Spiró sokat tanult Gorkijtól

Budapest, 2015. március 14. Spiró György író az Eötvös Károly Intézet Legyen köztársaság! című fesztiválján a Gödör Klubban 2015. március 14-én. MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

Spiró György Diavolina című regénye a 86. Ünnepi Könyvhétre jelent meg, a Magvető Kiadó kötete Makszim Gorkij életének utolsó szakaszát mutatja be, szerelmének, a cselédből lett orvosnak az elbeszélésében.

"Ha tudom, hogy ennyi munkával jár ez a regény, nem merek belefogni" - fogalmazott a Kossuth-díjas magyar író, aki orosz szakos volt az egyetemen, ma is szereti eredeti nyelven olvasni az orosz szerzők műveit. A Diavoliná-hoz 20. századi orosz és szovjet társadalomtörténetet, emlékiratokat, naplókat olvasott, emellett a 90-es években nyilvánosságra hozott KGB-archívum anyagait is tanulmányozta.

"Ezek időnként szó szerint halálosan érdekesek"

- jegyezte meg, hozzátéve, hogy elképesztő mennyiségű anyag van, nagy részük az orosz nyelvű interneten található.

Spiró elárulta: többet kutatott ehhez a mintegy 200 oldalas regényhez, mint a monumentális ókori tablójához, a Fogság-hoz.

Az új regény mintegy 200 oldal, mégis rengeteget kellett kutatni hozzá Forrás: MTI/Szigetváry Zsolt

Hirtelen ötlet volt

Az író nem tervezte a művet, az hirtelen ötletként merült fel három és fél éve. "Az ilyen hirtelen ötletek gyakran sokéves kemény munkát hoznak magukkal" - jegyezte meg. Spiró szerint Gorkij nagyon bonyolult figura, ezért is gondolta, hogy alkalmas lehet egy regény hősének.

"A Diavolina nem művészregény, tehát nem kell ismerni hozzá Gorkij írásait, hanem egy nagyon nehéz történelmű országból származó, önmagában is ellentmondásokkal terhelt ember utolsó tíz évének története" - hangsúlyozta Spiró György, hozzátéve, hogy a regény hátterét a minden későbbi diktatúra előzményének tekinthető bolsevik forradalom adja, amelynek egy kis részlete Gorkij Sztálinnal folytatott küzdelme.

A cselédből lett orvos

Forrás: Magvető

A regény elbeszélője Diavolina, a cselédből lett orvos, aki korábban évtizedekig szolgálta Gorkijt és családját, a vendégeiket, végül az írót utolsó éveiben ő ápolta, ő lett az utolsó szerelme is. Spiró György megjegyezte, hogy hétszer futott neki a regénynek, mire megtalálta az ideális elbeszélőt, Diavolinát, akire egy Gorkij haláláról szóló antológiában bukkant,

megdöbbentette, mennyire igaz, amit ott ír.

Spiró György arra a kérdésre, hogy mennyire népszerű ma Gorkij a magyar olvasók között, azt felelte, hogy viszonylag ismertebb a többi orosz íróhoz képest, hiszen darabjait játsszák a színházak.

"Gorkijnak van néhány igazán nagy műve. Írói technikában sokat tanultam tőle. Shakespeare-től, Wyspianskitól, Tolsztojtól, Dosztojevszkijtől íróként nemigen tanultam semmit, holott óriások; Csehovtól, Gorkijtól, Andrej Platonovtól annál inkább" - fogalmazott.