Göncz Árpád szerelmes volt a tündekirálynőbe

2015.11.06. 13:53

Göncz Árpád olyan író volt, aki „nemcsak megírta, de csinálta is a történelmet”. Az egykori államfőt, akinek halálára Tábor Ádám verset írt, nemcsak Tolkien, Faulkner vagy Golding fordítójaként ismerjük, de saját regényei, elbeszélései és színművei is örökre beírták a nevét az irodalom lapjaira.

„Milyen ország Magyarország? Minek, kinek az országa? (…) Az íróké és költőké egész bizonyosan. Olyanoké méghozzá, akik nemcsak megírják, hanem csinálják is a történelmet,  és aztán költőkkel és írókkal telnek meg a börtöncellák; s azután, évekkel, életfogytiglanokkal később, megint csak vers, regény: irodalom, könyv lesz ebből a darab történelemből is”. 

Göncz Árpád a Vörösmarty téren dedikálja Találkozások című elbeszéléskötetét 2001-benForrás: MTI/Koszticsák Szilárd

Ezeket a mondatokat Barna Imre, az Európa Könyvkiadó főmunkatársa mondta el 1996-ban Rómában, az olasz Nemzeti Könyvtárban rendezett magyar könyvkiállítás megnyitásakor, Göncz Árpád Sarusok című kötetének olasz nyelvű megjelenése után. 

„Göncz Árpád, börtönviselt magyar író például, aki a börtönben képezte ki magát az ország egyik legkiválóbb és legtermékenyebb műfordítójává, s aki ma történetesen, de korántsem véletlenül, a szabad Magyar Köztársaság elnöke, drámának is, regénynek is megírta azt, amit a történelem rá mért. Éspedig nemcsak a gyalázatot, nemcsak a rácsok mögé zárt rab vagy a máglyára szánt eretnek mezítlábas, ’sarus’ igazát, hanem azt is, ami az üldözőt és az üldözöttet, a rabtartót és a rabot (az életét áldozó eretneket és az élete igazságát a hit nevében föláldozó bíráját) paradox és patetikus módon összeköti. Az egyetlen gyilkos máglyává lobbanó, de kétféle önáltatást, a jót is meg a gonoszat is” – mondta Barna Imre húsz éve. A fordító-szerkesztő mindezt kevéssel Göncz Árpád halála után idézte fel az Európa Könyvkiadó blogján

A börtönben lett fordító

Göncz Árpádot 1958. augusztus 2-án a Bibó-per vádlottjaként életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélték a fellebbezés lehetősége nélkül. 1960 márciusában részt vett a váci éhségsztrájkban. 1963-ban amnesztiával szabadult.

Egy interjúban úgy nyilatkozott, a börtönben vált fordítóvá. „Azt állítottam, hogy tudok angolul, amit nagyon jól tettem, mert meg is tanultam bent. Dolgoztam a börtön fordítóirodáján az utolsó napig. Talán furcsa, de én a magam börtönidejét egészében véve hasznosnak minősítem.  Először is az emberi kapcsolatok miatt. A másik meg, hogy megtanultam bent egy szakmát, amiből aztán éltem. Mert én a fordításból indultam el az irodalom felé. Szabadulásom után barátok segítségével szakfordítóként dolgoztam a Nehézipari Kutató Intézetnek, a Tudományszervezési Tájékoztatónak, egy rabtárs bejuttatott az Országos Fordító Irodába, az volt a megélhetésem alapja jó darabig.”

Klasszikusokat, tudományos-fantasztikus műveket és tanulmányköteteket is fordítottForrás: MTI

Félszáz művet ő fordított magyarra

A Gonczarpad.hu-n elérhető adatbázis szerint Göncz Árpádnak ötven kötet magyar nyelvű fordítását köszönhetjük. Fordított regényeken kívül drámákat, tanulmányköteteket, meséket és elbeszéléseket is. 

Arról, hogy mi alapján dől el, mely műveket fordítja le, egy interjúban azt mesélte: Az Európa Könyvkiadó hamar megtanulta, hogy megveszik 35 000 példányban, amit fordítok, következésképpen amit el akartak adni 35 000 példányban, de nem valószínű, hogy lesz második kiadás, azt nekem adták. Én szívesen fordítottam nehezet, volt az embernek sikerélménye.”

Göncz Árpád rendkívül sokoldalú fordító volt. Korántsem csak olyan klasszikusok magyarítása fűződik a nevéhez, mint Edgar Allan Poe, Aldous Huxley, Ernest Hemingway, T. S. Eliot, John Updike vagy Herman Melville. 

Több tudományos-fantasztikus mű is megtalálható a fordításai listáján. Az ő tolmácsolásában ismerhette meg a magyar közönség például Arthur C. Clarke teljes űrodüsszeia-univerzumát és Ray Bradbury több művét is. 

Eleinte ki nem állhatta A Gyűrűk Urát 

Leghíresebb fordítása mindazonáltal alighanem J. R. R. Tolkien legismertebb műve, A Gyűrűk Ura volt. Az első 11 fejezetet fordító Réz Ádám halála miatt ő fejezte be a mára klasszikussá vált mű magyarítását. Göncz egy interjúban bevallotta, eleinte úgy érezte, ki nem állhatja Tolkien művét.

„Ha az ember egy harmincöt ív fölötti könyvet fordít, akkor múlhatatlanul úgy fejezi be, hogy ki nem állhatja. Főleg akkor, ha egy nap huszonöt oldalt kell megcsinálnia belőle, mert sürgős, miután évekig senki sem vállalta el. Az volt tehát a véleményem a befejezése után, hogy ez a világirodalom legnagyobb kerti törpéje,  úgy viszonylik egy damaszkuszi kardhoz, mint egy fröccsöntött vásári játék kard” – jelentette ki. 

