Festékszóróval támadta meg saját művét

2015.01.09. 09:27

Az Anarchia. Utópia. Forradalom. című kiállítás egyik művésze, SI-LA-GI illegálisan átfestette saját művét, hogy párbeszédet generáljon művészet és forradalom kapcsolatáról. A múzeum igazgatója és a kiállítás kurátora, Fabényi Júlia szerint az akció nem más, mint infantilis vandalizmus, a módosított mű mégis fent maradt a múzeum falán, és jelenleg is megtekinthető, egészen a kiállítás január 11-i zárásáig.

Október közepe óta látható a Ludwig Múzeumban az Anarchia. Utópia. Forradalom. című kiállítás, amelynek az a célja, hogy a címben megfogalmazott jelenségeket a közép-európai művészet 80-as évektől máig tartó időszakában megragadja.

A kurátor, Fabényi Júlia - aki egyben a Ludwig Múzeum igazgatója is - koncepciója a programszöveg szerint azt vizsgálja, hogy képes-e a művészet társadalmi változások elindítására, vagy csupán reagál azokra.

A legnagyobb teremben Jörg Schlick, Martin Kippenberger és Jonathan Mees munkáit állították ki, de a tárlaton helyet kaptak drMáriás korai képei – illetve SI-LA-GI Bocsánatkérés című munkája, amely az Utópia fejezet részét képezte, és a nemzetek bocsánatkérését vizionálta.

Összefújta festékkel a falat és saját műalkotását

A művész a kiállítás ideje alatt módosítást hajtott végre saját műalkotásán: december 18-án a videodokumentációt végző Jávor Istvánnal együtt SI-LA-GI (polgári nevén Szilágyi Szabolcs) meglátogatta a kiállítást, és saját művére, illetve közvetlen környezetére festékszóróval felírta az UTOPIA és REVOLUTION szavakat. Összefújta festékkel a falat és saját műalkotását.

A festékszóróval módosított műalkotás a Ludwig Múzeum falánForrás: SI-LA-GI

Azóta a mű ebben a módosított formájában látható a kiállításon.

Fabényi Júlia felszínes vandalizmusnak tartja az akciót.

A kurátor és igazgató kérdésünkre elmondta: „A kortárs képzőművészetben léteznek példák arra, hogy a művész intézményi kritikáját vandalizmus formájában fejezi ki. A narcisztikus önkifejezés része/igénye az azt követő bulvárhírverés. A hiteles akcióművészet esetén ezt a kritikusok, szakemberek tudomásul veszik, és a mű vagy alkotás részeként tekintik. De csakis akkor lehetséges, ha az akció tényleg hiteles, a művész megfelelően fogalmazta meg a problémát és adott rá választ.”

Fabényi Júlia kurátor, a múzeum igazgatója tart tárlatvezetést az Anarchia. Utópia. Forradalom című új időszaki kiállításonForrás: MTI/Kovács Tamás

Az eltávolítás nem indokolt

Nem világos, hogy ha Fabényi Júlia vandalizmusnak tartja az akciót, miért hagyja mégis a múzeum falain, mint műalkotást. Az igazgató erről azt mondta: „SI-LA-GI akciója a maga szerencsétlen didaktikájában is árulkodó a felszínességét illetően. Természetesen mi nem akcióval választottuk be a művet, és a művész vandalista eljárásával a mű szerencsétlen módon károsult, sekélyesebb lett, de nem annyira, hogy indokolta volna az azonnali eltávolítását.”

SI-LA-GI az akció dokumentációját közzétette a Facebookon, amihez az alábbi programszöveget mellékelte:

Az Anarchia. Utópia. Forradalom. című kiállításon megvalósított, a kiállítás témájához, illetve elvárható szellemiségéhez kapcsolódó akciómhoz szeretnék pár gondolatot, információt hozzáfűzni és megosztani.
1. Akcióm nem a Ludwig Múzeum, és nem alkotótársaimmal és alkotásaikkal szembeni művészeti megnyilvánulás!
2. Célja a továbbgondolásra, diskurzusnyitásra való inspiráció, a művészet és a szabad alkotói szellemiség eszközeivel és céljaival megegyező módon, és nem a rongálás.
3. Akcióm a „Bocsánatkérés" című idealista (utópista) szellemiség jegyében készült konceptuális alkotásom kiterjesztése, amely a dolgokban rejlő ellentét, illetve ezek körforgásának, összefüggéseinek vizuális és verbális és életszerű demonstrációja. 
4. A kép a kereten kívüli, falon való kiterjesztése, a határok meghaladásának szükségességet és törvényszerűségét demonstrálja egy olyan attitűddel, amely elméletileg a kiállítás témája.
5. Akcióm helyspecifikus volt, vagyis a kiállításhoz - és saját munkámhoz - kapcsolódó megnyilvánulás, melyet nincs szándékomban más formában, más helyen, vagy ugyanott megismételni, már csak azért sem, mert az teljesen értelmetlen volna. 
6. Szeretném remélni, hogy kibővített alkotásom megértésre, értékelésre talál, és maradandó részét fogja képezni a kiállításnak a januári bezárásig.

