Hétmilliárdért újítják fel a Közlekedési Múzeumot

közlekedési múzeum
Vágólapra másolva!
A Városliget átfogó fejlesztését és megújítását szolgáló Liget Budapest Projekt keretében nem csak új múzeumi épületek valósulnak meg a parkban, hanem 2018 tavaszára felújítják a meglévő intézményeket is.
Vágólapra másolva!

A Szépművészeti Múzeum Román Csarnokának rekonstrukciója mellett még idén elkezdődik a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum épületének eredeti tervei alapján történő helyreállítása is, három év múlva az impozáns épület ismét a második világháború előtti állapotban várja majd a látogatókat.

Idén tavasszal megkezdődik a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum felújítása, ezért az épületet 2015. április 15-én bezárják. A felújítást követően a múzeumi funkciók, a kiállító- és a közönségforgalmi terek is megújulnak, az épület területe pedig térszint alatti kiállítóterekkel bővül.

Az évtized végére megjelenésében teljes műemléki rekonstrukción átesett, belül modern, 21. századi múzeum nyitja majd meg kaput a megújult Városligetben. A beruházás tervezett költsége 7 milliárd forint.

Eredetileg két részből állt

A Pfaff Ferenc által tervezett, romantikus-eklektikus stílusban épült templomszerű épület eredetileg két részből állt: a Hermina úttal párhuzamosan elhelyezett járműcsarnokból és a kupolacsarnokból.

Így nézett ki eredeti formájában Forrás: Közlekedési Múzeum

A kupola átmérője 25 méter, külső magassága 67 méter, belső magassága pedig 34 méter, míg a járműcsarnok belső mérete 90 méter hosszú és 20 méter fesztávolságú, részben üvegtetős épület volt. A múzeum díszes színes üvegeit Róth Miksa készítette.

Az európai kontinens egyik első műszaki-közlekedési múzeuma

A Magyar Királyi Közlekedési Múzeum az 1896-os Ezredéves Országos kiállításra épült Közlekedésügyi Csarnok épületében 1899-ben nyitotta meg kapuit az európai kontinens egyik első műszaki-közlekedési múzeumaként.

A Városligetet ért 1944. júliusi és szeptemberi bombatámadás következtében az épület jelentősen megsérült, a tető közel 35 százaléka leomlott. A háború után csak arra volt pénz, hogy a romokat eltakarítsák.

Lerombolva Forrás: Közlekedési Múzeum

A veszélyelhárítást célzó bontások (1947) után megkezdett tervezési és építési tevékenységek több fázisban zajlottak le. 1954-ben majdnem végzetes döntést hozott a Fővárosi Tanács VB Városrendezési Osztálya, amikor az alapozási, szigetelési, szerkezeti hibák és a háború során elszenvedett sérülések nagysága miatt elhatározták az épület teljes lebontását.

A munkálatok meg is kezdődtek, ám még mielőtt az épületet teljesen elbontották volna, újabb döntés született arról, hogy ha szerényebb formában is, de helyreállítják a múzeumot. A múzeum jelenlegi, „végleges” állapotát csak az 1964 -1965. évi újjáépítések során érte el - erősen megcsonkított formában.

Visszaállítják eredeti formájába

A kor ízlésének megfelelő átépítés során véglegesen elbontották a teljes emeleti részt, beleértve a kupolát is. Lebontásra ítélték emellett a kupolacsarnokot körülölelő saroktornyokat és földszinti tereket is, ezzel egyidejűleg kiszélesítették a ma ismert szélességben a Hermina utat.

Visszaállítják eredeti formájába Forrás: Közlekedési Múzeum

A megmaradt tereken 1966. április 2-án nyílt meg az új Közlekedési Múzeum. Az épület azonban szűknek bizonyult: bővítésére 1979-1985. között került sor. Mivel toldaléképítésre a hegyesszögű, keskeny ingatlanon nyílt csak lehetőség, így a bővítés meglehetősen szerényre sikeredett.

A történeti épület rekonstrukciója során a helyszíni adottságok figyelembevételével folyik a tervezési munka, a funkció és fejlesztési lehetőségek összhangjának megteremtése.