Megtorpedózzák a Liget Projektet

Kedden hirdettek eredményt az Új Nemzeti Galéria-Ludwig Múzeum épületére kiírt nemzetközi meghívásos tervpályázaton. Az általunk pagodának és piramisnak elnevezett két nyertes koncepció mellett egy magyar építésziroda terve is érdekes reakciókat váltott ki. 

Zoboki Gábor és csapata ugyanis szándékosan megszegte a meghívásos pályázat alapszabályait, ezért a zsűri kizárta őket a versenyből. Egyre látványosabban feszül egymásnak két teljesen különböző fővárosi múzeumi koncepció, vagyis már nemcsak a civilek kritizálják a Baán László vezette gigaberuházást.

Beszállnak a párbeszédbe

A Zoboki Építésziroda a Magyar Nemzeti Galéria épületét a Városliget helyett a budai várban, a Szent György téren helyezte el, a Sándor-palotával átellenben található telken. Ki is zárták őket emiatt arról a tervpályázatból, amire korábban meghívást kaptak. Zoboki Gábor szerint a Liget Projektből hiányzik a szakmai konszenzus, irodájuk a fontos városfejlesztési és urbanisztikai kérdéshez a "hibás" tervpályázattal akart hozzászólni.

Így képzeli el a Zoboki Építésziroda a Magyar Nemzeti Galériát a budai várban Forrás: Zoboki Építésziroda

Úgy vélik, eddigi munkásságuk kötelezi őket arra, hogy beszálljanak a múzeumi negyed kapcsán kibontakozó párbeszédbe. Ebben mindenképpen van igazság, hiszen a Zoboki Építésziroda tervezte a Művészetek Palotáját.

Szembemennek a Liget Projekttel

Zobokiék elképzelése radikálisan szembemegy Baán koncepciójával. Szerintük nem kell új múzeumi negyedet építeni, hiszen annak elemei már elszórva ott vannak a városban, méghozzá a turisták által kitaposott útvonalon. Három kiemelkedő múzeumi együttes rajzolódik ki koncepciójukban: egy a Hősök terén (A), egy a budai várban (B) és egy az Iparművészeti Múzeum környékén (C).

A Zoboki-féle múzeumi koncepció Forrás: Zoboki Építésziroda

A Ligetet ezért ugyanebből a forrásból nem beépíteni, hanem felújítani kell, maradéktalanul visszaállítva eredeti közparkfunkcióját. Zobokiék állítják: a pusztuló vagy alulhasznosított belvárosi műemlékeinkben tökéletesen megoldható a múzeumi negyed programja. Tervüknek ezért a

Budapest Örökségalapú múzeumi koncepciója címet adták.

Egy megszállott ember, hátország nélkül

Zoboki ezzel kapcsolatban az Origónak még márciusban azt mondta: „Adott egy ugyanolyan megszállott ember, mint én, úgy hívják Baán László, a Szépművészeti igazgatója, aki elvállalta, hogy felelősen végigviszi ezt az irdatlan méretű projektet. Szakmai tudásának legjavát adva elindult, hogy meggyőzze a politikai döntéshozókat, és ez hasonlít a Müpa sztorijához: nagy tettnek tartom. Nem látom azonban, hogy az a közeg, ahonnan elindult, most mellette állna.”

A Zoboki-féle Magyar Nemzeti Galéria belülről Forrás: Zoboki Építésziroda

Hozzátette azt is: „az Andrássy út és a budai vár sokkal alkalmasabb a múzeumi negyed felépítésére, mint a Liget.” Persze a múzeumok ügyét a fővárosban rendezni kell, ebben egyetért Baánnal, de sokkal inkább a város adottságaiból kell elindulni, és felelősen kell gondolkodnunk az épített örökség megőrzéséről.

Klasszicizáló oszlopok

Zobokiék Magyar Nemzeti Galéria-terve egyébként látványosan más ízlést tükröz, mint a már említett pagoda és piramis: könnyed, merész, kissé rideg, elegáns vonalvezetés helyett klasszicizáló oszlopos homlokzatot kapunk.

