Színpadon az olaszliszkai lincselés

2015.09.07. 15:04

Az Olaszliszka név 2006 októberében égett be a magyar köztudatba. Szögi Lajost, a 44 éves középiskolai tanárt a gyerekei szeme láttára agyonverték a faluban, mert autójával majdnem elsodort egy az utcán átszaladó roma kislányt. Az értelmetlen és brutális tragédia sokkolta a közvéleményt, és sokáig lázban tartotta a médiát. Az eset emlékét azonban nemcsak zajos szalagcímek és véresszájú publicisztikák őrzik. A tavaly elhunyt Borbély Szilárd 2011-ben érzékeny és megrendítő drámában dolgozta fel az eseményeket. Az olaszliszkai című darab ősbemutatója októberben lesz a Katona színpadán.

Ez az eset különösen darázsfészek. Nem szívesen nyúltam bele”  – vallotta be Borbély Szilárd egy interjúban a dráma megjelenése idején.

A helyszíni tárgyalás OlaszliszkánForrás: Origo

Miért dolgozta fel mégis a történetet? Mert meggyőződése, hogy az olaszliszkai tragédia túlmutat önmagán, és olyan tanulságok rejlenek benne a magyar társadalomról, amik a felszínt kapargató hírekből szükségszerűen kimaradnak.

Muszáj emlékezni

Borbély szerint a hírek világa ugyanis a felejtésre épít, hiszen mindig jön egy újabb eset, amivel egy-két este erejéig borzolhatják a kedélyeket. „A folyamat lényege, hogy az előzőt a következővel kitöröljék. Hogy ne legyen a közösségeknek emlékezete. Mert az emlékezet erőt és tartást ad, és tanulsággal szolgál, vagyis morális jelentéssel. Emlékezni munka. Sokszor kellemetlen, de muszáj”  – indokolta, hogy miért nyúlt bele az előítéletektől és indulatoktól hemzsegő darázsfészekbe. 

Az olaszliszkai gyilkosság
Szögi Lajos, a földrajz–biológia szakos tanár 2006. október 15-én hajtott át Olaszliszkán, és majdnem elsodort egy a kocsija elé kilépő roma kislányt. Megállt, hogy meggyőződjön róla, hogy senkinek nem esett baja. Bár a kislány nem szenvedett sérülést, hozzátartozói rátámadtak az autót vezető tanárra, kirángatták a volán mögül, és két kislánya szeme láttára halálra verték.

Az eset kapcsán nyolc személy került előzetes letartóztatásba, ellenük különös kegyetlenséggel elkövetett csoportos emberölés megalapozott gyanúja miatt indított eljárást a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei ügyészség. Az elhúzódó eljárás miatt az előzetes letartóztatásba helyezettek közül ketten házi őrizetbe kerültek, mivel az előzetes letartóztatás ideje fiatalkorúak esetében nem haladhatja meg a két évet. 2009-ben a bíróság valamennyi vádlottat bűnösnek találta, és rájuk a lehető legsúlyosabb büntetést szabta ki.

A nyolc vádlottból hárman életfogytig tartó szabadságvesztést kaptak, hárman 15-15-17 év fegyházbüntetést, ketten pedig 10-10 évet a fiatalkorúak börtönében.

A darab megírása emellett személyes ügy volt a számára, mert az ő szülei is hasonlóan értelmetlen támadás áldozatai lettek 2000 karácsonyán. A házba szenteste behatoló rablók megölték édesanyját, édesapját pedig nyomorékká kínozták, ő még hat évig élt ezután. A rendőrségnek nem sikerült semmit kiderítenie, de Borbély szerint érdemben nem is nyomoztak. „Ez egy ilyen ország” – tette hozzá keserűen.  

Az olaszliszkai gyilkosság egyik vádlottjaForrás: MTI/Vajda János

Életműve innentől kezdve ennek a feldolgozhatatlan traumának a körülírásáról szólt. „Amikor az egyik ember megöli a másikat, elmondhatatlan és felfoghatatlan borzalom esik meg” – nyilatkozta egy interjúban a súlyos depresszióval küzdő költő, aki tavaly végül feladta a küzdelmet, és öngyilkos lett. 

Verseiben, prózáiban és esszéiben állandóan ott kísért a borzalmas emlék, amit már az olyan kötetcímek is jeleznek, mint a Halotti pompa vagy az Egy gyilkosság mellékszálai. Műveiben gyakran visszatér a filozófiai kérdés, hogy miként lehetne értelmet adni a teljesen értelmetlen halálnak.

Görög tragédiára hasonlít

Az olaszliszkai is erre keresi a választ, tehát nem egy dokumentumdrámáról van szó. 

