Először lépett fel Magyarországon igazán népszerű koreai popegyüttes a Teen Top személyében. A hattagú fiúcsapat a PeCsában lépett fel, és a borsos jegyárak ellenére is hisztérikus hangulatba kergette a magyar tinilányokat.

Hiába írtam már két és fél éve a jelenségről, engem még most is meglepett, hogy Budapesten alapáron 45 eurós jegyekkel kétezer fős koncertet tud adni egy koreai fiúbanda. És bár az érdeklődés minden valószínűség szerint nagyrészt annak szólhatott, hogy végre egy igazi K-pop produkció is eljött Kelet-Európába, sokan voltak az elkötelezett(nek tűnő) rajongók is, akik megvették a drágább kategóriás jegyeket, a bemelegítésnek játszott számoknál is együtténekeltek és telesikoltozták a küzdőteret. Egyébként azt a helyszínen átélni, hogy a sikoltozó tiniktől alig lehet hallani magát a produkciót, mindenképpen szórakoztató élmény, és a jelek szerint mindenki jól is érezte magát a közönségből (még a koreográfiát is ismerte mindenki), úgyhogy mindenki jól járt, kivéve azt a kitaszítottat, aki nem rajongóként érkezett.

A képre kattintva galéria nyílik!Fotó: Pályi Zsófia - Origo

Azon kívül ugyanis, hogy a tagok viszonylag jól tudnak egyszerre énekelni és táncolni, de külön-külön egyikben sem kiemelkedőek, kevés pozitív volt elmondható a koncertről. Eleve egy viszonylag normcore együttest hoztak el, akik számaikban nem igazán térnek el a szokásos sablonoktól, és a két és negyed órás show koreográfiájában is két jellegzetes, feltehetőleg viccesnek szánt mozdulat volt bármi megközelítőleg ikonikus helyett. Már a fenti magas jegyárért is jóval többet szoktak kínálni, mint egy hattagú együttest, egyetlen kivetítőt, és egy, nyíltan teljesen felvételről menő zenei alapot, ami egy az egyben konvergál a stúdióverziókhoz. Ezt is teljesen jogosan lehetne eladni, mondjuk ötezer forintért, de arra, hogy valaki úgy gondolja, 2014-ben így, egymás után a Like a G6-et és a Blurred Linest érdemes feldolgozni, mert azt úgyis mindenki ismeri a közönségből, tényleg már csak Janicsák Veca-i mércék vannak. Enyhe túlzással akár arról is beszélhetnénk, hogy Fluor Tomi-méretű befektetéssel Kylie Minogue-i profit érhető el, lévén a jegyárak tényleg errefelé konvergálnak, a produkció viszont aránytalanul kisebb – elvégre az utóbbinál legalább Gaultier tervezi a ruhákat, és a hangosítás is van olyan jó, hogy megállapíthassuk, pontosan hol ér véget a backtrack és hol kezdődik a művésznő saját hangja.

A képre kattintva galéria nyílik!Fotó: Pályi Zsófia - Origo

Tényleg hihetetlen az, hogy a K-pop ipar, minőségileg messze magasabban álló termékei mellett, azt is képes eladni, hogy három számot is kétszer játszanak el egy koncert alatt, méghozzá úgy, hogy a ráadást is a nyitó számmal zárják. Valószínűleg azok, akik bármilyen szinten is minőséget vártak volna el egy hasonló eseménytől, vették volna a legkisebb fáradságot az együttes korábbi munkássága alapján egy ilyen esemény megtekintésére. És ha ötszáz tini követel vissza, hogy a diszkográfiád összjátékidejénél is hosszabbra nyújtsd a show-t, lehetetlen nemet mondani, és akkor már azt is legalább háromszor megkérdezed majd, koreaiból magyarra tolmácsolva, hogy „Budapesten mit kell meglátogatni". De így is fáj, hogy egy ilyen szintű hazai debütálásnak sokkal jobbnak kellett volna lennie. És akkor nem csak a rajongók élvezték volna.