A magyaroknak is kínál zenét a Google

google music
Vágólapra másolva!
Október 1-én Magyarországon is elindult a Google Play Music. Egyrészt pénzért vásárolhatunk, másrészt ingyen tárolhatunk zenéket a Google Play zenei szekciójában. Havidíjért személyre szabott rádiót is kapunk.
Vágólapra másolva!

A Google Play Music elindulásával egyszerre több szolgáltatás is elérhetővé vált: egy hagyományos online zenebolt, az iCloudhoz hasonló zenetároló és egy netes rádió. Mivel gyorstesztünkön ez utóbbi bizonyult a legvonzóbbnak, és egyben ez a legérdekesebb is, kezdjük ezzel az ismertetőt.

Személyre szabott rádió

Ez a legújabb szolgáltatás: Amerikában májusban debütált a fizetős, korlátlan zenehallgatás a Google Playen. A Korlátlan Hozzáférés (All Access, teljes, sokak szerint rémesen randa nevén: Google Play Music All Access) előfizetői a Google teljes, kb. 18 millió számból álló katalógusából bármit meghallgathatnak, ameddig fizetik a havi díjat. Ez 1650 forint/hó azoknak, akik november 15-ig regisztrálnak, és később sem emelkedik, akármeddig maradnak; aki később kapcsol, annak havonta 1950 forintot kell fizetnie. Az első hónapban ingyenes a kipróbálás. Az All Access hallgatható így, hogy egyes számokra keresünk, valamint rádiószerűen. Annak a számnak az alapján, amit mi választunk, újabbakat ajánl nekünk, mondván: "ha ez tetszett, remélhetőleg ez is fog". Ezekről természetesen megmondhatjuk, hogy tényleg tetszettek vagy sem, és a továbbiakban az algoritmus ehhez igazítja a válogatását: a Google szerint egyre jobban el fogja tudni találni, hogy mi tetszik és mi nem. Az online rádiók többségével szemben látjuk előre, hogy miket talált nekünk a rendszer, és bármennyit ugorhatunk, ha valami nem tetszik. Bármikor indíthatunk újabb zenefolyamot egy újabb dalból; hagyatkozhatunk a Google szerkesztői által készített összeállításokra is, például műfajok szerint rendezve.

Gyorstesztünkön azt nem tudtuk kipróbálni, hogy mennyire lehet tényleg jól megismertetni az ízlésünkkel a Google-t. Viszont két "rádióadót" is kipróbáltunk, és mindkettőt jól esett hallgatni. Mivel könnyen át lehet ugrani egy-egy számot (inkább uncsik voltak, bosszantót nem dobott a rendszer), ami maradt, abban jó arányban voltak az örömmel üdvözölt ismerősök, a jó ismeretlenek és a "jaj, erre már régóta kíváncsi vagyok, de valahogy sose jutottam el odáig, hogy meg is hallgassam" típusú zenék.

Kelis: Milkshake a kedvenced? A 1 Thing is tetszeni fog!

Pénzért venni, ingyen tárolni

Az Android-használók számára jól ismert Google Play kibővült egy zenebolttal, ahol egyes dalokat vagy teljes lemezeket vehetünk. A letöltéseket hasonlóan intézhetjük, mint ahogy korábban appokat, esetleg könyveket vásároltunk a Google Play áruházban. Ehhez nemcsak a Google-be, hanem annak Wallet nevű "pénztárca" szolgáltatásába is regisztrálnunk kell, de onnantól már egyszerűen megy. Aki pedig fél, hogy véletlenül akarata ellenére költ pénzt zenére, megnyugodhat: hacsak át nem állítjuk ezt, a vásárlások előtt be kell írni a jelszavunkat.

Az egyes zeneszámok ára 100-tól 410 forintig terjedhet; a legtöbbe a nagy nemzetközi slágerek kerülnek. Az új Katy Perry-szám például ennyi volt; de az I Kissed A Girlt is 370-ért lehet megvenni, pedig nem egy friss darab. Az új Britney Spears-szám, a Work Bitch viszont mindössze egy százas. Gyorstesztünk alatt 150, 250 forintos ár tűnt a leggyakoribbnak, magyar zenékre a 150; de nem sikerült rájönni, hogy van-e abban rendszer, hogy mi mennyi, és ez eléggé zavaró. Albumokat 880 és 2840 forint között láttunk. (Az összegeket forintban látjuk, szemben az eurót használó iTunesszal.) Fizetés nélkül másfél percet lehet meghallgatni egy-egy számból.

