Magyar DJ-páros a világsiker küszöbén

2014.09.30. 11:03

A Stadiumx alig 8 hónapja alakult. A párost Dave Martin és a Muzzaikból már ismert Sullivan alkotja. Howl at The Moon című felvételük hatalmas sikert aratott, és már olyan DJ-k pörgetik világszerte, mint Avicii, David Guetta és Nicky Romero.

Úgy tűnik, közel állunk ahhoz, hogy Magyarországot zenei témában a cigányzene és a jazz mellett a aktuális műfajokban is számon tartsák külföldön. DJ-fronton először a Myon & Shane54 páros futott be, akik szinte megállás nélkül járják a világot. Egy hónapja Skrillexnek tűnt fel JumoDaddy Black Horse című dala, és azóta már többször le is játszotta a magyar DJ-producer szerzeményét szerte a világban. És most itt ez a két szimpatikus fiatal srác, akik a múlt pénteken David Guettával együtt léptek fel Ibizán, és akikre már nemcsak fel-, de oda is figyel a nemzetközi elektronikuszene-ipar. Velük beszélgettünk sikerről, szerencséről, a műfajról, és arról is, miért pont most szeretnének hazai rajongói bázist építeni.

Több év közös munka után mi történt 2013 év végén, amikor végül létre is hoztátok a Stadiumxet?

Dave: 2009-ben találkoztunk először egy workshopon itt, Budapesten. Nagyon sokat beszélgettünk, és három-négy hét múlva már együtt ültünk a stúdióban. Elkezdtünk közösen zenéket csinálni, de szólóban már mindketten dolgoztunk. A Zsoltinak a másik formációja a Muzzaik, én pedig mint Dave Martin tevékenykedtem, mivel elsősorban DJ-zéssel foglalkozom, de „ghost-producerként” már korábban is írtam zenéket, például Lotfi Begivel, Király Viktorral vagy Radics Gigivel.

Sullivan: Az első közös munkánk egyike, a Lets Go, a Beatport kategóriája 5. helyéig jutott. Ezután született meg a konkrét döntés arról, hogy hozzuk létre a Stadiumxet. A Muzzaik marad továbbra is a house, a tech-house és a deep-house vonalon, a közös produkció meg az EDM-progresszív house irányba megy. Azt szerettük volna, hogy amikor már minden adott ahhoz, hogy sikeres lehessen a produkció, akkor kezdjük el tudatosan építeni, nevet kitalálni. A fejlődés talán ezért is tűnik gyorsnak.

A Stadiumx tagjai: Dave Martin és SullivanFotó: Dudás Szabolcs - Origo

Első helyig jutni a Beatporton ilyen gyorsan, több mint fejlődés… Mi alapján választottatok énekesnőt a dalhoz?

Dave: Az ügynökünk épp akkor fedezte fel őt, amikor a dal elkészült, így kerültünk vele kapcsolatba. Taylor Renee-nek utána egyébként még egy Beatport első helyezett dala volt, vagyis egy éven belül három. 

Ha ilyen jó menedzsment van a hátatok mögött külföldön, akkor most miért mégis egy ilyen kicsi piacra fókuszáltok? Miért cél, hogy Magyarországon építsetek rajongótábort, miközben mindenki az országhatáron túlra vágyik?

Dave: Magyarok vagyunk, ezért nekünk fontos, hogy Magyarországon is legyen egy stabil bázisunk. Arra a nagy előadók, mint Guetta vagy Avicii is nagy hangsúlyt fektetnek, hogy a hazájukban is stabil bázisuk legyen.

Azért normál esetben ez fordítva történik. Először van az embernek rajongója a saját hazájában, és utána a Fülöp-szigeteken meg mindenhol máshol…

Sullivan: Attól, hogy amit csinálunk, nemzetközi piacra szánjuk, még nem szeretnénk és nem is tehetünk különbséget a rajongóink között. Olyan nincs, hogy megválogatjuk a közönséget, hogy most akkor vannak rajongók Magyarországon, de azokkal nem foglalkozunk, mert azok kevesebbet érnek, mint Angliában, mert hírértékben az jobban kamatoztatható nemzetközileg. Ha bárhonnan lehetőséget kapunk arra, hogy támogassanak minket, ami jelen esetben itthon a VIVA Push, akkor mi ennek örülünk, és nagyon szívesen elfogadjuk!

Mi kellett ahhoz, hogy így felfigyeljenek egy magyar produkcióra külföldön? Elég volt a jó zene, vagy kell szerencse és kapcsolati tőke is a külföldi sikerhez?

Sullivan: Igazából minden szükséges. Hiába van egy nagyon jó dallam, egy jó vokál, egy jó sound, ha nincsenek meg a megfelelő csatornák, amin keresztül eljuthat a emberekhez…, meg a szerencse, hogy éppen jókor van jó helyen. De persze ha valakinek van egy nagyon jó ügynöksége, de nincs hozzá jó zenéje, akkor sem egyszerűbb a dolog…

De hogy kerül két fiatal srác ilyen menő ügynökségekhez? Szerintem sokan próbálkoznak, valószínű napi szinten 200 demót kapnak… valamiért titeket mégis meghallgattak, és le is szerződtek veletek.

Sullivan: Az ismeretség mindenképpen számít. A Muzzaiknak 13 éves múltja van külföldön, és a Stadiumx sikere ezek nélkül a tapasztalatok és kapcsolatok nélkül nem lett volna lehetséges.

Dave: Azok az idők már tényleg elmúltak, hogy az ember megkeresi az ügynökségeket. Ma már először kell eredményeket produkálni, és utána kapsz lehetőséget, utána kezdenek el foglalkozni veled.

StadiumxForrás: Stadiumx

A Howl at the Moon-hoz kaptatok bármilyen iránymutatást, hogy milyen legyen? Nyilván recept nincs, de a menedzsmentetek egyértelműen „tűzközelben van”.

Dave: Nem. Mi alapból ilyen zenéket szeretünk játszani. Tudatosság csak abban a tekintetben volt, hogy a saját igényeinknek megfeleljen. 

Sullivan: Nagyon rossz irány, ha úgy ülsz le zenét írni, hogy most akkor én ezt fogom csinálni, most akkor ez ilyen lesz, mert a zenekészítés ebben a formában soha nem fog működni.  Valahogy sikerült eltalálnunk azt az irányt, ami kicsit más, újabb, de mégis szerethető.

Amikor először visszahallgattátok a végleges verziót sejtettétek, hogy ennyire befut?

Sullivan: Nagyon örültünk a Beatport 1. helynek, de nem ért minket teljesen váratlanul. Már a megjelenés előtt tudtuk, hogy a Pete Tongnak tetszik a dal. A BBC rádión volt a premierje, ami nagyon jó indítás. Tudtuk, hogy pozitívan nyilatkozott Avicii, Nicky Romero szintén azt mondta nekünk, hogy nagyon jó a dal, ezért kiszámíthatóbb volt a siker. (Nicky Romero kiadójával állnak szerződésben – a szerk.)

Stadiumx és Nicky Romero (középen)Forrás: Facebook

Dave: A Beatporton az nagyon jó jel, ha már az első héten bekerül a dalod a chartba, és azért is számít jó kampánynak, mert azt nem tudod megvenni. És nekünk hatalmas szerencsénk is volt, mert az ő embereik úgy döntöttek, hogy ez a dal kapjon egy nyitó bannert. Ez pedig óriási!

Azért legalább ennyire óriási dolog, hogy David Guetta felhív titeket maga mellé a színpadra a Balaton Soundon, a héten pedig együtt léptetek fel Ibizán. Honnan indult a közös munka és ez a közös buli?

Sullivan: Guetta nagyon sokat dolgozik együtt Nickyvel egy stúdióban és eljutottak hozzá a zenéink. Aztán egyszer csak a semmiből érkezett egy e-mail, amiben azt írta, hogy iszonyatosan tetszenek neki a dalaink, nagyon jó a hangzás meg minden, és szeretné, ha készítenénk egy remixet az új dalához, amit Aviciivel csinált közösen. Természetesen megcsináltuk a remixet, elküldtük neki, de nem jött válasz. Nem tudtuk, hogy tetszik-e neki, mert a vokálon és a gitáron kívül nem használtunk mást. Majd pár nap múlva jött egy újabb e-mail, amiben csak annyi volt, hogy mi a telefonszámunk, mert szeretne minket felhívni.

Dave: És tényleg felhívott minket, ami nagyon vicces volt, mert mondtuk neki, hogy bocs, de most le kell tennünk, mert épp szállunk fel a repülőgépre (nevet). Úgyhogy írt nekünk, hogy találkoznunk kell a Balaton Soundon, mert nagyon tetszik neki a remix. Elmondhatatlan élmény volt látni a Balaton Soundon, hogy a mi remixünkre épült egy komplett része a show-nak, aztán még fel is hívott minket a színpadra. Hát erre nincsenek szavak.

Stadiumx az idei Balaton Soundon, David Guetta fellépésén, miután felhívta őket a színpadraForrás: Facebook

Sullivan: Annyira bejött neki a remix, hogy azóta ezt a verziót játssza a bulijain mindenhol. Még a reklámkampányaiban is a mi verziónkat használja többször, és ennek kapcsán kaptunk tőle egy meghívást, hogy lépjünk fel vele Ibizán, a Pachában.

Akkor elmondhatjuk, hogy a múlt héten együtt léptetek fel a világ egyik legnépszerűbb DJ-jével?

Dave: Elveszted a józanságodat, amikor egy ilyen embernek kell remixet csinálni, akit a világon minden ember ismer, de mégis valahol egy szakmában dolgozunk, ugyanazt csinálja, amit mi, csak nyilván más szinten.

Azért biztos nagyon “más” volt azon a szinten fellépni vele? Milyen volt a buli?