Hozzátette ugyanakkor, azóta jelentősen árnyalta a véleményét. „Valahányszor beteg vagyok, mindig ezt olvasom” – vallotta be. 

A Gyűrűk Ura című film éjféli vetítésén, 2002-benForrás: MTI/Rózsahegyi Tibor

„Ha valaha volt tett, amely mellett teljes joggal ki tudunk állni, akkor az ennek a regénynek a megalkotása volt. Ezt meg kellett írni” – fogalmazott. Bevallotta azt is, hogy a fordítás óta eltelt évek során egyre jobban megszerette a művet, sőt Galadrielbe, a tündekirálynőbe szerelmes is volt. „Visszavontam a ’legnagyobb kerti törpét’, annak ellenére, hogy az esztétikai ítéletemet azóta is fenntartom. Mondjuk, a világ legnagyobb, márványból faragott kerti törpéje.”

Az államfő az Aurin portál beszámolója szerint mindezt 1997-ben mondta el a békásmegyeri Veres Péter Gimnáziumban, ahová hangsúlyozottan mint író és műfordító látogatott el. 

Amit Kovács Mária néni is tökéletesen ért

Göncz Árpád 2001 szeptemberében a Karinthy Frigyes Gimnáziumban vendégeskedett. Arra a kérdésre, hogy elsősorban írónak vagy politikusnak tartja-e magát, úgy felelt: „Fogalmam sincsen. Az egyik következik a másikból, a másik következik az egyikből.”

Írói munkásságáról ekkor azt mondta: „Az ember azt írja, amit a helyzete parancsol neki, mindegyik [műfajnak] más a követelménye. Nézze, én tíz évig beszédet írtam. No, itt kellett egy új műfajt csinálni. Egy olyan műfajt, ami egy egyetemi tanár számára mond valamit, és amit Kovács Mária néni tökéletesen ért. A feleségem olvasta el először, és azt mondta, hogy sok a vessző benne, és kevés a pont. Én ilyenkor általában felháborodtam, de igaza volt. Idegen szó pedig nem lehet a szövegben.” 

„Na most, ha úgy beszélsz, hogy az mindenkihez szóljon, függetlenül attól, hogy hány osztályt végzett, mi az érdeklődési köre, és azt bárki nem érti, akkor el se kezdd. Ha az ember egy mondatban kétszer használja azt, hogy heurisztika és paradigma, utána ne is mondja tovább." 

A szépirodalmat tartotta a legérdekesebb kísérletnekForrás: MTI/Illyés Tibor

„Tehát ez a műfaj alapvetően más, mint a többi. Amit ebben csináltam, az maradandóbb, mint amit a többiben, mert ebben semmi művészkedés nincs, csak egyetlenegy van, hogy amit mondasz, és amiről meg vagy győződve, azt úgy fogalmazd meg, hogy mindenki értse, és a magáénak érezze.  Ez komoly kihívás, mert az ember a visszajelzést is megkapja. Nem tudom. Mindenesetre a legérdekesebb kísérlet ez volt.” 

Verset írtak a halálára

Göncz Árpád szépírói munkásságából kiemelkedik elbeszéléskötete, a Hazaérkezés, drámakötete, a Mérleg, valamint az 1991-ben megjelent Gyaluforgácsok, amelyben esszéi és publicisztikai írásai jelentek meg. 1983-ban irodalmi munkássága elismeréséül József Attila-díjat kapott, 1989-től köztársasági elnökké választásáig (1990) a Magyar Írószövetség elnöki tisztségét töltötte be. 1994 óta a Magyar PEN Club tiszteletbeli elnöke. 2002 óta volt a Magyar Tolkien Társaság tiszteletbeli elnöke.

Göncz Árpád 2015. október 6-án hunyt el. Halála után néhány nappal Tábor Ádám költő Nemzeti gyásznap címmel írt verset, amelyet először a Litera közölt

Tábor Ádám: Nemzeti gyásznap
A német és magyar nácikkal vívott küzdelemben megsebesülő ellenálló, 
a háború utáni demokrata kisgazda politikus, 
a Rákosi-rendszerben segédmunkás és lakatos, 
a forradalom alatti és utáni tevékenységéért hosszú börtönt szenvedő, 
a plebejus érzületű ember, 
az angol nyelvű regények műfordítója, 
a hívő katolikus, 
a régi eretnek sarusokról regényt író,
a Történelmi Igazságtétel Bizottság egyik alapítója,
az 56-os mártírok Hősök terén tartott újratemetési szertartásának első szónoka,
a demokratikus ellenzék résztvevője,
a szociálliberális párt alapító tagja majd ügyvivője,
az Ady Társaság nyilvános alakuló estjén beszédet mondó,
a rendszerváltáskori Írószövetség elnöke,
az első új szabadon választott Magyar Országgyűlés elnöke,
a demokratikus harmadik Magyar Köztársaság első elnöke,
a szerény visszavonultságban beszédesen hallgató idős ember
egy és ugyanaz a Göncz Árpád – 
halott.

Nem kell nekünk a Sztálin-piros, a csendőr-fehér, a nyilas-zöld –
nekünk a magyar trikolór, a szabadság kell!,
mondta 1994. március 15-én Szegeden,
kitörő tapsviharban.

Hová lett a szabad magyar demokráciát éltető tömeg?

Évek óta október 6-a van.

 

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK