Elhunyt Fejes Endre író

2015.08.27. 19:38

Kilencvenkét éves korában kedden elhunyt Fejes Endre Kossuth- és József Attila-díjas író, a Rozsdatemető szerzője - közölte a Vígszínház.

Fejes Endre Budapesten született 1923-ban. Az iskolából négy polgárit végzett, később szabóinas, majd vasesztergályos tanuló lett. 1944-ben besorozták, de a hadseregből megszökött, és Budapesten bujkált.

1945–1949 között Németországban, Franciaországban, Svájcban, Hollandiában és Olaszországban dolgozott munkásként. Hazatérése után a Bosch gyárban volt esztergályos Budapesten. 1951-ben emigrálni próbált, de nem sikerült, és emiatt nyolc hónapra Kistarcsára internálták.

Fejes Endre, a Rozsdatemető szerzőjeForrás: PIM

1955 óta írásaiból élt. 1962-ben jelent meg Rozsdatemető című regénye, amellyel rögtön híressé vált, a művet több mint harminc nyelvre lefordították, a regényből készült színdarabot 1963-ban mutatták be.

A Rozsdatemető óriási sikert és hatalmas kritikai visszhangot váltott ki. Mindenekelőtt külvárosi és kispolgári hőseinek sorsát akarta vizsgálni és értelmezni, műve így "oknyomozó krónika" lett. Hősei, a Hábetler család tagjai minden tudatos cselekvéstől írtózva - a "történelem peremén" - élnek. A regény története 50 évet ölel fel, a hagyományos nagyregény lassú cselekményét intenzív előadásmód váltotta fel, gyorsan pergő párbeszédek, filmszerű vágások jelzik az események menetét.

A hatvanas évek végétől kezdve Fejes a magyar színpadok kedvelt szerzője lett, a munkások, kisemberek világát bemutató színdarabjait sorra játszották a színházak.

Az író következő regénye, az 1969-ben megjelent Jó estét nyár, jó estét szerelem egy 1962-ben történt különös bűnesetet dolgozott fel: egy fiatal segédmunkás magát görög diplomatának kiadva fiatal nőket csábított el, és a lelepleződéstől félve az egyik lányt megölte.

A nagy érdeklődéssel fogadott műből 1972-ben tévéfilmet készítettek, Harsányi Gábor főszereplésével.

A regény 1977-es átiratából önálló, zenés színpadi változat jött létre, amelyet Presser Gábor dalaival, Marton László rendezésében, Hegedűs D. Géza főszereplésével nagy sikerrel játszott a Vígszínház. Íme az egyik legismertebb sláger, az És majd Viktor jön.

A Pesti Színház szeptember 6-án mutatja be a Jó estét nyár, jó estét szerelem új változatát, Szász János rendezésében.

Fejes Endre önálló kötettel utoljára a kilencvenes évek közepén jelentkezett, Lemaradt angyalok címmel elbeszéléseit közölte, majd Szabadlábon címmel saját válogatásában adott közre novellákat és regényrészleteket.

"A 20. századi magyar irodalom egyik nagy alakja, a múlt század nyomorúságos hétköznapjainak őszinte hangú, érzékeny lelkű, igaz krónikása távozott közülünk" - írta a színház a közleményben.

Részlet a Rozsdatemetőből
A HOSSZÚRA nyúlt háborúból Hábetler János mindössze két emléket hozott. Bor mellett néha elmesélte.
Az olasz harctéren egy kék arcú halott – lyukkal a homlokán – mozogni kezdett. Előbb az ágyéka, majd a háta közepe mozdult, végül a fejét billentette. A halott katona alatt vakondok túrt, az élők sápadtan nevetni kezdtek.
Másik emlékéről komolyabb hangon, árnyalatnyi szégyenkezéssel beszélt.
Késő őszi délután lelőttek egy dupla szárnyú ellenséges repülőgépet. Nagy csattanással ért földet nem messze tőlük, a két pilóta kigurult a fülkéből. Komájával előbújtak az erdőből, szaladtak a lángoló géphez. Gombolni kezdték a pilótákról a bőrmellényt.
Így aludt el örökre a koma. Lefeküdt a fűre, a hátára, és a pilótával együtt bámulta a mocskos színű felhőket.
Ő kúszott vissza az erdőhöz, lökte, tolta magát a golyózáporban, mint egy hernyó. Imádkozott. Megfogadta, hogy becsületes emberként fog élni.
És ezt a fogadalmát nem szegte meg soha.