A gyomrából énekel az erőszak ellen

2014.09.30. 11:09

Tóth Kinga szerint a befelé forduló magyar irodalmi élet be fog dőlni. A fiatal költővel a gyomoréneklésről, az elfojtott agresszióról és a gyermekvédelem fontosságáról beszélgettünk.

Tóth Kinga Móricz Zsigmond-ösztöndíjas fiatal költő, második kötetét, az All Machine-t a Magvető adta ki. Dolgozott a gázszállítmányozásban, évek óta tanít különböző iskolákban, óvodában.

Verseihez rajzokat készít, zenekarával a nemzetközi punk és zajzenei színtér fesztiváljait járja, közben együtt dolgozik egy New York-i operaíróval, olasz zeneszerző ismerősével kórusművet komponál, de tartott alternatív színházi előadást is a Kerepesi temetőben.

Verseit fordítják angolra, németre, bolgárra, Frankfurtban, a világ legnagyobb nemzetközi könyvvásárán kötetéhez kapcsolódóan torok- és gyomorénekelésből tart előadást. Tóth Kinga sosem fért be a klasszikus kategóriákba, de mindig az volt az álma, hogy munkáival összekösse a világ különböző pontjain élő embereket. Költészetének központi témája a gépszerűség, a mechanikus működésmód, és ahogy Schein Gábor irodalomtörténész, költő és egyetemi tanár fogalmazott:

a fizikai szükségszerűségekhez hozzákötött ember.

A Madách téren találkozunk, kis hezitálás után úgy döntünk, elsétálunk a Roham Bárba, elvégre a hetedik kerületben otthonra talált szórakozóhely és kulturális intézmény fontos szerepet töltött be Tóth Kinga életében. Ugyan a helyet még zárva találjuk, Kinga összefut egy ismerősével, aki bevisz minket. A székek itt-ott még fent vannak az asztalokon, szerszámokat lépünk át, éppen most alakítják ki a kiállítóteret. Egy piros műbőr kanapén kezdünk beszélgetni a falra szerelt régi írógépek megnyugtató közelségében.

Fotó: Polyak Attila - Origo

Hogyan lehet torokból, gyomorból énekelni? Van a kiabálásnak művészi szintje?

Az extrém énektechnikákat három éve tanulom, ebben az egyedi hangképzésben magát a hangképző szervrendszert kell kinyitni és edzeni, használni a gyomrot, tüdőt, torkot, szájpadlást, nyelvet. Beépítem az éneklésbe a különböző légzés- és testhangokat, sóhajokat, horkantós orrhangokat, ezekből hozok létre dallamot és ritmust.

Ezekhez a performanszokhoz régebben verseket is használtam, most már inkább átültetem a szavakat a hangok szintjére. Két különböző kommunikációs formáról van szó, és mindkettőben az agresszió, a gépi jellegű működésmód érdekel, hiszen a hangképzés és a nyelv is mechanikusan működik.

ELBA
a nő csikóhal combján válla
hal sellőn hullám az Elba
a hangok a sípcső alapon 
száján adja ki egyszerre 
ereszti a levegőt
 
testét átfúrják az énekléshez 
a sípcsöveket kihúzzák engedi 
a levegőt száján és az új 
helyeken felületéhez 
rakják fújnak a kis réseken 
áténekelnek a mellkasán
 

A verseid néha valóban olyan hatást keltenek, mint a nyikorgó-súrlódó gépek. Írtál valaha szép verseket is?

Álnéven írtam az iskolai lapba a hóvirágokról, az volt az első publikációm. Óvatosan kérdezgettem az osztálytársaimat, hogy tetszik-e nekik. Aztán a sárvári diákírók és költők táborába kerültem. Sárvári vagyok, úgyhogy semmiképpen nem akartam emiatt bekerülni, ezért egy rokonom címéről adtam be a pályázati anyagot. Akkoriban gótikus „húsmarcangolós” verseket írtam, ezek ma már megmosolyogtatóak. Sokan eltüzelik a korai próbálkozásaikat, én inkább nevetek rajtuk.

