Új mámorokat kínál a hedonista olvasóknak

2015.02.25. 14:12

Tavaly decemberben indult el a Versum, egy olyan online magazin, ami teljes egészében kortárs külföldi költészettel foglalkozik. A friss költészeti tendenciák feltérképezése és közvetítése régi adóssága a magyar irodalmi kultúrának, ezen változtatna most négy fiatal költő és irodalmár, Gerevich András, Krusovszky Dénes, Nemes Z. Márió és Szabó Marcell.

Ez azért is heroikus vállalkozás, mert a magyar folyóiratszcéna haldoklik: nemrég szűnt meg a nagy múltú és presztízsű HOLMI, és a pécsi Jelenkor is támogatói kampányt hirdetett, hogy stabilizálja helyzetét. Nagyon úgy tűnik, hogy a magyar folyóiratstruktúra átalakulás előtt áll, és az irodalmi-kulturális lapoknak egyre nagyobb hangsúlyt kell fektetni az online megjelenésre és a Nemzeti Kulturális Alaptól független támogatási forrásokra.

A Versum már indulásánál online felületként határozta meg magát, mégis felidézi a nyomtatott lapok hangvételét. A szerkesztőséget elsősorban a lelkesedés hajtja. Jelenleg két tucat műfordítóval dolgoznak, és remélik, hogy ez a szám csak növekedni fog.

A versfordítás lett a piaci szemlélet vesztese

“A rendszerváltás előtt rendszeresen jelentek meg külföldi költők verseiből összeállított antológiák és önálló kötetek, az érdeklődő olvasó a régi Nagyvilág folyóirat lapjain követhette a különböző nyelvek költészetének alakulását.

Azóta ezek a fórumok eltűntek, a versfordítás marginalizálódott, a fiatalabb nemzedékben egyre kevesebb költőnek van ilyen területen komoly tapasztalata. A piaci szemlélet teljesen átalakította a magyar kultúrát, ennek az egyik vesztese a versfordítás. A prózának nagyobb az olvasóközönsége, könnyebb rá külföldi támogatást is elnyerni.

Ha kortárs francia vagy orosz, kínai vagy svéd költő munkáira vagyok kíváncsi, angolul tudom csak őket olvasni. Aki nem olvas irodalmi szinten egy idegen nyelven sem, teljesen kívül marad” - mondja Gerevich András.

“A Versum segít a fókusz megteremtésében, ráirányítja az olvasói figyelmet a rég-új megjelenésekre, és egyfajta kulturális térképet kínál az érdeklődőknek" - mondja Nemes Z. Márió, költő, szerkesztőForrás: Nemes Z. Márió Facebook-oldala

Tű a szénakazalban

Régi közhely, de igaz, hogy a magyar magaskultúra, főleg az irodalmi élet, folyóiratcentrikus. Bőven száz fölötti a különböző hangvételű, témájú, igényességű lapok száma, ami nyilvánvalóan abból adódik, hogy még mindig ez a legolcsóbb és leggyorsabb mód arra, hogy fiatal bölcsész- és művész-csoportosulások hallassák a hangjukat. Nemes Z. Márió szerint ugyanakkor ez a legendás sokszínűsége – az erőteljes szabadságfok mellett – több negatív következménnyel is jár.

Az 1956 óta megjelenő Nagyvilág világirodalmi folyóirat aktuális címlapjaForrás: www.nagyvilag-folyoirat.hu

“A radikális pluralitás ebben az esetben átláthatatlanságot és a publikációk értékvesztését is jelenti, hiszen még a legnyitottabb olvasó sem tud biztosan orientálódni ebben a szövegdzsungelben, ezért lennének olyan fontosak a sajnos szórványos megjelenő folyóratkritikák és -szemlék. Vagyis ha meg is jelennek fordítások különböző lapokban, azok eltűnnek a forgatagban, úgyszólván radar alatt maradnak.”

A Versum célja ezért nem az, hogy egy újabb irodalmi lap legyen a sok közül.

Ahogy Nemes mondja: “A Versum segít a fókusz megteremtésében, ráirányítja az olvasói figyelmet a rég-új megjelenésekre, és egyfajta kulturális térképet kínál az érdeklődőknek. Ebben a feladatban az internet kifejezetten hasznos, hiszen a linkek segítségével rögtön (tér)képbe helyezhetjük az oldal látogatóit.“

Átalakulnak az olvasói szokások

Ez persze felveti annak a kérdését, hogy mennyire alkalmas az a közeg az elmélyült versolvasásra, ahol színes hirdetések keretezik a képernyőt, és bármelyik pillanatban felugorhat egy reklámablak. Nemes szerint teljes mértékben.

