milyen eredménnyel: az utca emberének aligha mond valamit a neve. Ennek kiadója feltehetően nem örül, nekünk viszont talán jobb így: nem a nagyszínpadra kell felnéznünk rá, hanem jóval intimebb környezetben hallgathatjuk meleg hangú, de érzékeny kérdéseket is feszegető soulos-hiphopos zenéjét.

Magyar vonatkozás: Nneka közreműködött Sena pompás idei szólólemezén (aki egyébként ezzel az anyaggal és az Irie Maffiával is fellép a Szigeten, naná - pénteken 5-től, majd 10-től a Magyar Zenei Színpadon).

Mokoomba (augusztus 10., szombat, 19.45, OTP Bank Világzenei Party Nagyszínpad)

A világzenei kínálatból idén leginkább a zimbabwei Mokoombát ajánljuk. Az országból amúgy sem túl sok zenei exportcikk lesz híressé, a Mookombának viszont ez úgy sikerült (legalábbis világzenei körökben), hogy ráadásul az ország kisebbsége, a tonga népcsoport zenéjéből indul ki.

Ezt vegyítik hol funkkal, hiphoppal, reggae-vel, latin műfajokkal stb. - de mindezt szerencsére ízléssel. Jó kis táncos koncertben reménykedünk.