A Magyar Nemzeti Galéria a Szent György téren Forrás: Zoboki Építésziroda

A sztárépítész egyébként április 17-én a Magyar Tudományos Akadémián rendezett konferencián is képviselni fogja álláspontját a Mindent a maga helyén – Múzeumliget vagy tudatos városfejlesztés című konferencián.

Érdekes egybeesés

Érdekes, hogy Zobokiék pont most szállnak be a Ligetről szóló párbeszédbe – pár nappal azután, hogy L. Simon László egy Magyar Narancs-interjúban úgy beszélt a beruházásról, mint aminek megvalósulása nem teljesen biztos. A Miniszterelnökség parlamenti államtitkára azt mondta, hogy a Néprajzi Múzeumnak – aminek már rég megvan a nyertes terve – nem feltétlen a Ligetben kéne felépülnie.

A Fotómúzeum és Építészeti Múzeum kockái Forrás: ligetbudapest.org

L. Simonnak a Fotográfiai Múzeum és az Építészeti Múzeum szembefordított kockái sem tetszenek, „ráadásul ezeket az intézményeket könnyen el lehetne helyezni meglevő épületekbe.” L. Simon szerint továbbá nem lenne rossz ötlet a Magyar Nemzeti Galériát a budai várban felépíteni.

Vagyis Zobokiék örökségalapú múzeumi koncepciója és L. Simon elgondolása szépen összecseng,

ráadásul a kormányban L. Simon Lászlóhoz tartozik az örökségvédelem ügye.

Nem kell vele foglalkozni

Egy Veiszer Alinda által vezetett, személyeskedésbe és káoszba fulladó kultúrpolitikai vitafórumon hétfőn este Baán László reagált az L. Simon László-interjúra. Baán azt a látszatot keltette, hogy L. Simon kijelentése egy olyan vélemény, amivel nem kell túl sokat foglalkozni, épp csak azt nem mondta, hogy

az egész puszta fantazmagória.

Ezt egy sokat sejtető mondattal indokolta: ő tudja, mi zajlik a háttérben, de azért van politikailag magas pozícióban, hogy ezt ne tárja a nyilvánosság elé.

Baán szerint L. Simon László fél éve máshogy vélekedett, és talán fél év múlva megint mást fog mondani.

Mindebből úgy tűnik, hogy a Fideszben hatalmi harc zajlik a különböző koncepciók hívei között, és kívülről nagyon nehéz megállapítani, hogy

mennyi valódi tartalaom és mekkora támogatottság van a kijelentések mögött.

Az építészek szkeptikusak

Az utóbbi napokban több építésszel beszéltünk a Liget Projektről, többségük úgy fogalmazott, hogy ez az egész Baán László magánszáma, és nem biztos, hogy akkora támogatottság van mögötte, mint gondolja.

Lehet, hogy ez az egész Baán László magánszáma? Fotó: Pivarnyik Balázs - Origo

Elképzelhetőnek tartották, hogy az L. Simon László és Zoboki Gábor által képviselt irányvonal tovább erősödik majd a jövőben, hiszen az jobban illeszkedik az orbáni hatalmi szimbolikába is.

Koppintás lenne a merész piramis?

Nekünk is feltűnt, szerdán az Index írta meg, hogy az általunk piramisnak nevezett, norvég sztárépítészek által készített terv elég hasonló az oslói operaházhoz. Vagyis a Snohetta építésziroda másodszor sütötte el ugyanazt az alapötletet.

Az oslói operaház Forrás: snohetta.com

Az általunk megkérdezett két, a nemzetközi színteret jól ismerő építész önmagában a hasonlóságot nem látja botrányosnak – egy építészirodának szerintük lehet saját stílusa.

Ennél fontosabb az, hogy az adott épület szervesen illeszkedjen a környezetéhez.

Az Új Nemzeti Galária és a Ludwig Múzeum közös épületének terve Forrás: ligetbudapest.org

Míg az oslói épület a tengerparton indokoltan ilyen, addig a budapesti épület nem vezethető le a környezetéből.

Tehát nem önmagában a hasonlóság veti fel azt, hogy az iroda kispórolja a munkát az alacsonyabb díjjal kecsegtető pályázatokból, hanem a környezetidegen terv.