Perre is kész a Golgotáért Pákh Imre

2015.06.11. 15:25

Pákh Imrét az 50-es évek államosításaira emlékezteti a Golgota védetté nyilvánítása, szerinte egy jogállamban senkit nem lehet kötelezni arra, hogy veszteségesen adja el a tulajdonát. A műgyűjtő továbbra is a józan megegyezésre törekszik, de szükség esetén akár perre is megy a magyar állammal. Mindezt arra reagálva mondta az Origónak, hogy Lázár János is nyilatkozott a Munkácsy-ügyről. A miniszter elismerte a lépés sportszerűtlenségét, de szerinte a haza védelmében volt rá szükség.

"Elismerem, nem túl sportszerű módon, de az ország és a haza érdekében" döntött úgy a kormány, hogy azonnal védetté nyilvánítja Munkácsy Mihály Golgota című festményét – mondta Lázár János a Kormányinfón. Ez az egyetlen a Munkácsy-trilógia darabjai közül, amelyiket még nem vette meg a magyar állam, és tulajdonosával, Pákh Imrével jelenleg is tárgyalnak a vételárról.

Lázár János elismerte, hogy a kormány lépése nem volt túl sportszerűFotó: Bielik István - Origo

Nem viheti külföldre

Mint arról az Origo is beszámolt, a debreceni Déri Múzeumban őrzött Munkácsy-alkotás ideiglenes védettséget kap. Ez az örökségvédelmi törvény szerint azt jelenti, hogy a védetté nyilvánított kulturális javakra vonatkozó előírásokat kell alkalmazni. 

Ennek értelmében az alkotásra végleges kiviteli tilalom vonatkozik. 

Ha pedig a tulajdonos el akarja adni a festményt, az államnak elővásárlási joga van. 

A Munkácsy-trilógia: a Krisztus Pilátus előtt, az Ecce Homo és a GolgotaForrás: MTI/Czeglédi Zsolt

Lázár János úgy fogalmazott, "ezzel a barátságos lépéssel" szerették volna meggyőzni "Pákh urat arról, hogy érdemes velünk megállapodni". A miniszter hozzátette: a kormány azonban "nem hagyja magát zsarolni, a magyar állam nem fog többet fizetni a harmadik képért, mint az első kettőért".

Nem a Rákosi-korszakban élünk

Pákh szerint viszont nem ő, hanem épp a magyar állam az, aki zsarol. A műgyűjtő egyetért azzal, hogy a Golgota nemzeti kincs, ő maga is azért vette meg a képet, hogy a Munkácsy-trilógia egyesíthető legyen. A védetté nyilvánítás egyetlen pozitív oldala szerinte az, hogy megmutatja: a kormány számára is fontos a festmény sorsa.

Maga az eljárás viszont az 50-es évek államosításaira emlékezteti. „Azért már nem a Rákosi-korszakban élünk. Egy demokratikus jogállamban nem lehet senki tulajdonát erővel elvenni, vagy arra kötelezni, hogy veszteséggel váljon meg tőle” – nyilatkozta az Origónak.

Pákh Imre nem akar bukni az üzleten, még bízik a tárgyalásokban, de perelni is hajlandóForrás: MTI/Czeglédi Zsolt

Pákh azt is elmondta, hogy nem ezen a képen akar meggazdagodni, de a Magyar Nemzeti Bank által fölajánlott 6 millió dollárnál többet fizetett érte annak idején. Szerinte a kép reputációjának is rosszat tesz a huzavona. 

„Milyen érzés lesz a Déri Múzeumban úgy csodálni Munkácsy remekművét, hogy tudjuk: egy erőszakkal elkobzott, kvázi lopott kép előtt állunk?” 

Munkácsy többet érdemel

Pákh továbbra is bízik a józan tárgyalásokban, mert szerinte egy műkincs sorsát nem lehet bunkósbottal eldönteni. 

„Egy Munkácsy ennél többet érdemel” 

– mondta. Nem vár többet a miniszterelnökségtől, mint hogy tartsa be a két évvel ezelőtti megállapodást, ami a 9 millió dolláros vételárról szólt.

Hajlandó perre menni

Pákh szerint nem véletlen, hogy most alkalmazták először ilyen módon ezt az eljárást, a trilógia másik két darabja esetében pedig nem. Úgy látja, az áll e mögött, hogy ő már vevőt is talált a Golgotára, miután úgy érezte, ellehetetlenültek a tárgyalások a magyar állammal. 

Tulajdonképpen lex Pákhnak is nevezhetnénk. 

– mondta az Origónak, majd közölte, hogy az ügyvédei tanulmányozzák a lehetőségeket. Ha továbbra sem tudnak megállapodni a vételárról, akkor Pákh Imre kész perre vinni az ügyet, amerikai, európai és magyar bíróságon egyaránt megtámadva a szerinte méltatlan eljárást. 

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK