Meghalt Günter Grass

günter grass
Nobel laureate, German author Guenter Grass smokes a pipe before a TV interview after a campaign event for the Social Democratic Party (SPD) in front of the Berlinische Galerie in Berlin, in this September 8, 2009 file picture. German novelist Guenter Grass, the Nobel Prize-winning author of works such as "The Tin Drum", has died at the age of 87, a foundation in his name said on Monday. REUTERS/Thomas Peter/Files
Vágólapra másolva!
87 éves korában elhunyt az egyik legjelentősebb kortárs német író, a Nobel-díjas Günter Grass. A szerző halálának hírét kiadója, a göttingeni Steidl Verlag jelentette be. A lübecki Günter Grass Ház szerint egy közelebbről meg nem nevezett fertőzés okozta az író halálát. "Nem egyazon témával foglalkoztunk, de barátok voltunk, egymás tisztelői" – nyilatkozta a hír kapcsán Kertész Imre.
Vágólapra másolva!

Már első regénye, az 1959-ben megjelent A bádogdob világsikert aratott. 40 évvel később, 1999-ben kapta meg életművéért a Nobel-díjat. Egész életében foglalkoztatta a politika, közéleti személyiségként többször is hangot adott politikai nézeteinek.

1999-ben kapta meg életművéért a Nobel-díjat Forrás: REUTERS/Christian Charisius

Felszólalt az idegengyűlölet ellen

Az 1960-as évektől támogatta a Németországi Szociáldemokrata Pártot, majd Willy Brandt beszédírója lett. Politikai megnyilvánulásai gyakran keltettek botrányt. A két Németország újraegyesítése alkalmával tiltakozott a Nyugat mohósága és az NDK kiárusítása ellen, felszólalt az egyre erősödő idegengyűlölet és a bevándorláspolitika ellen.

Közéleti személyiségként többször is hangot adott politikai nézeteinek Forrás: REUTERS/Thomas Peter

A Waffen-SS-nél szolgált

2006-ban nemcsak a német, hanem az európai közéletben is nagy vihart kavart Günter Grass kései beismerése, hogy a második világháború során a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt fegyveres alakulatánál, a Waffen-SS-nél szolgált. A 16 éves Grass a Waffen-SS-t elit egységnek tekintette, büszke volt arra, hogy ahhoz az osztaghoz került, amelyet Georg von Frundsbergről, a sváb háború kiemelkedő alakjáról neveztek el.

Nem tartotta magát háborús bűnösnek

Nem tartotta magát háborús bűnösnek, Hagymahántás közben című könyvében azt írta, egyetlen lövést sem adott le, már csak azért sem, mert egységét az oroszok sztálinorgonái már az első napokban szétoszlatták. Háborús tevékenysége sokkal inkább abból állt, hogy az életét mentve meneküljön.

Bejelentését hatalmas megdöbbenés és vita követte. A német közélet értetlenül állt azelőtt, hogy Grass, aki műveiben és beszédeiben a múlttal való szembenézést hangsúlyozta, hatvanegy évet várt ennek a vallomásnak a közzétételével. Egyesek bírálóan, mások elismerően kommentálták a „beismerést”.

PR-fogás?

Charlotte Knobloch, a Németországi Zsidók Központi Tanácsának elnöknője a beismerést egyenesen PR-fogásnak tekintette, amellyel az író éppen akkor megjelent művét akarta népszerűsíteni.

Nem tartotta magát háborús bűnösnek Forrás: MTI/EPA/DPA/Peter Steffen

Joachim Fest újságíró és Hitler-életrajzíró számára „Grass viselkedése rejtély… megmagyarázhatatlan, hogyan tud valaki 60 éven keresztül – különösen nácikérdésekben – a nemzet rossz lelkiismerete lenni, és csak ez után vallja be, hogy ő maga is rendesen belekeveredett.”

Nemkívánatos személy Izraelben

Izrael nemkívánatos személynek nyilvánította, mert Grass azt állította, hogy Izrael egyre nagyobb és ellenőrizetlenül gyarapodó nukleáris fegyverzettel rendelkezik, Irán ellen fontolgatott megelőző csapása pedig az egész világ békéjét fenyegeti. Néhány hónap múlva az izraeli atomtitkokat leleplező, a zsidó államban bebörtönzött idős tudóst méltató Napjaink hőse (Ein Held unserer Tage) című versével borzolta a kedélyeket.

Erkölcsi iránymutató és hős

Akadtak azonban többen is, akik kiálltak Grass mellett. John Irving amerikai író így fogalmazott: „Grass íróként és erkölcsi iránymutatóként is hős marad a számomra; bátorsága – íróként és német állampolgárként – példamutató … A német média heves kifakadása visszataszító. Grass vakmerő szerző, és mindig is vakmerő ember volt.”

A Szentlélek és Hitler képe között

Günter Grass Danzigban (Gdańsk) született, a protestáns élelmiszer-kereskedő, Wilhelm Grass és a katolikus Helene Grass fiaként. A szülők egy kis árukereskedést tartottak fent Langfuhr (ma Wrzeszcz) városrészben. Itt töltötte gyermekkorát egy kis, kétszobás lakásban, „a Szentlélek és Hitler képe között”.

Grass vakmerő szerző, és mindig is vakmerő ember volt Forrás: MTI/EPA-DPA/Marcus Brandt

Miután 1946 áprilisában kiszabadult az amerikai hadifogságból, egy évig sóbányában dolgozott, majd egy düsseldorfi kőfaragónál inaskodott. Képzőművésznek készült, előbb a Düsseldorfi Művészeti Akadémián, majd a Berlini Képzőművészeti Főiskolán tanult grafikát és szobrászatot. A grafikáit és szobrait 1956-ban Stuttgartban állították ki először.

Obszcénnak, istenkáromlónak tartották a könyvét

Képzőművészeti tevékenységével párhuzamosan kezdett írással is foglalkozni. Kezdetben rövid prózai műveket, verseket és színházi darabokat írt, majd 1959-ben megjelent első regénye, A bádogdob (Die Blechtrommel), amely meghozta számára a világsikert.

A regény főhőse, Oskar háromévesen elhatározza, hogy nem nő tovább. Gyerektestben élő felnőttként lehetősége lesz arra, hogy a világot mindig alulról – gyerekperspektívából – szemlélje. Így éli át szülei elvesztését, a második világháborút, majd a háború utáni NSZK politikáját, a mindig kegyetlen valóságot.

A bádogdob hozta meg számára a világsikert Forrás: kino.de

Grass a vallási és szexuális tabukkal nem törődve átfogó képet fest egy eltorzult világról. Sokan obszcénnak, istenkáromlónak tartották a könyvét, az Egyesült Államokban többször bírósági eljárást indítottak a könyv, majd a regényből készült, Oscar-díjjal és a Cannes-i filmfesztivál Aranypálma díjával jutalmazott film (Volker Schlöndorff rendezése) ellen gyermekpornográfia vádjával.

A danzigi trilógia

A bádogdobot követően még két olyan regényt írt, melyben danzigi gyerekkorát dolgozta fel, a Macska és egér, illetve a Kutyaévek címűt. Az 1969-es Helyileg érzéstelenítve tiltakozásként született a vietnami háború ellen, és bemutatja a hatvanas évek anarchista ifjúsági mozgalmait. 1977-ben adták ki A hal című regényét, amely „minden idők legnagyobb könyvsikere" lett, már az első évben hatszázezer példány fogyott el belőle.

Az 1986-ban megjelent A patkánynő tulajdonképpen A bádogdob folytatása, az emberiség öngyilkosságát és teljes megsemmisülését írja le különböző emberek, többek között A bádogdob főszereplője, a már 60 éves Oskar Matzerath sorsán keresztül.

Ki kellett jönnie, végre

Legutolsó önéletrajzi jellegű könyve, A hagymahántás közben 2006-ban jelent meg. A regény a második világháború kitörésével kezdődik, ami Grass Gdańskban töltött gyerekkorának végét jelenti, és 1959-ben, A bádogdob megjelenésének évében fejeződik be.

Ebben a könyvben írt először arról, hogy 17 évesen a Waffen-SS tagja volt, ami óriási felzúdulást keltett világszerte. A kérdésre, hogy miért várt 60 évet azzal, hogy életének erről a szakaszáról is beszámoljon, így válaszolt: „Nyomasztott. Az évekig tartó hallgatásom az egyik oka annak, hogy megírtam ezt a könyvet. Ki kellett jönnie, végre…”