Egyébként úgy érzem, képes vagyok megírni évi egy szép verset, olyat, amire a szüleim is azt mondják, kislányom, látod, tudsz te ilyet is. De még azok sem mindig jelenhetnek meg a konzervatívabb ízlésű lapokban. Volt már olyan, hogy egy disznóbelezős versemet lehozta egy komoly, nagy múltú lap, aztán visszafogottabb verseimet visszautasította.

Nem passzolok a klasszikus kánonba, mégis kitartok a saját stílusom mellett.

Ha jól tudom, a „gyomorordítás” előtt volt irodai munkád.

Sárváron bő egy évig a Flextronics Automotive gyárában alkalmaztak. Onnan a Linde Gaz Vas megyei kirendeltségéhez kerültem Répcelakra, ahol gázdisztribúciós munkatársként dolgoztam. A gyártási folyamatokat, a gáztartályok tervezését ellenőriztem, felügyeltem a szállítmányozást. 

Miért hagytad abba?

A logisztika számomra csak egy darabig volt izgalmas, de az igazi ok, hogy csúnyán lebetegedtem. Gerincsérv miatt fel kellett hagynom az ülő munkával. Ekkor a barátommal gondoltunk egyet, és kimentünk Angliába bébiszitternek és házi tanítónak.

Angliában akartatok letelepedni?

Igen, ez volt a terv. Taníthattam volna németet egy nyelviskolában, de aztán megint közbeszólt az egészségem, kaptam egy vesefertőzést, úgyhogy a hazai nyári vakáció alatt kórházba kerültem, így végül nem mentünk vissza Angliába. Munkakeresés mellett felvettünk egy zenei anyagot, és azzal pályáztunk a Roham Bár egyik felhívására, amit az interneten találtunk. Így kerültünk a Roham Bár színpadára, nem sokkal később már ott dolgoztam mint programszervező.

Fotó: Polyak Attila - Origo

Sokat betegeskedsz?

A kórház számomra alapvető élmény, mert van egy veleszületett betegségem. Az immunrendszerem nem működik jól, így a gimnáziumi éveimet gyakorlatilag kórházban töltöttem, olyan helyen, ahol a halálos betegséggel küzdő gyerekeket kezelik. Most, 15 évvel később már jobban kontrollálható ez a betegség, nem kell folyton kórházba járnom.

Egy-két korai versemben próbáltam erről és a pesti kórházakról, kezelésekről beszélni, de ez olyan traumatikus időszak volt, hogy 15 év kellett, mire el tudtam kezdeni kibontani és feldolgozni. A holdvilágképűek című következő könyvem, erről szól. Meg arról, hogy egy ilyen diagnózis segíthet tovább élni az életet, mert ezt az állapotot használni is lehet. Együtt lehet élni vele, utazni, dolgozni, nem kell lemondani semmiről.

A Zsúr című könyved kegyetlen, kifordított mondókákból épül fel, az All Machine tele van gépekkel vagy gépszerűen működő alakokkal. Mennyire van jelen ezekben a rideg, kíméletlen világokban a társadalmi-politikai nézőpont?

A Zsúr angol fordítása kapcsán készült velem egy interjú egy német lap számára, akkor vált egyértelművé számomra, hogy a német olvasók szerint én Magyarországról írok. Az ő nézőpontjukból úgy tűnt, a magyar társdalomban lévő problémákról akartam írni, ami egyébként áttételesen igaz. Magyar, német, angol mondókákat használtam fel és alakítottam át, mert szerintem a társadalmi feszültségeket a családon keresztül lehet megragadni: kinek mi a foglalkozása, szerepe, hogyan épül be a közösségbe, és abban a közösségben - szó szerint - milyen színű emberek élnek?

A magyar nacionalizmus és rasszizmus kérdéskörét érinti a zebrás mondóka is, amiben születik egy köztes állat, amelyik egyszerre fekete és fehér, és a bölcs majom azt találja ki, hogy új bőrt kell rá szabni. De honnan lesz új bőr, valakiről le kéne húzni? Ez egy elég szemét kis könyvecske, mert alattomosan mutatja be a felszín alatt zajló folyamatokat.

37. galléros sárkány
őrzi a barlang
száját meghalt
az összes legkisebb
királyfi benn
a barlang mélyén
a sok csontváz egy
kupacba halmolta
elég gonosz megesz
téged is de egyet
a végén beenged

Miért kezdtél el gyerekmondókákkal foglalkozni?

