13,5 milliárdból alakítják raktárrá a volt kórházat

2015.03.03. 19:07

2017-re épülhet meg a Szabolcs utcai egykori kórház területén az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ (OMRRK) a Liget Budapest Projekt részeként. Nyolc ronda kórházépületet lebontanak, a helyükön egy új házat húznak fel, több régi épületet átalakítanak. A bontást még idén, az építkezést 2016 első felében kezdenék el, a beruházás 13,5 milliárdba fog kerülni. A terveket szerdán mutatta be néhány újságírónak Baán László, a Liget Budapest Projekt miniszteri biztosa, Kemecsi Lajos, a Néprajzi Múzeum főigazgatója és Vasáros Zsolt, a terveket készítő Narmer Építészeti Stúdió vezetője.

Dübörög a Liget Budapest Projekt, januárban kihirdették a Liget területén felépülő múzeumok győztes terveit, zajlik az új Magyar Nemzeti Galéria megtervezésére kiírt pályázat elbírálása. A teljes beruházás költségeit 150 milliárdra becsülik, amiből az atlatszo.hu kérésére kiadott információk szerint közel 900 milliót már el is költöttek a tervezési szakaszban. A projekt körül heves vita zajlik a sajtóban, több szakember bírálta a nyertes épületterveket, a Liget+ korábban saját alternatív koncepciót dolgozott ki, aminek fő célja a Liget mostani arculatának és közpark funkciójának megőrzése. 

Erre is jut a 150 milliárdból

Kevesebb figyelem jutott eközben a szintén a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló projektre, az Országos Múzeumi és Raktározási Központra, pedig – ahogy Baán László fogalmazott – ez az épület áll a legjobban, itt már van mit bemutatni, ráadásul erről az épületről gyakorlatilag nem volt kritikai vita, ennek megfelelően a XIII. kerület is teljes mellszélességgel támogatja a projektet.

Baán szerint megvan a szakmai és politikai konszenzus a világszínvonalú beruházásra.

A Szabolcs utcai kórház 2007 óta üresen áll, az épületek rohadnak, a terület értékei nem hasznosulnak. Ennek a teleknek a középső részére tette rá a kezét a Liget Budapest Projekt, itt húznának fel egy öt épületből álló komplexumot, aminek legnagyobb épülete egy föld alá négyemeletnyire lenyúló, felfelé háromszintes raktár lesz.

Az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ látványterve. Előtérben a raktárközpont, mögötte az eredetileg zsidó imaháznak épült látogatóközpont, háttérben egy régi kórházépület, amiben egy kutatóintézet kap majd helyetForrás: ligetbudapest.org

A közel 30 ezer négyzetméteres „világszínvonalú raktározási központban” a Szépművészeti Múzeum és a Liget déli sarkába, az Ajtósi Dürer sor és Dózsa György út találkozásához költőző Néprajzi Múzeum, illetve a Magyar Nemzeti Galéria műkincsgyűjteményét helyeznék el. Baán László szerint nagyságrendileg százmilliárdos értékben fognak itt műkincseket őrizni.

Magaslati levegőt pumpálnak a raktárakba

Egy múzeumban a kiállított tárgyak a teljes gyűjtemény töredékét adják csak, ezért értelemszerűen mindenhol meg kell oldani a szakszerű raktározás, katalogizálás, állománymegóvás és restaurálás kérdéseit. A Néprajzi Múzeumnak például a Kossuth téri épület adottságai miatt a Törökbálinti DEPÓ-ban kell műtárgyakat tárolnia – ahogy Kemecsi Lajos elmondta, a teljes műtárgykészlet mintegy 40 százalékát.

A most felépülő raktár évtizedekre megoldaná a szóban forgó intézmények tárolási problémáit, méghozzá „világszínvonalú módon”, ahogy az már-már komikusan sokszor elhangzott a sajtótájékoztatón.

Az biztos, hogy a tervezők mertek nagyot álmodni: ahhoz, hogy minimalizálják a tűzveszélyt, a raktárakban csökkentenék a levegő oxigéntartalmát. Ettől még nem kell a szakembereknek szkafanderben pakolni, ezt úgy kell elképzelni, mintha magaslati levegő lenne - részben ilyen tűzmegelőzési rendszert használnak a British Libraryben és a Lenbachhaus Münchenben is.

