Jeles egyháztörténeti eseményre emlékeznek vasárnap Vizsolyban, amely egyúttal a magyarság számára is meghatározó: 425 évvel ezelőtt, 1590. július 20-án fejezték be a magyar nyelvre fordított biblia nyomtatását.

Kovács Zsolt Levente református lelkipásztor azt mondta: hálaadó közleményt fogalmaztak meg a jubileum alkalmából. Ez kitér arra, hogy 425 évvel ezelőtt a magyar nép életében korszakos jelentőségű egyháztörténeti esemény ment végbe, mikor a vizsolyi biblia mint első teljes magyar nyelvű szentírás megszületett. 

A vizsolyi biblia kinyomtatásának 425. évfordulójára emlékeznek VizsolybanForrás: MTI/Vajda János

Hatása volt a nyelvfejlődésre is

Károli Gáspár református bibliatudós munkássága évszázados hatást gyakorolt az egyház kegyességére, az anyanyelv fejlődésére, "bibliás népünk" irodalmi művelődésére, a magyar biblia a személyes hitélet és az istenfélő erkölcsiség keresztény alapdokumentuma - mondta a lelkész, hozzátéve: a magyar nyelvre fordított biblia kiadása nagyban hozzájárult a társadalom fejlődéséhez, polgárosodásához, szellemi felemelkedéséhez és ezáltal Magyarország megújulásához.

54 példány maradt

Károli Gáspár a biblia magyar nyelvre fordítását 1586-ban kezdte meg Rákóczi Zsigmond erdélyi fejedelem és Dobó István erdélyi vajda támogatásával, több református lelkésztársa segítségével. A Károli-biblia nyomtatását 1589. február 18-án kezdték el, és 1590. július 20-án fejezték be, és ez alatt az időszak alatt 700-800 példány készült. Mára 54 példány maradt fenn, ebből 24 található Magyarországon.

A XVI. századi kiadás alapján rekonstruált, az eredeti helyszínen, korhű eszközökkel és papírra kinyomtatott vizsolyi biblia első példánya a Vizsolyi Biblianyomtató MűhelybenForrás: MTI/Vajda János

Hungarikum

A hungarikumok sorába ez év januárjában került a vizsolyi biblia, amely nemcsak a magyar reformáció megerősödését és a könyvnyomtatás meghonosodását, hanem az irodalmi magyar nyelv tökéletesedését is jelentette, hatása a magyar irodalmi nyelv alakulására szinte felmérhetetlen.