Sullivan: Alapvetően egy teljesen más szintű klubról beszelünk az ibizai Pacha esetében! Kevés olyan hely van a világon, ahol ilyen minőségű fény- és hangtechnikával találkozhatnak a DJ-k, a közönségről nem is beszélve! Guetta F*** Me I’m Famous bulisorozata a legnépszerűbb esték közé tartozik az egész szigeten, teljes gőzzel és létszámmal üzemel egész szezonban, nyitástól zárásig, és Guetta mellett csak a legnagyobb sztárok kapnak lehetőséget, hogy ezen az estén, vele együtt zenéljenek a DJ-pultban… Úgy érzem, egy jó ideig nem fogjuk elfelejteni ezt az estét!

A Stadiumx és David Guetta közös bulija Ibizán, a Pachaban.Forrás: Facebook

Dave: Az elmúlt évek alatt sok klubban és fesztiválon zenéltem, zenéltünk, de azt kell mondanom, hogy egy olyan klub esetében, mint az ibizai Pacha, a szakmai megtiszteltetés mellett az élmény, hogy ezen a különleges estén és Guettával léphettünk fel, meghatározó élmény mindkettőnk életében és karrierjében!

A Stadiumx és David Guetta Ibizán a közös fellépés után.Forrás: Facebook

Az elektronikus zene jelenleg a legnépszerűbb irányzat. A fesztiválokon is a rocksztárok helyett DJ-k a headliner produkciók? Csak erre a stílusra nyitott most a külföldi piac? Ti mit tapasztaltok?

Sullivan: Az az érdekes, hogy a nemzetközi piacon igazából teljesen mindegy, hogy milyen zenei stílusról beszélünk, ugyanaz a 10-15 ember dönt. Nekik van meg a tapasztalatuk ahhoz, hogy kiből lehet csinálni valamit. Az pedig nagyon rövid idő alatt kiderül a számukra, hogy az illető tud-e úgy dolgozni, illetve tud-e olyan produktumot előállítani, ami a közönség előtt is megállja a helyét.

Hogy egyeztetitek össze a Muzzaikkal?

Sullivan: A Muzzaikkal egy más szegmenst próbálunk képviselni zeneileg, ami nem annyira fesztiválzene! Az sokkal inkább house zene, ami a klubok falai között mozog.

Dave: Ezek a zenék dallamosabbak, sokkal több érzelem van a zenében, nem csak energia, pont ezért ez egy sokkal nagyobb szegmensnek szól.

Meddig szárnyal még így szerintetek ez a műfaj?

Sullivan: Ez a műfaj a technikából fejlődött ki, és mivel az elektronikus eszközök nagyon gyorsan fejlődnek, nagyon sok új eszköz jön be, ezáltal akaratlanul is megújul a hangzás.

Dave: Nehéz lenne határok közé szorítani, mert ma már nagyon sok stílusra használjuk az elektronikus jelzőt, de ha szigorúan zeneileg nézzük, akkor az elektronikus zene pont attól egyedibb, hogy képes más műfajokat ötvözve megújítani önmagát, ezáltal időtállóbb.

Sokszor halljuk, sőt sokan azt is gondolják, hogy egy DJ már semmit nem csinál a színpadon. Nálatok hogy van ez?

Dave: 2014-ben, már kevésnek hat, ha valaki beáll két CD-lejátszó mögé. Ez egy 200 fős klubban még működhet, ahol jobban tudsz kommunikálni a közönséggel, de egy fesztiválon, ahol van tízezer ember és minimum 50 méter a DJ-pult előtt, oda ez már kevés. Ott egy komplett show-t, egy komplett profilt kell mutatni az embereknek, hogy tudják ki is vagy. Kell egy világszínvonalú vizuált prezentálni, kell tűzijáték, konfetti, minden, ami csak belefér, illetve az ezt megvalósító komplett csapat is. Mi is ebbe az irányba szeretnénk elmenni a produkcióval, ott, ahol erre lehetőséget kapunk. Mindig próbálunk valami újat mutatni, ne csak azt érezzék az emberek, hogy végigzenéltünk egy órát, hanem, hogy adtunk is nekik valamit, egy élménnyel lettek gazdagabbak.

StadiumxForrás: Stadiumx

Mi az, amit ti a hétköznapokban tesztek azért, hogy a fejlődés, a siker itt ne álljon meg, és egyszer azt mondhasd, hogy most már mindent tudok?

Sullivan: Nem tudom, mikor lesz az a pont, amikor mi azt mondhatjuk, hogy értünk ehhez.

Dave: Én úgy vagyok vele, hogy minél többet tanulok ezzel kapcsolatban, csak arra jövök rá, hogy még  mennyire messze a vége.

Hogy látjátok magatokat öt év múlva?

Sullivan: Nehéz megmondani, mi lesz velünk öt év múlva, ez attól is függ, zeneileg mi lesz a következő öt évben a meghatározó hangzás. Nem tudni… Csináljuk azt, amit szeretünk, és olyan zenéket készítünk, ami megfelel a saját elvárásainknak!