Mire jó a bölcsészettudomány?

2015.01.22. 10:17

Az embert egységben szemlélő, a klasszikus hagyományt ápoló és továbbadó humaniórákra szükség van a modern, egységesülő Európában. Ebben állapodtak meg a bölcsészettudományok hasznáról tartott kerekasztal-beszélgetés résztvevői a Magyar Tudományos Akadémián szerdán.

Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke szerint fontosak a bölcsészettudományok az európai integrációban, a történelem egyik legizgalmasabb kísérletében, amelynek sikere mindannyiunk létérdeke.

Új közösségek megjelenése a világhálón

Az informatikával, matematikával és számítógép-tudományokkal foglalkozó szakember elmondta, hogy szűkebb szakterületén is számos olyan fejlemény van, amely a bölcsészettudományok bevonásával jobban megérthető. Ilyen például a hagyományos, nyelvi, földrajzi keretektől független új közösségek megjelenése a világhálón vagy a vizualitás jelentősége az internetes felületeken.

Kitért arra is, hogy a bölcsészettudományok integratív, szélesebb összefüggésekre koncentráló szemlélete tanulságos lehet a természettudósok számára abban a tekintetben is, hogy miként tájékozódhatnak tudásterületük évről évre robbanásszerűen gyarapodó ismeretanyagában.

Az emberről szól

Fodor Pál történész, az MTA Bölcsészettudományi Központjának főigazgatója arról beszélt, hogy a bölcsészettudományok az emberről szólnak, így legalapvetőbb feladatuk a tolmácsolás, közvetítés kétféle értelemben: egyrészt feladatuk a múlt kulturális értékeinek továbbadása a következő generációk számára, másrészt a világ összefüggéseinek érthető közvetítése is alapvető fontosságú a közösség számára.

Hámori József akadémikus, Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke és Fodor Pál, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont főigazgatója A bölcsészettudományok hasznáról című kerekasztal-beszélgetésen az MTA épületébenForrás: MTI/Bruzák Noémi

Pléh Csaba nyelvész, pszichológus, akadémikus azt emelte ki, hogy a modern bölcsészettudományok előtt álló egyik legnagyobb kihívás a klasszikus kultúra és az új információs technológiák összekapcsolása.

Újra meg kell tanítani írni a gyerekeket, a számítógépet használó, interneten szocializálódott generációkat

- hangsúlyozta Pléh. Vékás Lajos jogász, akadémikus, az MTA alelnöke egyetértett ezzel. Szerinte a bölcsészettudományok egyik fontos hivatása a klasszikus kultúra átmentése a számítógép és az internet korába. Ugyanennyire fontos az is, hogy a bölcsészettudomány kivegye a részét az Európa előtt álló hatalmas feladat, az integráció megvalósításában.

Kiábrándultság uralkodik

Hámori József agykutató, volt kulturális miniszter arra hívta fel a figyelmet, hogy a bölcsészettudományokra a szabályokhoz nem köthető kreativitás jellemző.

A bölcsészettudományok az emberről szólnakForrás: MTI/Bruzák Noémi

Hörcher Ferenc filozófus emlékeztetett arra, hogy a 20. században a humán értelmiség egy része diktatúrák szolgálatába állt, részben kiszolgálója, részben áldozata lett bűnös rendszereknek. Ma viszont a rendszerváltás eufóriáját felváltó kiábrándultság uralkodik, és még mindig érezhető a pártállami, megosztottságra építő kultúrpolitika hatása.

Szerinte ebből a helyzetből legalább a maga köreiben kiutat kell mutatnia a humán értelmiségnek, amely felelős a közösség múltjának ápolásáért és az egészséges személyiség neveléséért. Végül hozzá tette:

"Bölcsészettudományok nélkül nem működhet demokratikus társadalom."

Heller Ágnes filozófus a közönség soraibanForrás: MTI/Bruzák Noémi