Mivel a szöveg több kérdést is felvet, megkerestük SI-LA-GI-t, hogy az akciójáról érdeklődjünk. A művész szerint az átfestéses akció egyrészt figyelemfelhívás a kiállítás témája és a megvalósítás szellemisége, valamint a kiállított munkák közötti ellentmondásra. „Olyan alkotások kerültek bemutatásra, amelyeknek sem tartalma, sem forrása semmilyen formában sem kapcsolódik a kiállítás tematikájához.”

Vagyis SI-LA-GI szerint a kiállított művek és a kiállítás módja nem elég forradalmi.

A művész konkrét példákat is említett: Jörg Schlick kisméretű nonfiguratív bronzszobrait és színes tábláit, Hans Kupelwieser porszórt alumíniumszobrát és fotogramját, illetve "drMáriás egy egész termet megtöltő festményeinek sokaságát".

Egy forradalmi mű és egy telefonáló látogató a Ludwig Múzeum kiállításánForrás: Glódi Balázs / Ludwig Múzeum Adattár és Digitális Archívum / ludwigmuseum.hu

Nincs elég szex és politika

SI-LA-GI további kritikát is megfogalmazott. Szerinte a koncepció alapvető hiányosságokkal küzd:
„A kiállítás még felületesen sem foglalkozik kulturális, szexuális és politikai forradalmakkal vagy az anarchiával. Érthetetlen módon nincsenek jelen a kiállításon olyan művészek, akik munkásságának lényegi részét képezi a szabadság határainak, akár anarchista eszközökkel történő tágítása, például StAuby, Mécs vagy az osztrák akcionisták.”

A művész szerint alkotása és akciója „többféleképpen továbbgondolható, valamint a kiállítás kritikáján túlmutató felvetéseket is tartalmaz, az utópia és a forradalom egymáshoz való viszonyától kezdve az egyéni szabadság megvalósításáig”.

A valódi problémák túlmutatnak a művészet határain

SI-LA-GI szerint a kiállítás elhibázott koncepciója megkerüli a valós problémákat, „feltehetően azért is, mert a valódi problémák túlmutatnak a művészet határain. Az egyéni szabadság, a művészet szabadsága, a művészek szabadsága vagy az alkotói szabadság, illetve a társadalmi elvarásokhoz és történésékhez való viszonyulásról szóló diskurzus lehetett volna az elvárható eredménye a kiállításnak, amennyiben Fabényi Júlia nyitottabban és bátrabban áll a kurátori feladathoz, illetve a kiállítás eredendő szellemiségének jegyében készült akciómhoz.”

Ugyanakkor SI-LA-GI értékeli Fabényi viszonyulását az átfestéses akcióhoz, mert „bár nem kedveli, mégis elfogadja, így a kiállítás részeként kezeli az illegálisan megvalósított munkát”.

Fabényi Júlia, a Ludwig Múzeum új igazgatójaFotó: Tuba Zoltán - Origo

Illegális művészeti akció

Az akcióról Fabényi Júlia elmondása szerint a múzeumnak nem volt előzetes tudomása. „Amikor SI-LA-GI befejezte az akcióját, sürgősen távozott, a kollégák haladéktalanul értesítették a biztonsági szolgálatot. Mivel szerencsés módon más mű nem sérült, nem volt szükséges további lépéseket tenni” – mondta az igazgató.

SI-LA-GI elmondta, hogy már a kiállítás megnyitója után hangot adott kritikai véleményének, amit Fabényi „részben elfogadott”, az átfestéses akció után pedig közleményt küldött a Ludwig Múzeumnak.

Az akció videodokumentációja illegálisan készült, hiszen a múzeum nem adott engedélyt a mozgóképkészítésre, ráadásul Fabényi beszámolója szerint fel is szólították arra Jávor Istvánt, hogy ne videózzon.

„2014-ben egy ilyen típusú 'akció' se nem forradalmi, se nem akcionista attitűd, egyszerűen infantilis vandalizmus"

- állítja Fabényi Júlia. "SI-LA-GI az a művész, akinek műveiben gyakran felbukkannak érdekes gondolatok, ezt intuitíve alkalmazza, de sajnos utána a kifejtés és képzőművészeti megvalósítása nem vezet mélyebb eredményre” – mondta a Ludwig Múzeum igazgatója arról a művészről, akinek művét ő válogatta be a kiállításra.

Ki kell fizetnie a falat

A műtárgy egyébként SI-LA-GI tulajdona, a biztosítótól erre kártérítés nem követelhető. „A kiállítás zárását követően ebben a formában kapja vissza, illetve a múzeum részéről a fal helyreállításának felmerülő költségeit meg kell térítenie.”

SI-LA-GI szerint viszont nem lett semmi értelmetlen módon tönkretéve, ezért nem is beszélhetünk vandalizmusról: „Egy erőteljes, szép alkotás keletkezett, amely szellemi és fizikai frissességet, életet és gondolatokat visz egy halott kiállítótérbe.”