Az átrendezett kiállítás jobban bemutatja a középkori művészet sokszínűségét és összetett funkcióit. A tárlat főleg a mai Szlovákia területéről származó gótikus szárnyas oltárokból, táblaképekből és szobrokból áll.
Baán László, a MNG főigazgatója szerint a szakrális hangulatú térben végre kibontakozhatnak a művek.
"
Heroikus feladat volt úgy maivá és élővé tenni az anyagot, hogy közben megőrizzük az értékeit"
– tette hozzá. Ebben a Magyar Nemzeti Múzeumtól kapott tárgyak is segítették Poszler Györgyit, a kiállítás kurátorát. Elmondása szerint a tárlat a kiállított anyagot tekintve a korábbival kontinuus, de látványban és koncepciójában újszerű, és ezzel új korszakot nyit a gyűjtemény történetében. Számos tárgyat restauráltak, és több eddig soha be nem mutatott műtárgy is a tárlatba került, árulta el a szakember.
Az első terem a középkori művészet értelmezési kereteit igyekszik megteremteni, ide a korabeli Magyarország térképe és kronológiája mellé a toporci templom emlékei és az MNM-ből kölcsönzött kegytárgyak kerültek. A következő egység szoborgalériájának középpontjában a gótikus gyűjtemény legbecsesebb tárgya, a bécsi táblaképfestészet legkorábbi datált darabjaként számon tartott Maria Gravida kép áll. Ebből a szovából továbbhaladva a táblaképek és a szárnyas oltárok veszik át a főszerepet.
Külön egységekben mutatják be a Szepesség, Kassa és a nyugati országrész gótikus művészetét, majd a kiállítás a Körmöcbánya melletti Jánosrét templomának gazdag berendezésével zárul.