A 20. század első évtizedeiből származó jellegzetes aktábrázolások többségén a francia mester, Auguste Rodin hatása is érzékelhető, aki a szobrászat legmarkánsabb megújítója volt a 19. század végén. A korszakot a modern és a historizáló törekvések egyaránt jellemezték, így a kiállításon a hétköznapi témák mellett mitológiai figurák és bibliai alakok is felbukkannak.
Szeifert Judit szerint a frissen restaurált szobrok az akt műfaj változatosságát éppúgy bemutatják, mint a fehérmárvány sokoldalúságát.
A kurátor kiemelte a tárlaton négy munkával szereplő Ligeti Miklós Ádám és Éva című szobrát, melyben a művész újszerű módon, kisgyermekekként jelenítette meg az első emberpárt. A fehérmárványt és bronzot ötvöző plasztika annak idején azzal is forradalminak számított, hogy az almákat pirosan világító izzók jelenítették meg.
Az akt német eredetű kifejezés, ami azt jelenti: tett, cselekedet. Az akt eredetileg a meztelen vagy felöltözött modell figurájának, tartásának, mozdulatának tanulmányozását, egészen pontosan ennek aktusát jelölte, és csak később kezdte a meztelen emberi testet jelenteni.
További érdekesség, hogy a középkorban még többnyire a női aktokhoz is férfi modellt használtak – akárcsak az antikvitásban, ahol a női szerepeket is férfi színészek játszották. A női modellek alkalmazása a 16. századtól egyre elfogadottabbá vált, nálunk azonban még az 1890-es években sem terjedt el a meztelen modell utáni rajzolás, pedig a franciaországi akadémiákon ekkor már általános gyakorlat volt.
Az Aktszobrok a századfordulóról című új, állandó kabinet október 9-től látogatható, csütörtökön a Múzeum+ Test program keretein belül a kiállítás egészen este 10 óráig nyitva tart.