Kerényi nemzeti értéket teremt vagy közpénzt herdál?

2015.03.04. 06:24

Újabb hat darabját mutatta be Kerényi Imre a csaknem 100 kötetesre tervezett Nemzeti Könyvtár sorozatnak, amely lassan féltávhoz érkezik. Ezúttal Madách Imre, Németh László és Móra Ferenc is bekerült az irodalmi Pantheonba. A szakma képviselői szerint a sorozattal az állam torzítja a könyvpiacot, sérti a vállalkozás szabadságának elvét, és fölöslegesen herdálja a közpénzeket.

Kerényi Imre sajtótájékoztatójáról hazafelé tartva az ember a karjában érzi a magyar irodalom súlyát. Legalábbis, ha a Nemzeti Könyvtár hat túlméretezett kötetét szorongatva próbál meg érvényesülni a budapesti tömegközlekedés dzsungelében.

Kissé megkésve, de nekem most jártak először a kezemben a sorozat példányai, és sajnos beigazolódott az a balsejtelmem, ami az első képek óta bennem motoszkált: a fantáziátlan és karót nyelt borítóterv tényleg a Nemzeti Dohányboltok grafikai iskoláját követi, rögtön visszavetve a tartalom iránti érdeklődést.

A Nemzeti Dohányboltok grafikai iskoláját folytatjaForrás: MTI/Beliczay László

Nyilván senki nem vár esztétikai forradalmat egy reprezentatív állami könyvsorozattól, de a vizuális ötlettelenségnek ez a foka garantáltan képes elvenni az olvasó kedvét a magyar irodalom legnagyobb remekeitől is.

Kerényi sorozata ennek ellenére megállíthatatlanul dübörög tovább.

Az külön megmosolyogtató, hogy a „fiatalok megszólítása” is célként hangzott el a bemutatón, miközben nyilvánvaló, hogy az ilyen nemzeti mázzal leöntött, dermesztően anakronisztikus sorozatok után sok-sok Pilvaker és Gombold újra! kell majd ahhoz, hogy a "nemzeti" ne a "cool" ellentétét jelentse a felnövekvő generáció számára.

A magyar kultúra legjava

A könyvsorozat 2012 őszén indult azzal a céllal, hogy „a magyar írott kultúra legjavát” gyűjtse össze Kerényi Imre vezényletével, és évről-évre öles léptekkel halad előre. Immár a 43-ik kötetnél tart, és a tervek szerint 2018-ban zárul majd le valahol a 100-ik kötet táján.

És hogy mi kell ahhoz, hogy egy könyv bekerüljön az újrafazonírozott nemzeti kánonba? Egy jó kis ajánlás, természetesen. A szisztéma a következő: a miniszteri biztos politikusokat, intézményvezetőket és egyházi méltóságokat kér fel, hogy javasoljanak könyveket a sorozatba.

A most megjelenő Az ember tragédiáját például Baán László, a Szépművészeti Múzeum igazgatója, Móra Ferenc műveit pedig a Nemzeti Színházat vezető Vidnyánszky Attila javasolta, míg Németh László Égető Esztere Steinbach József református püspök ajánlásával került be a gyűjteménybe.

Egy társasjáték, amiben bárki részt vehetForrás: MTI/Honéczy Barnabás

Bárki ajánlhat

A Nemzeti Könyvtárat sok kritika érte az ajánlattevők körének egyoldalúsága miatt, akik csaknem mind köthetők a kormányhoz illetve annak szellemi holdudvarához. Kerényi most ismét hangsúlyozta, hogy szeretnének sokoldalúak lenni, és ehhez kérik „a velük egyet nem értő értelmiségiek” segítségét is.

„Ez a kánonocska nem az én szellemi termékem, hanem egy társasjáték, és ebben ön is épp olyan szereplő lehet, mint én. Szabad a pálya” – válaszolta az ellenzéki ajánlattevők hiányát firtató kérdésre. Példaként hozta fel a szellemi nyitottságra, hogy Köves Slomó rabbi is belépett a „játékba”, és ajánlott egy kötetet, amely héber költők verseit fogja bemutatni a középkortól napjainkig.

A közpénzek herdálása

Kerényi államilag támogatott sorozatát a könyvszakma oldaláról is komoly kritika érte már indulásakor. A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülete 2012 őszén nyílt levélben tiltakozott a Nemzeti Könyvtár ellen, amely szerintük körültekintés nélkül avatkozott be a magyar könyvpiac rendszerébe.

Nem rontom a piacukat, mert azon kívül vagyokForrás: MTI/Bruzák Noémi

Zentai Péter László, az egyesület igazgatója elmondta az Origónak, hogy álláspontjuk változatlan, és hogy a 2012-es nyilvános levélváltás óta sem konzultált velük a miniszteri megbízott. Piactorzító hatásai mellett még pazarlásnak is tartja a Nemzeti Könyvtárat, amelyet szerinte a kb. 140 szakmailag megbízható magyar kiadó bármelyike ki tudna hozni a ráfordított állami támogatás töredékéből. „Ez a közpénzek herdálása” – fogalmazott Zentai.

Kívül van a piacon?

A szakmából érkező panaszokra Kerényi Imrénél is rákérdeztünk, aki saját bevallása szerint már a vita kirobbanása idején sem értette, hogy mi itt a probléma. „Én nem rontom az ő piacukat, mert azon kívül vagyok” – mondta, majd hozzátette, hogy a könyvsorozat bevétele teljes egészében a Nemzeti Kulturális Alap Könyv- és Folyóiratkiadási szekciójába áramlik, így ez a része tulajdonképpen visszacsorog a könyvszakmába.

A projekt erejét az ingyenes terjesztés adjaFotó: Tuba Zoltán - Origo

A példányok jelentős része persze sose kerül a boltokba, hanem ingyen szétosztogatják különféle intézményeknek, csökkentve a piaci alapon működő kiadók mozgásterét. Kerényi ezúttal is elmondta, hogy több mint 6000 magyarországi és csaknem 350 határon túli címre küldenek ingyen-példányokat.  

Máris egyenesben vagyunk

Kerényi amúgy kész tanulni a magyar kiadóktól, amelyek szerinte nagyon értenek ahhoz, hogyan kell sikerre vinni egy-egy könyvet. Ezen a téren külön áradozott az Ulpius-házról, amely szerinte élen jár a marketingben.

Kérdésünkre a miniszteri biztos elmondta, hogy a Nemzeti Könyvtár sorozat darabjai is „fogyogatnak” a boltokban, de fontosnak tartotta leszögezni, hogy ez „nem pénzbeszedő intézmény”, így az eladott példányszám igazából másodlagos. A projekt erejét szerinte épp az ingyenes terjesztés adja.

A saját pénzüket kockáztató kiadók számára ez az állami keretből való nagyvonalú osztogatás az egyik fő sérelem. Kerényi persze erre is tudja a megoldást: ha ez így nem tetszik nekik, „vegyék föl ők is a támogatást az NKA-tól, és máris egyenesben vagyunk”.

A Nemzeti Könyvtár sorozat most megjelent kötetei

38. Madách Imre: Az ember tragédiája

39. Cziffra György: Ágyúk és virágok

40. Móra Ferenc: Kincskereső kisködmön/A magyar paraszt/Ének a búzamezőkről

41-42. Németh László: Égető Eszter 1-2.

43. Szigethy László (szerk.): Március 15. (antológia)