Tanári tapasztataim ihlették. Sokat elemeztem gyerekrajzokat, a szeretethiány, a dominanciaharcok és az ezekből fakadó feszültségek feketén-fehéren ott vannak a rajzokon, ezeket fel is használtam fel a Zsúr illusztrációihoz.

Tanárként iszonyatosan fontos számomra a gyerekvédelem.

Németet és angolt tanítok, az utóbbi időben óvodákban, előtte szakmunkásképzőben, gimnáziumokban, régebben általános iskolában. A családon belüli erőszak nyomait ebben a közegben elég közelről láttam. Azt tapasztaltam, hogy nem lehet megmenteni a gyerekeket, mert hiába jelenti a pedagógus az esetet, a család azonnal összezár. Ahol hazugság folyik, oda nem lehet betörni, ha az érintett hallgat, nagyon kevés eszköze marad a tanárnak. Felháborítónak tartom, hogy a családvédő törvényben a törvényalkotók a családon belüli erőszakkal nem foglalkoztak úgy, ahogy kellett volna.

40. rugós
a bicska
a motorban is van rugó
a roller
az ugrálóvárban a levegő
van egy ilyen hintatípus
a cipőmben beépítve
a bicska apa bicskája

Rengeteget jársz külföldre, felolvasásokra, fesztiválokra. Mennyire látod provinciálisnak a magyar irodalmi életet?

A magyar irodalmat külföldön nagy kíváncsisággal olvassák, különösen a németek. A befelé forduló magyar irodalmi élet be fog dőlni. Én vagyok az élő példa arra, hogy másképpen is lehet érvényesülni, következetesen a saját utat járva. Erre a nyitásra jó példa az is, hogy az All Machine egyáltalán megjelenhetett a Magvetőnél. Ebben a kötetben van olyan vers, ami egy náci aknákból és vibrátorokból álló, emberkínzó szerkezetekből összerakott zajzenei hangszer működését taglalja. Még sincs itthon olyan nagy merevség és urambátyámozás. Sokan küzdünk ezzel, de úgy látom, egyre szabadabb a légkör.

"A Magvető mindig is igyekezett kiadni fiatal költők első köteteit, idén ehhez egyfajta új könyvdesign is társult, amely Lőrincz Gergely munkáját dicséri" – mondta kérdésünkre Szegő János, a Magvető szerkesztője. Tóth Kinga kísérleti kötete mellett ebben a sorozatban jelent meg Fehér Renátó Garázsmenet című könyve, a sorozat Turi Tímea kötetével fog folytatódni.

Fotó: Polyak Attila - Origo

Rengeteg projektet valósítottál meg: írtál álmondókákat, gépleírásokat, meg fogod írni a betegséged és a kórházi kezelések tapasztalatát, performanszaid során gyomorénekléssel sokkolod a közönséget. Mi a közös ezekben a tevékenységekben?

A munkáimban szinte mindig a manipulációról és az elfojtott agresszióról van szó. Ehhez keresek különböző nyelveket, amivel aztán az én saját manipulációmat hajtom végre a kedves közönségen. Ha ez az egész összeáll, akkor nem tudom mi lesz, talán eljön az apokalipszis. (nevet)

BALERINA
 a tárgy anyaga alakja 
szabályos fa 10x10
alsó és felső részét
csuklós fém pánt köti össze
hengeren fordul el
középen lyuk ide 
csavarozzák az 
éles kellékeket
belső kialakítása
finom vonalvezetésű
hajlatai vannak
a henger közepén
(és vele szemben)
kampókra csomózott
zsinór másik vége
a tárgy belsejében 
elhelyezett emelvényen
forgó hasábra
tekerve 2/3-nál
a fedél kinyitásával és
becsukásával a feszített
hasáb a tárgy belső
falához/szegélyéhez dörzsölődik
lehajtáskor a szemben
elhelyezkedőhöz az első
fázis célja, hogy kisúrolják
belőle a lányt

 

Tóth Kinga és Sirokai Mátyás közös zenés versestje szeptember 30-án este 8-kor lesz a Roham Bárban.