Kiakadtak a franciák a botránykönyv magyar borítóján

A Behódolás már megjelenése előtt nagy botrányt kavart, ami nem csoda, hiszen a nyugat-európai társadalmak legmélyebb félelmeit piszkálta meg. Michel Houellebecq muszlim hatalomátvételt vizionál a regényben, amelynek cselekménye a zavaróan közeli 2022-ben játszódik. A felhajtást csak tovább fokozta a tragikus egybeesés, hogy a könyv épp a Charlie Hebdo-mészárlás napján jelent meg.

Botránykönyvhöz bevállalós borító dukál. Érdekes, hogy most ezt nem a francia, hanem a magyar kiadás szolgáltatta. A Magvető nikábba bújtatott Mona Lisával erősített rá a könyv mondanivalójára, de még ők sem számítottak arra, hogy nemzetközi szinten is port kavar.

Iszlámellenesnek találták

Pedig a borító francia újságokban téma lett egy időre. Többen iszlámellenesnek találták, ami szerintük meglovagolja az idegengyűlöletet, és a szélsőjobb malmára hajtja a vizet.

Grégoire Leménager például a Le Nouvel Observateur lapjain kelt ki indulatosan a borító ellen. Szerinte a Magvető a nacionalista Orbán Viktor, sőt, a megerősödött Jobbik választóinak kedveskedik ezzel a borítóval.

Pintér József, a borító tervezője nem tartja provokatívnak Forrás: Magvető

Az efféle vádak persze jól mutatják, hogy a szerző nincs tisztában az itthoni politikai viszonyokkal, inkább a francia helyzetet vetíti ki Magyarországra. Számottevő muszlim kisebbség híján a magyar szélsőjobb ugyanis nem az iszlámellenességben, hanem egész máshol találja meg a gyűlölködés útjait.

Az iszlamofóbia vádja amúgy pont olyan alaptalan a borító esetében, ahogy a regénynél is az volt, amit szintén sokan támadtak ezzel.

Kár, hogy az aktuálpolitika így ráugrott

Pintér József, a borító tervezője elmondta az Origónak, hogy a Magvetőnél nem számítottak ekkora felhajtásra, hisz nem gondolták, hogy bárkit is provokálnának.

„Most sem találom provokatívnak, nem is volt ilyen szándék. Én inkább finom megoldásnak érzem, gondosan kerülve bármilyen durva, erőszakra való utalást. Kár, hogy az aktuálpolitika így ráugrott, mert a könyv ennél sokkal összetettebb.”

Pintér magát a könyvet sem tartja provokatívnak, inkább fontos, elgondolkodtató szövegnek érezte, így a borítóval is a probléma összetettségét akarta hangsúlyozni.

A Mona Lisa erős európai kulturális és női szimbólum Forrás: Magvető

„A Mona Lisa egy nagyon erős európai kulturális és női szimbólum és ez lett az iszlám világ nőkhöz való viszonyának szintén erős szimbólumával elfedve. Függetlenül attól, hogy ki hogy viszonyul ehhez a fontos problémához, elgondolkozhat ezen a borító alapján is” – mondta.

A borítóra számos ötlet felmerült, ezek közül választotta ki Pintér a Mona Lisásat, mert szerinte ez volt a legerősebb. Ő mondja: "Maga a képi megoldás egyébként nem túl eredeti, hiszen az internet tele van nikábba, burkába, csadorba, öltözött Mona Lisákkal".

Nincs hagyománya a provokatív borítóknak

Viszont a kölcsönvett mém szépen összecseng a regényben taglalt problémákkal, így volt képes kiverni a biztosítékot a témára érzékeny külföldi szerzőknél.

Pintér szerint Magyarországon nincs hagyománya a provokatív borítóknak, de ez nem is baj, hiszen csak elterelik a figyelmet a szövegről.

„Most is, lassan már több szó esik a borítóról, mit magáról a könyvről”. Pedig a jó borító „több üres látványosságnál” nem csak a figyelemfelkeltést szolgálja, de a könyv tartalmából is visszaad valamit. Persze anélkül, hogy „nyögvenyelősen didaktikussá” válna.

A minimalista francia kiadásnál nem volt nehéz izgalmasabb ötlettel előállni Forrás: AFP/Bertrand Guay

A Behódolás magyar kiadása tehát kilépett a nemzetközi porondra. Az érdeklődés rögtön érthetővé válik, ha körbenézünk kicsit, hogy más országok kiadói milyen ötletekkel rukkoltak elő. Ebben a mezőnyben tényleg a Magvető megoldása az egyik legizgalmasabb. Persze a kép nélküli, minimalista francia kiadásnál nem volt nehéz izgalmasabb ötlettel előállni.

Mintha egy kispéldányszámú verseskötet olcsó zugkiadása lenne Forrás: Origo

A spanyolok is a kulturális jelképek ütköztetésével próbálkoztak, az Eiffel torony felett a muszlim birodalomépítést szimbolizáló félholdat jelenítve meg a borítón. A feszültséget azonban teljesen elveszi a kínosan igénytelen grafikai megjelenítés. Mintha nem is az egyik legismertebb európai író új botránykönyve, hanem egy kispéldányszámú verseskötet olcsó zugkiadása lenne.

Elő hát a popcornnal Forrás: Origo

Az angol verzió ezzel szemben épp a könyv sikerét hangsúlyozza túl a borítón. „Nemzetközi bestseller” – virít a felirat a cím fölött, megszólítva a minden olvasóban ott rejtőző csordaállatot. Ha ez nem volna elég, még újságokból kölcsönzött lelkes dicséretekkel is teletűzdelték a borítót, mintha a nyár hollywoodi blockbusterét harangoznák be. Elő hát a popcornnal!

Farkas vagy róka? Forrás: Origo

A hibátlan ízlésű olaszokat színválasztásban nem lehet megverni: a borítót uraló vörös kétségtelenül kiváló döntés, ám a kép üzenetét nem sikerült megfejtenünk. Az asztalon tébláboló, vagy szökésben lévő farkas (róka?) talán az államalapítással lehet összefüggésben, de ennél a homályos sejtelemnél tovább nem jutottunk.

Látja a galambban a nőt? Forrás: REUTERS/Wolfgang Rattay

A külföldiek közül mi a német borítót szerettük a legjobban, ami még a Magvető megoldásánál is összetettebb. A galambfej egyszerre idézi fel a nikábba burkolt nőket és a közutálatnak kitett, a velünk élő, de mégis mindenhonnan kirekesztett szárnyas állatokat, amelyek távoli, koszos, számkivetett, meghurcolt és tüdőbajos leszármazottai a keresztény kultúrkör békegalambjának.