Ha nem kér bocsánatot, beperelik az MNB alelnökét

2015.06.24. 14:09

Varga Zsolt újságíró felháborítónak tartja Gerhardt Ferenc sugalmazását, miszerint meghamisította volna egy riportalanyának mondatait. Amennyiben nem kap bocsánatkérést, bepereli a Magyar Nemzeti Bank alelnökét nagy nyilvánosság előtt elkövetett rágalmazásért.

„Julian Becket a manhattani galériájában értem el telefonon, és magyarul beszéltünk” 

– mondta Varga Zsolt az Origónak, reagálva Gerhardt Ferenc állításaira. Az Értéktár Program vezetője lapunknak adott exkluzív interjújában fejtette ki véleményét a Golgota állami megvásárlása körül kialakult helyzetről, amelyben nemcsak Pákh Imre állításait vonta kétségbe, hanem azt is, hogy a kép előző tulajdonosa, Julian Beck valóban elmondta volna Vargának a Munkácsy-kép eladási árát. Amikor felmerült Beck nyilatkozata, Gerhardt a következőt mondta: 

"Nagy kérdés, hogy mit nyilatkozott.  A Figyelő Online feltűnően szorgalmas ebben a kérdésben, és az a személy, aki ezeket a cikkeket írja, időnként hajmeresztő dolgokkal áll elő." 

Gerhardt Ferenc az újságíró hitelességét is kétségbe vontaForrás: MTI/Máthé Zoltán

Varga Zsolt azért kereste meg pár héttel ezelőtt a magyar származású, de Amerikában élő műgyűjtőt, mert Pákh Imre – titoktartási szerződésre hivatkozva – nem árulta el, mennyit fizetett a képért annak idején. Varga gondolta, hogy akkor megpróbálja a másik felet, hátha ott több sikerrel jár. 

Az újságíró amerikai barátain keresztül jutott el Beckhez, aki nagy meglepetésére egyből elmondta, hogy hétmillió dollárért adta el a Golgotát Pákhnak. Emellett azt is elárulta, hogy annak idején a Golgotát azzal a feltétellel helyezte letétbe a Magyar Nemzeti Múzeumnál, hogy a magyar állam kiviteli kötelezettséget vállalt rá, azaz visszaviheti Amerikába. 

Varga hamarosan levélben szólítja fel Gerhardt Ferencet a bocsánatkérésre. 

Ha ez nem történik meg, perre viszi az ügyet nagy nyilvánosság előtt elkövetett rágalmazás miatt. 

Varga mellett perre készül Pákh Imre is, aki azt mondta, a Golgota védetté nyilvánítása az 50-es évek államosításaira emlékezteti. A műgyűjtő ügyvédei nemcsak Magyarországon, hanem az Egyesült Államokban és –  a kép társtulajdonosa, a német származású felesége révén – Németországban is vizsgálják az esetet. A jogi esélyeket az Origo is alaposan körbejárta, erről részletesebben itt olvashat. 

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK