Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
"A most elfogadott törvény összességében semmiképpen sem egyeztethető össze a nemzetközi és hazai régészeti örökségvédelem elvárásaival és gyakorlatával.
Nem nyújt megfelelően átlátható és minőségi garanciákat biztosító kereteket a régészeti örökség megóvására"
– áll a Magyar Régészeti Szövetség nyílt levelében.
Álláspontjuk szerint az Országgyűlés által megszavazott törvény nem csak szakmaiatlan, de alkotmányellenes is, és súlyosan veszélyezteti Magyarország kulturális örökségének jövőjét. A szakma olyan pontokat sérelmez az Áder János asztalára kerülő módosításban, minthogy
A szervezet alkotmányjogban jártas szakemberrel is konzultált az elmúlt hetekben, és arra az álláspontra jutott, hogy az új, a gyorsforgalmi utak építésének gyorsításról szóló törvény bizonyos részei teljes mértékben szembe mennek az Alaptörvénnyel és a Magyarország által is aláírt nemzetközi egyezményekkel.
A Miniszterelnökség szerint alaptalanok az aggodalmak, hiszen a mostani törvénymódosítás nem változtat az eddigi irányokon és
"a szakmai garanciák nem sérülnek”
– nyilatkozták az Origónak. A kormány gyorsítani szeretne a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra beruházásokon, hogy az útfejlesztések az eddigi átlag 6-9 év helyett 2,5-3 év alatt megvalósuljanak.
Ennek érdekében módosították 30 naptári napra a feltárásra kiszabott határidőt, és tették gyorsabbá a kivitelezési szakaszban előkerülő leletekkel kapcsolatos eljárást. A Miniszterelnökség kérdésünkre azt felelte, hogy a törvénymódosítás kidolgozása során figyelembe vették a régész szövetség javaslatait.
A bevonható intézmények körének bővítése is a gyorsítást szolgálja, hiszen fontos, hogy „minél nagyobb régészeti kapacitás álljon rendelkezésre”. A kormány szerint azonban ez sem veszélyezteti a szakmaiságot, hiszen nem akkreditált cégek csak alvállalkozóként, bizonyos részfeladatok elvégzésénél vehetnek részt a régészeti munkában.
„A feltárás felelőse tehát továbbra is az akkreditált intézmény marad, mely továbbra is teljes felelősséggel bír”
– nyilatkozta a Miniszterelnökség az Origónak.
A régészek szerint viszont így teljesen értelmét veszti az intézmények és szervezetek akkreditációja, a feltárásokban részt vevő szakmai szereplők kompetenciája pedig ellenőrizhetetlenné válik. Nagyon veszélyesnek látják azt is, hogy a törvénymódosítás szerint a kivitelezés szakaszában felbukkanó lelet nem befolyásolhatja a kivitelezés ütemét.
"Ma Magyarországon a nagy útépítési projektek előkészítő fázisában régészeti szempontból a nyomvonal 60-70 százaléka vizsgálható előzetesen, a többi részen csak a kivitelezéssel egy időben, régészeti megfigyelés keretében lehet a feltárásokat elvégezni" -írják.
A törvénytervezet szerint, ha fontos régészeti emlék kerülne elő egy ilyen, korábban nem vizsgált területen, akkor a miniszter 8 napon belül rendelheti el a terület további feltárást, a 9. napon szabadon el lehet pusztítani a régészeti lelőhelyet.
