Elővették Szabó István ügynökmúltját

Szabó István Oscar-díjas rendező

Nem kívánta kommentálni az ügynökmúltjával foglalkozó újabb cikket Szabó István Oscar-díjas filmrendező, aki az Origótól hallott először az írásról.

Mező Gábor, a Hamvas Intézet munkatársa a pestisrácok.hu internetes portálon publikált cikkében azzal vádolja Szabó István Oscar-díjas filmrendezőt, hogy az állambiztonsági rendőrségnek „Képesi” néven leadott jelentéseivel sokkal inkább együttműködött a rendszerrel, mint azt eddig állította.

Mező azt írja, olyan dokumentumokat ásott elő a „Képesi-dossziéból”, amelyek szerinte egyértelműen bizonyítják, hogy az ártalmatlan jelentések ártalmasak voltak. Megkerestük az Oscar-díjas filmrendezőt, aki tőlünk hallott először az ügynökmúltját felmelegítő cikkről.

Nem tudok hozzászólni, és nem is akarom kommentálni, sem most, sem a jövőben Forrás: MTI/EPA/DPA/Tobias Hase

– Most hallok erről először – mondta a telefonban. - Miről van szó?
– Felolvashatok egy részt a pestisrácok.hu oldalán megjelent írásból?
– Tessék.

(Felolvasom)

– A cikk megjelenése előtt nem keresték? – kérdezem.
– Senki sem keresett.
– Mégis mit gondol, miért ásták elő ismét az ügynökmúltját?
– Fogalmam sincs, vannak, akik ezzel szórakoznak.
– Megosztja velünk, mit gondol erről bővebben?
– Nem tudok hozzászólni, és nem is akarom kommentálni, sem most, sem a jövőben.

Azzal letette a telefont.

Ezt olvastam fel Szabó Istvánnak a telefonba:

„A most feltárt iratok szerint Szabó István arról számolt be tartótisztjének 1957. elején, hogy Gábor Pál első évfolyamos filmrendező szakos hallgató egy órán hazaárulónak nevezte Kádár Jánost. Nemegyszer javaslattal is élt Szabó István ’főnökeinek’ arra vonatkozóan, hogy kit kéne megfigyelniük.”

Szabó István 2006-ban a Népszabadságnak épp erre az esetre hivatkozva nyilatkozta: "Hálás vagyok a sorsnak, és utólag büszke lehetek a történtekre. Életem legbátrabb, legvakmerőbb cselekedete volt az állambiztonsági munka. Hiszen ezzel mentettük meg egyik évfolyamtársunkat az 1956-os forradalom után a leleplezéstől és a biztos akasztástól"

Mező Gábor viszont azt írja, hogy „életveszélyes besúgó volt ’56 után Szabó István.

A világhírű filmrendező 1957 és 1963 között valóban az állambiztonsági szolgálat belső elhárításának dolgozott. Ahogy a Népszabadság annak idején megírta, Szabó Istvánt 1957-ben, "terhelő adatok alapján" szervezte be a III/III-as - a belső reakció elhárításával foglalkozó - csoportfőnökség jogelődje (II/5), ám "a népi demokrácia iránt lojális ügynökként" tartották számon a kapcsolat megszakításáig, 1963-ig.

Szabót a szellemi és politikai elit védelmébe vette

Mező feleleveníti a 2006-os sztorit. Gervai András újságíró akkor tárta a nyilvánosság elé Szabó István ügynökmúltját az Élet és Irodalom hasábjain. Egészen pontosan a Szabó István filmjével kezdődő 37. Magyar Filmszemle napján jelent meg a filmrendező ügynökmúltját elemző írás.

Mező Gábor szerint a filmrendezőt az akkori miniszterelnök Gyurcsány Ferenctől kezdve a balliberálisnak nevezett szellemi és politikai elit azonnal védelmébe vette, az újságíró ellen viszont lejárató hadjáratot indítottak.

Szabó István 2006-ban úgy nyilatkozott: „egészen biztosan nem ártottam senkinek, ezt egészen pontosan tudom. Ártó szándékú mondatok nem tőlem jöttek.”

Egészen biztosan nem ártottam senkinek, ezt egészen pontosan tudom Forrás: MTI/Kallos Bea

Mező igyekszik az ellenkezőjét bizonyítani

Mező ennek ellenkezőjét igyekszik bebizonyítani a Szabó (Képesi) dossziéjából feltárt jelentések idézésével, felhívva a figyelmet arra, hogy nemegyszer javaslattal is élt Szabó István ’főnökeinek’ arra vonatkozóan, hogy kit kéne megfigyelniük:

’A főiskola hangulata továbbra is nyugodt / a razzia ellenére is/. A hallgatók kijelentették, hogy a fegyver nem a főiskolai hallgatóé volt. A filmrendező I. osztályban Major Sándort kell figyelemmel kisérni az utobbi időben tanusitott izgatott magatartása miatt” – idézte „Képesit” Mező Gábor.

Mező Gábor a cikke elején azt állítja, „újra elővette” a Képesi-dossziét. Hogy abban most hirtelen újabb, a filmrendező ügynökmúltjára vonatkozó dokumentumokat talált vagy azok ugyanazok, amiket Gervai András 2006-ban egyszer már feltárt, nem derül ki a cikkből.

Új jelentést tulajdonít a dokumentumoknak

A cikkben Mező Gábor megpróbál új jelentést tulajdonítani az egyes dokumentumoknak. Amikor például Szabó István Gábor Pálról azt mondja, hogy hazaárulónak nevezte Kádárt, ezt még a tartótiszt is csak „kezdetlegesnek és közepes tartalmúnak” ítélte.

Mező Gábor viszont ezt egy sámán szemüvegén keresztül sokkal nagyobb horderejű kijelentésnek véli:

„1957 elején arról írni, hogy egy társunk hazaárulónak nevezte Kádár Jánost – nem éppen lovagias gesztus. Ne feledjük, ekkor minden szónak, tettnek ólomsúlya volt, 1957 márciusán kezdődtek a tömeges letartóztatások, a statáriális perek, ez volt a korlátlan megtorlás korszaka.”

Cikke zárszavában újabb előásott jelentéseket ígér.

***

Utólagos kiegészítés

A cikkből technikai okok miatt kimaradt egy fontos link. Most pótolom. Ebben Szabó István és egykori főiskolai osztálytársai közösen értékelték az 50 évvel korábban történteket a sajtónak.