„Nem azzal a szándékkal íródott, hogy feldolgozza ezt a konkrét esetet, hanem ennek kapcsán beszél rólunk, emberekről, meg erről az országról. És hát eléggé lelombozó a véleménye” – mondta lapunknak Fekete Ernő, aki az áldozatot fogja játszani az előadásban

Fekete Ernő Az olaszliszkai olvasópróbájánForrás: Daniel Domolky - deephoto.hu/Daniel Dömölky

A darab leginkább egy görög tragédiára hasonlít, ami a mai Kelet-Magyarországon játszódik. Az archaikus nyelvezet gyönyörűen keveredik a szlenggel, az emelkedett pátoszt pedig a gyilkosság és a tárgyalás részletei ellenpontozzák. Emellett egy bolyongó turista cselekményszála is helyet kap, aki az 1944-ben felszámolt zsidó közösség nyomait kutatja a faluban.

Még az erkölcsi tanulságokat levonó kar is újságírókból áll, akik ilyen elmélkedésekkel rukkolnak elő: 

Az esti adásba
jött a száraz mondat, hogy
megölték. De a fájdalmat
a hír nem tudja elmondani,
hogy mit érzett, mikor
záporoztak rá az ütések,
fogait kitörték a rúgások.
És a szemekről sem szólhat tudósítás,
melyekkel a lányai látták
a fájdalmak férfiját, a vérbe
borultat, aki már nem hasonlított
az apára.

Már ebből is látszik, hogy Az olaszliszkai nem könnyű darab, és talán még az aktuális társadalmi problémákhoz bátran hozzányúló Katona történetében is szokatlan vállalkozás.

Nem a lincselésen van a hangsúly

„Eleve szeretem a szabálytalan darabokat, amik nem sugallnak azonnal valamiféle színpadi megoldást” – mondta Máté Gábor, az előadás rendezője az Origónak. Borbély költészete nagyon közel áll hozzá, egy színművészetis osztállyal már korábban is elővették a szövegeit: 

Annyira megrázott az ő sorsa, és annak összefonódása a műveivel, hogy mindenképp színre akartam vinni tőle valamit.” 

A darab és az író sorsa közti párhuzamok meg is jelennek majd a színpadon: az előadásba bekerültek ugyanis vendégszövegek, ahol Borbély a szülei haláláról vagy épp a saját depressziójáról ír. 

A Katona igazgatója, Máté Gábor rendezi a darabotFotó: Szabó Gábor - Origo

Máté már a megjelenéskor is szívesen megrendezte volna Az olaszliszkai-t, de akkor épp a cigánygyilkosságokról csinált egy előadást. Nem bánja, hogy így alakult, mert szerinte mára sokkal árnyaltabb és bonyolultabb lett a darab. „Nemcsak a lincselés maga és Szögi Lajos története hangsúlyos benne, hanem a dráma teljes mélysége látszik. A hely szelleme, a zsidóság problémája, a cigányság ottani nyomora, és a mai magyarországi intolerancia is annyira felerősödött az utóbbi években, hogy úgy érzem, minderről beszélnünk kell a színházban is” – mondta. 

Szerinte a Katona korábbi darabjai is bizonyították, hogy egy előadás hatással lehet a közbeszédre, még ha ez nem is mérhető egy politikai program vagy jelentősebb ideológia befolyásához. Persze ehhez nem elég, hogy fontos témához nyúlnak hozzá, jó előadást is kell csinálni. „Ez majd kiderül a bemutató után” – nyilatkozta. 

Ugyanúgy szeretünk és gyűlölünk

Az áldozat nagyobbik lányát Mészáros Blanka játssza majd, aki a Színművészeti elvégzése után frissen igazolt a Katona társulatába. „Furcsa véletlen, de az én apukám is tanár, és gyerekkoromban mi is sokat beszélgettünk hosszú kocsiutakon. Hatalmas élmény volt, amikor először kezdtem érteni, miről beszél. Vagy épp nekem voltak olyan meglátásaim, amiken megütközött.” – idézte fel.

Mészáros Blanka játssza az áldozat nagyobbik lányátForrás: Katona József Színház

Mészáros egy olyan kamaszlányt alakít a darabban, akinek a gondolkodását még nem kötik gúzsba azok a kompromisszumok, amik a felnőttek életét irányítják.  A darab univerzális üzenete szerinte is túlmutat a konkrét tragédián. Az olaszliszkai azt tárja elénk, hogy akárhol is él az ember a világon – legyen épp magyar, román vagy amerikai – ugyanúgy tud szeretni és gyűlölni. 

Borbély SzilárdForrás: Szilagyi Lenke
Borbély Szilárd az olaszliszkai gyilkosságról
Ki a gyilkos? Nincs válasz. Nincs egy gyilkos. Gyilkosok vannak. De lehet kollektív a bűn? És kollektív a büntetés?

És mi tudja visszaadni a Szögi lányoknak az élet önfeledtségét, amihez nekik éppúgy joguk volna, mint minden kortársuknak?

És másrészt milyen bírósági ítélet, milyen büntetés volna képes levenni az olaszliszkai lincselőkről a bűn pecsétjét? Ebben a világban egyik kérdésre sincs megnyugtató válasz.

Az olaszliszkai-t október 9-én mutatják be a Katona József Színházban.

KAPCSOLÓDÓ CIKK