Kb. 18 millió szám közül választhatunk, köztünk vannak a legnagyobb kiadók és számos kicsi is. Természetesen a magyar közönséget nagyon érdeklő magyar zenéket is igyekeztek megszerezni; ezek egyébként - hacsak külön jogi akadálya nincs - egyben világszerte elérhetővé válnak. A Google azt ígéri, hogy ami még nincs meg, azon is dolgoznak. Egy gyors tesztet csináltunk: megtaláltuk Ákos, a Children Of Distance, Cserháti Zsuzsa, a Depresszió, Dopeman, az Első Emelet, a Kozmix, az LGT, Máté Péter, Tankcsapda lemezeit. Zalatnay Sarolta csak válogatáslemezeken szerepel, teljes saját albummal nem. Egyetlen zene nélkül, de szerepelt a rendszerben a Kárpátia, Nótár Mary és a Punnany Massif - ez feltehetően azt jelenti, hogy már hamarosan lesznek. Egyelőre egy-egy számot vásárolhatnak a Ganxsta Zolee-, Lajkó Félix- és Csík Zenekar-rajongók, Péterfy Boritól pedig egy remix-ep van. Egyáltalán nem volt A. E. Bizottság és Európa Kiadó. Egyébként is kicsit kaotikus a magyar katalógus; így például több előadó duplázva szerepel, a két ugyanolyan névhez más-más számok tartoznak. Keresgélés közben amúgy a rendszer ajánlgat elvben hasonló dolgokat is, de ez egyelőre nem működik jól, viszont így legalább lehetett nevetni azon, hogy Adele és a Coldplay az összes létező magyar előadóhoz hasonlít.

A Beatricét kerestük, és lám, mit találtunk

Amit megveszünk, azt természetesen letölthetjük, de ez nem feltétlenül szükséges. Ugyanis itt jön be a másik szolgáltatás, a zenetár: online tárolhatjuk mind az itt vett zenéket, mind azokat, amelyeket a - külön letöltendő - Music Manager program a számítógépünkön talál. Ehhez a tárolóhoz, vagyis a zenéinkhez minden olyan eszközről (számítógépről, okostelefonról, táblagépről) hozzáférhetünk, amelyen működik a Google Play (az iPhone tehát kiesik), és legalább egyszer tudunk vele csatlakozni az internetre. De nem kell feltétlenül folyamatosan netközelben lennünk: az egyes számokat offline is meghallgathatóvá tehetjük - igaz, ebben az esetben helyet foglalnak az eszköz memóriájából. A zenetároló használata ingyenes; mérete 20 ezer szám, vagyis az általánosan használt átszámítás szerint kb. kétezer lemeznyi zene. Teszteléshez 900 darab számot töltöttünk fel, egy órát dolgozott rajta a gép; hozzá kell tenni: sok obskúrus afrikai zene volt közöttük.

Manapság már mindenhez kell közösségi funkció is, így természetesen a Google Play Music is kínál ilyet. Barátainknak, egészen pontosan a Google+ közösségi oldalon bejelölt ismerőseinknek ajánlhatjuk kedvenc számainkat, és nekik nem kell ezeket megvásárolniuk ahhoz, hogy meghallgassák: egy alkalommal ingyenesen lejátszhatják mindegyik dalt. Ezután nekik is csak a rövidített ízelítő áll rendelkezésükre, illetve persze a vásárlás lehetősége. (Esetleg más forrás, mondjuk a YouTube.)

A zenészeknek jó, de titok, hogy mennyire

A Google Plus Music magyarországi elindulásával a hazai zenék is bekerülhetnek a katalógusba. Ez nemcsak azokat érinti, akiknek ezt elintézi a kiadója: bárki, vagyis szerződés nélküli zenészek is saját "boltot" indíthatnak. Ehhez egyszeri 25 dollár (5500 HUF) befizetése szükséges, onnantól minden más ingyen van: az oldal testreszabása, a számok, albumok feltöltése. A havonta elutalt bevételekből az online zeneiparban szokásosnak mondható 30 százalékot tartja meg a Google, a maradék azé, aki árulta a zenét (a kiadó és a zenész osztozik rajta, vagy ha az előbbi nincs, minden az utóbbié). A szerződés nem exkluzív, tehát más boltokba is kirakhatók az ide feltett zenék; az árképzés alakítható; engedélyezhető, hogy az eladásra kínált számokat az Google az All Access lejátszhassa az érdeklődőknek. Itt lehet nekilátni a boltindításnak; bőséges információk itt olvashatók.