“Sokan apokaliptikus modorban beszélnek az internet és az olvasás viszonyáról, mintha a digitális forradalom újabb szeg lenne a nyugati kultúra koporsójában."

"Tény, hogy az internet, illetve ezzel párhuzamosan a vizuális kultúra térnyerése átalakítja az olvasói szokásokat, ugyanakkor nem minden változás jelent szükségszerűen kulturális összeomlást. Panaszok helyett érdemesebb az új konstellációk és kultúraformák megjelenésére figyelni.”

Az internet előnyben részesíti a rövid, könnyen befogadható, érzelmei töltettel rendelkező szövegeket, ez viszont Nemes szerint “kifejezetten kedvez a versolvasásnak, hiszen a vers a maga koncentrált tömörségével képes megkötni a netes olvasó ki-kihagyó figyelmét, vagyis úgy is működhet, mint egy videoklip és/vagy digitális fétistárgy, amelyhez aztán újra és újra visszatérünk további elmélyülés, meditáció, reveláció céljából.”

A Versum logóját Szűts Miklós terezteForrás: versumonline.hu

Új mámorokat ajánlanak

Egy költészettel és műfordítással foglalkozó oldal nem számolhat tömeges olvasótáborral, de ha a Versum jól használja majd céljaira az internetet, akkor nemcsak műfordítók és a kortárs költészet rendszeres olvasóinak fóruma lehet (erre szolgál amúgy a Műhely rovat), hanem új olvasóréteggel is megismertetheti a nemzetközi költészet friss tendenciáit: “Új mámorokat kínálunk bárkinek, akit érzékenysége a költészethez vezet” – fogalmaznak a szerkesztők.

“Én például költőként és – ami fontosabb – versszerető emberként folyamatosan vágyok új, még ismeretlen ízekre, bevallom ebből a szempontból hedonikusan fogom fel az irodalmat. A Versum amellett érvel, hogy a versolvasás alapvetően multikulturális gyakorlat, hiszen folyamatosan új dimenziók megértését és megízlelését követeli meg" - mondja Nemes.

"A magyar költészet hajlamos az izolációra, és ez sokszor ahhoz vezet, hogy nem képes újraértelmezni önmagát”

– teszi hozzá.

A világlíra magazinja

A szerkesztők örülnének, ha a Versum az online világlíra magazinjaként működne a következő években, de mindez arról is szól, fogalmaz Gerevich András, hogy maga a versfordítás visszanyerje méltó helyét a magyar kultúrában. Nemes Z. Márió azt szeretné, ha megmaradna a lelkesedés:

“Mivel én a versírás felől nézem a műfordítást, azt remélem, hogy egyre több kortárs költő kap majd kedvet fordításhoz, ami a magyar líra nyelvkészletének bővülését eredményezhetné. Ugyanakkor nem tudom megjósolni, hogy mi lesz a műfordítás sorsa, sokan már a tudományos szakfordítás fontosságában se hisznek, nemhogy a versfordításéban.”

Gerevich András költő, szerkesztő reméli, hogy a versfordítás visszanyeri méltó helyétForrás: Gerevich András Facebook-oldala

A költészet eszmeileg megfizethetetlen

Elengedhetetlen, hogy a Versum a jövőben megtalálja a megfelelő anyagi kereteket a működéshez, amiben egy esetleges NKA-pályázat csak egy tényező a sok közül: “Egy ilyen oldal működését nem lehet teljesen a kiszámíthatatlan eredményű NKA pályázatoktól függővé tenni.

A magyar kulturális szférában mítoszként él az alternatív, nem-állami kultúratámogatás, de szerintem érdemes lenne kimozdulni a csüggedtségből, és legalább megpróbálni az ilyen lehetőségek feltérképezését. Erre remek példa a József Attila Kör és a Mr. Sale Öltönyüzlet együttműködése a JAKkendő-díj megalapításában.”

Az irodalmi szervezet az öltönyüzlettel 2012 óta működik együtt, évente ítélnek oda egy negyven év alatti, kötettel nem rendelkező prózaírónak 200 ezer forintot, illetve biztosítanak megjelenést a JAK-füzetek sorozatban.

“A költészet eszmeileg megfizethetetlen, amit nálunk inkább úgy értelmeznek, hogy ingyen van, pedig a lírába való befektetés és kölcsönös szolidaritás nélkül kulturálisan is olcsók maradunk” - teszi hozzá Nemes Z. Márió.

A Versummal új lehetőség nyílik a magyar költészet nyitottabbá válására és a kölcsönös szolidaritás kifejezésére. Már csak élni kellene vele.