Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Gera Zoltán tévés sorozatokban is maradandót alkotott, emlékezetes szerepformálásai voltak A Tenkes kapitányában, a Borsban, a Robog az úthengerben és a Nyolc évszakban is. A könnyedebb produkciókban és az epizódszerepekben is magával ragadó volt, minden gesztusán átütött európai műveltsége, szakmai alázata.
Gera Zoltán 1923. augusztus 19-én született Szegeden. 1947–1950 között végezte el a Színház- és Filmművészeti Főiskolát. 1964-ben Angliába írt leveleit még a postán felbontották, ennek következményeként államellenes izgatás vádjával tíz hónap börtönbüntetésre ítélték. Szabadulása után 1966-ban a szolnoki Szigligeti Színházban játszott, majd 1967-ben Mikroszkóp Színpad alakuló társaságába szerződött. 1980-1987 között a Mafilm tagja volt, majd 1992-ig a Radnóti Miklós Színház művésze lett. 1992-től szabadfoglalkozásúként dolgozott.
2014-ben a Nemzet Színészei közé választották.
Háromszori próbálkozás után vették fel a Színművészeti Főiskolára, apja mellett Páger Antalt és Bilicsi Tivadart tekintette példaképének. Pályafutása során a legtöbbször epizódszerepeket alakított, de kiváló karakterszínész volt: mindig úgy összpontosított a feladatára, mintha főszerepet játszana.
„Kismester. A mester a nyomatékos itt. Irodalmi párhuzammal szólva: novellista, de a Maupassant, az Antosa Csehov, a Nagy Lajos bordájából. Minden színrelépése igazolja Sztanyiszlavszkij egykoron agyonidézett, mára elfeledett aranymondását, miszerint: nincs kis szerep, csak kis színész. Hányatott színészsors, nyugtalanul színházról szín-házra vándorol.
Látszólag nem leli helyét, de csak a színpadon kívül. Amint színre lép: elhelyezkedik idegen jellembőrökben. Nagy emberi tudással életet teremt maga körül. Zokszó nélkül szolgálja hivatását. Titokzatos prófétája a magyar színészetnek. Titkok tudója. Emberi talányok színes színpadra fogalmazója.” – írta róla kritikusa, Molnár Gál Péter.
A színházi szerepek mellett az 1950-es évek közepétől több mint száz játék- és tévéfilmben tűnt fel. Olyan népszerű és méltán híressé vált filmekben játszott, mint a Bakaruhában (1957), a Külvárosi legenda (1957), a Fűre lépni szabad (1960), a Két félidő a pokolban (1961), a Meztelen diplomata (1963), a Bástyasétány hetvennégy (1974), A napfény íze (1999) vagy a Prima Primavera (2009), de a nézők számos tévésorozatból, A Tenkes kapitányából (1963), a Borsból (1968) vagy a Kisvárosból (1994) is emlékezhetnek rá. Nyelvtudásának köszönhetően számos külföldi filmben is felbukkant, az angol mellett németül és franciául is kíválóan beszélt.
Gera Zoltán az egyik legtöbbet foglalkoztatott szinkronszínész volt, többször kölcsönözte hangját Walter Matthaunak és Lino Venturának. Legemlékezetesebb szinkronalakítása a Dallas című amerikai filmsorozathoz kötődik, amelyben éveken keresztül volt Jock (Jim Davis) magyar hangja. A szinkron- és filmszerepek mellett a nézők többször élvezhették humorát a tévé kabaréműsoraiban is.
Gera Zoltán volt az egyik kezdeményezője a Magyar Színészkamara létrehozásának. Munkája elismeréseként 1985-ben lett Érdemes művész, 2002-ben, a 33. Magyar Filmszemlén életműdíjat, 2004-ben kiváló művész címet kapott. 2012-ben vehette át a Magyar Érdemrend középkeresztjét, 2013 márciusában pedig Kossuth-díjjal tüntették ki.
Gera Zoltánt idén tavasszal választották a Nemzet Színészének, a testületben az április 4-én elhunyt Szabó Gyula helyét vette át. Ekkor úgy érezte, az elismeréssel végképp átölelte a szakma, a havi 630 ezer forintot pedig szegedi unokaöccse támogatására fordította. „Cipészmester volt, és mindössze 60 ezer forintos nyugdíjból él. A feleségemmel egyetértésben régóta küldök neki ebédpénzt, és most módom lesz arra, hogy a vacsorájáról is gondoskodni tudjak” – nyilatkozta.
Gera Zoltán május 8-án vette át a Nemzet Színésze címet a Nemzeti Színház színpadán. A díjátadón ezekkel a szavakkal búcsúzott a színpadtól, a közönségtől és a kollégáktól:
„Drága színház-közönség, drága színház-közösség!
Nagy szeretettel üdvözöllek benneteket! Nagyon kell erőltetnem magam, hogy azért megtartsam a komolyságomat és hitelességemet, mert öreg koromra erősen kell keressem a szavakat. De annyit mondok, hogy nagyon jól esik találkoznom veletek, mert én már hosszú évek óta nem vagyok színpadképes. Én a színpadképtelenséget magam diagnosztizáltam magamon.
Egy hosszú betegség után rájöttem arra, hogy ha most egészségesnek is látszom, kikecmeregve a betegségből, akkor is kockázatos nekem színpadra mennem, mert nem szabad vállalnom azt, hogy elfelejtem a szöveget, vagy az egyensúlyomat a színpadon. Ezért telefonáltam az igazgatómnak, hogy lássa be, így nem lehet játszani. Egy kis dicsekvéssel hozzá teszem ehhez, hogy ezt azért tettem, mert mindig is mániákusan törekedtem az önismeretre, és ez fizikai létemre épp úgy vonatkozott, mint a pszichés létemre.
Drága Nemzeti Színház-béli, ma esti közönség! Nagy szeretettel üdvözöllek benneteket! Örülök, hogy Nemzeti Színház színpadán találkozhattam veletek. Mély szórakozást kívánok nektek, és Isten áldását!” – olvasható a Nemzeti Színház honlapján.
Gera Zoltánra a Nemzeti Színház ma esti bemutatója, Gorkij Éjjeli menedékhelye előtt egy perces néma csenddel emlékeznek. Gera Zoltánt a Nemzeti Színház és az Emberi Erőforrások Minisztériuma saját halottjának tekinti.