A Quartnak egyes részletekről Sami Valkonen, a Google Play Zenei Partnerségek régiós vezetője beszélt telefonon. Azt szerettük volna megtudni tőle, hogy mindez mennyire segíti azt, hogy egy itt boltot indító zenész ténylegesen eljusson a nemzetközi közönséghez. Így például ha egy magyar zenekar thrash metalt játszik, akkor van-e valódi esélye arra, hogy a rendszer ajánlja a számát egy amerikai Slayer-rajongónak, aki az All Accesstől várja a még több thrash iránti éhségének kielégítését. Sami Valkonen azonban azt mondta: az új zenéket ajánló algoritmus a Google egyik büszkesége, amelynek részletei titkosak. Azt lehet tudni, hogy leginkább az számít, hogy a felhasználónak milyen saját zenéi vannak; a korábbi ajánlatok közül mit fogadott jól és mit vetett el; de például azt is figyelembe veszik, hogy miket néz meg a (Google tulajdonában lévő) YouTube-on. Továbbá még sok egyéb tényezőt, de ez innentől már titkos. Faggatózásunkra Sami Valkonen elárulta, hogy a dalok nyelve is szerepet játszik a kiválasztásnál. Ez tehát a hallgató felől nézve azt jelenti, hogy ha mondjuk sok magyar nyelvű metált hallgat, akkor a rendszer nagyobb eséllyel kínál neki további ilyeneket; a külföldre vágyó zenekar számára pedig azt, hogy ha magyarul énekel, akkor biztosan kisebb esélye lesz, hogy egy amerikai zenerajongónak kiajánlják, mint ha angolul - de azt nem tudjuk, hogy mennyi ez az esély.

Mire számíthat a Google Play Music itthon?

A Google Play Music a nemzetközi digitális piacot nem tudta felbolygatni. Egy nyári adat szerint az online zenei bevételek 75 százaléka még mindig az iTunesé. Az elemzések inkább az Amazon mp3-boltját, az ingyenes és előfizetős, vásárlás nélküli zenehallgatást kínáló Spotify-t, a Pandora online rádiót, a Deezert és Rhapysody-t emlegetik olyan szolgáltatásként, amely ha megszorítani nem is tudta az Apple boltját, de legalábbis már jelentős szereplője a piacnak. Pedig nyilvánvaló, hogy mi a Google komoly fegyvere: rengeteg embert tud elérni, hiszen még az is hallott róla, aki nem látott még internetet; másrészt ott vannak az Android operációs rendszert használó eszközök, amelyekre appokat leginkább a Google Playről töltenek le az emberek. Egyelőre nem tudta ezt kihasználni, nem tett szert igazán komoly részesedésre.

Más a helyzet azonban a magyar piacon. Igaz, hogy számos szolgáltatás már elérhető itthon. 2011 szeptemberében elindult az iTunes (elemzéseink itt és itt olvashatók), más nemzetközi szolgáltatások mellett hazai szereplők is vannak. Ugyanakkor egyelőre mégsem vetették rá magukat a magyarok nagy tömegben a legális online szolgáltatásokra. Így a Google versenyelőnye nagyobb lehet: míg ugyanis ahhoz, hogy az ember egy másik online szolgáltatást használjon, külön elhatározás szükséges (tudni kell, mi az; be kell írni valahova a nevét; regisztrálni kell stb.), a Google Playt viszonylag gyakran megnyitja az ember, ha okostelefonja van, és akkor látja, hogy van itt zene is. Ha már töltött le pénzért appot, akkor még a fizetéshez sem kell regisztrálni. Persze tudjuk, hogy még ha ennyire elé is rakják, hogy "nézd csak, fizethetsz zenehallgatásért!", a magyar ember akkor is képes azt mondani, hogy "zenehallgatásért? fizessek?!?!".

A zenetárral nem tudtunk ilyen hamar megismerkedni, viszont gyorstesztünkön az online áruház és a rádió is többé-kevésbé, illetve simán jól szerepelt. Az előbbi hibáival együtt elég olcsó; a 150 forintos átlagár jóval vonzóbb, mint az iTunes 0,99 eurója; a Dalok.hu 130 forint/dal árképzéséhez képest elenyésző a különbség. Ha a katalógus hiányosságait pótolják, akkor bizonyosan megéri majd használnia annak, aki akar pénzért, legálisan zenét letölteni - ki tudja, hányan lesznek ilyenek. A rádió még vonzóbbnak tűnt. Az egy dolog, hogy majdnem minden zenét rögtön meghallgathatunk, ami eszünkbe jut, vacakolás nélkül - ezt többé-kevésbé a YouTube is tudja. Viszont ha az egy hónapos ingyenes próbaidő alatt kiderül, hogy tényleg testre tudja szabni az ember a zenéket a neki nem tetszők kidobásával, akkor tud olyan jó és hosszan kitartó örömet okozni, amiért nem tűnik soknak a havi 1650, de még az 1950 forint sem.