Vasáros Zsolt szerint még vannak megoldandó technikai és gépészeti feladatok, de a zsiliprendszert betervezték az épületbe, és ha minden jól megy, megvalósul a terv.

Látványraktárak és látványműhelyek

Az épületben megnyitható látványraktárak és restaurátorműhelyek is lesznek, előbbiben a Szépművészeti Múzeum antik gipszgyűjteményének egy részét állítanák ki. A gipszmásolatok egy része korábban a komáromi Csillag-erődbe került, de a Szépművészeti Múzeum Román csarnokában további darabok pihennek, feltehetőleg ezek kerülnek majd az OMRRK-ba.

A beruházás 13,5 milliárdba fog kerülniForrás: ligetbudapest.org

Ettől még persze a Ligetben felhúzott új múzeumépületekben is lesz raktár és restaurátorműhely, ahogy a Szépművészeti Múzeumban sem szűnik meg a tárolási lehetőség. Számos restaurálási munkát értelemszerűen abban az épületben kell elvégezni, ahol aztán a mű kicsomagolásra és kiállításra kerül – vagyis hiába van közel az új raktár a Ligethez, sok esetben nem lehet plusz egy utaztatást bevállalni.

Ez azt jelenti, hogy az épület műhelyeiben inkább a hosszabb távú és átfogó restaurálási munkák kapnak majd helyet. Erről korábban Mikó Árpád művészettörténész, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóintézetének munkatársa írt a Szépművészeti Múzeum honlapján elérhető háttéranyagban:

„Mivel ezek a műhelyek nem az anyaépületekben kapnának helyet, hanem egyetlen külső – ha nem is túl távoli – helyszínre lennének telepítve, megfontolandó, hogy miféle restaurálási munkálatokat lehetne oda koncentrálni. Nyilvánvalóan nem az ad hoc munkákat, hanem az évekre elhúzódó, nagyobb projekteket. Minden muzeológus rémálma, hogy egy rossz állapotban lévő művet becsomagoljon és utaztasson.”

A közel 30 ezer négyzetméteres raktárépület látványterveForrás: ligetbudapest.org

Restaurálják a zsidó imaházat

A egykori izraelita kórházban zsidó imaház is működött, amit később a kórház használt: volt benne hematológia, egy részében kazánházat alakítottak ki. Az imaházat szakrális célokra többé nem lehet használni, az építészek ezért a Zsidó Múzeummal közösen kutatják a lehetőségeket a homlokzat rekonstrukciójára, amit nehezít, hogy összesen két korabeli fénykép áll rendelkezésükre. A volt imaházban egy ezer négyzetméteres látogató központot akarnak kialakítani, étteremmel, konferenciateremmel és kiállítótérrel.

Egy volt kórházi épületben kapna otthont az irattár, könyvarchívum és a vendégprofesszori szobák mellett a Közép-Európai Művészettörténeti Kutatóintézet, a KEMKI is.

A kutatóintézet neve azért nem cseng ismerősen, mert még nem létezik.

Az intézmény 2016-ban kezdi el működését, és nem is lesz önálló jogi személy, a Szépművészeti Múzeum alá fog tartozni és az Új Magyar Nemzeti Galéria, illetve a Szépművészeti tudományos háttérintézménye lesz. Ahogy Baán László elmondta, a jelenlegi kétmilliárdos éves költségvetésből erre is jut majd pénz, és a megfelelő időben megtalálják majd az intézmény vezetőjét is.

Az Origo kérdésére egyértelművé tették azt is, hogy bár a Néprajzi Múzeum használja majd a raktárépületet és a műhelyeket, a KEMKI-ben nem képviselteti magát. Vagyis lényegében a Szépművészetiben és a Nemzeti Galériában folyó elméleti munka áthelyezéséről és bővítéséről van szó.

A projektet a Narmer Építészeti Iroda visziForrás: ligetbudapest.org

Remélik, hogy kisugárzik majd a fejlődés

Baán László a beszélgetés végén abbéli reményének adott hangot, miszerint a barnamezős beruházás a szomszédos telkeken is be fog vonzani új befektetéseket, és az egész környékre pozitív hatással lesz.

Jelenleg a szomszédos telken, szintén az egykori kórház területén egy hajléktalanellátó, a Budapesti Módszertani Szociális Központ üzemel.