Viszi a százmilliókat Fekete György kutatóintézete

2015.12.12. 11:57

Több százmillió forintot nyel el a Magyar Művészeti Akadémia művészeti kutatóintézete, ami még mindig csak a jelképes működésig jutott el: felvettek hét referenst, akik közpénzből kutatják, hogy mit kell majd kutatnia az intézetnek, ha majd igazából elkezd működni a Hild-villában. Hármuknak jelenleg nincs doktorija, az igazgatón kívül a legmagasabb tudományos fokozattal egy adjunktus rendelkezik a Szent István Egyetemről.

Fekete György keze lassan mindenhova elér a magyar kultúrafinanszírozásban. A területre szánt közpénzek elosztása felett egyre nagyobb az általa vezetett Magyar Művészeti Akadémia befolyása. Éves költségvetésük és tagságuk rohamosan nő.

A lex Feketeként emlegetett törvénymódosító javaslat értelmében az akadémia az évi mintegy hétmilliárd körüli összeget szétosztó Nemzeti Kulturális Alap vezetésében és szakmai kollégiumaiban is egyharmad arányban képviselteti magát – a független szakmai szervezetek kárára.

A Fekete György vezette Magyar Művészeti Akadémiának egyre nagyobb a hatalmaFotó: Bielik István - Origo

Több százmillió forint, látható eredmény nélkül

Kevesebb szó esik arról, hogy az MMA évek óta próbál beszállni a művészettel kapcsolatos tudományos kutatómunkába is. Emiatt hozta létre még 2013-ban a Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézetet, ami mostanra jutott el a „jelképes működésig” – ezt maga Fekete György fogalmazta meg így az akadémia legutóbbi, kissé balhésra sikerült közgyűlésén.

A jelképes működésig vezető, körülbelül két évig tartó fejlesztőmunka során eddig mintegy 280 millió forintot biztosított a kormány az intézet számára. 

  • A 2014-es költségvetésből 109 millió, 
  • a 2015-ösből 174 millió,
  • a 2016-osból szintén 174 millió,
  • és az intézet székhelyéül szolgáló Hild-villa felújítására további 143 millió forintot különített el.
Így nézett ki a kutatóintézet leendő székhelye, a Budapest, Budakeszi úti Hild-villa hátsó része júliusban. A felújítás még csak a tervezési fázisig jutottForrás: Origo

A Nol.hu információi szerint a 2014-ben rendelkezésükre álló mintegy 109 milliós összeget a Hild-villa gépészeti távfelügyeletére, őrzésére, karbantartására, a kertre, illetve a kerítés rendbehozatalára és a felújítás megtervezésére költötték. 

Az MMA kérdéseinkre adott válaszai alapján 2015 első felében 19 milliót költött el a – tervei szerint majd az MMA szállodájaként is működő – Hild-villára, a rendelkezésre álló további 155 milliót a munkafeltételek megteremtésére, a munkatársak foglalkoztatására, a szükséges eszközök beszerzésére fordították. 

De milyen munka folyik az intézetben? 

Jelképesen működik

Az intézet munkájáról, terveiről a megalakulása óta keveset lehet tudni. Kerestük az intézet alapító okiratát az interneten – nem találtuk. De vajon miért mondja újabban Fekete György azt, hogy eljutottak a jelképes működésig, miközben az intézetnek a mai napig nincs honlapja, sőt az MMA honlapján sincs érdemben szó róla?

Fekete György az MMA legutóbbi közgyűlésén beszélt az intézetrőlForrás: MTI/Szigetváry Zsolt

Azért, mert feltöltötték munkatársakkal a kutatóintézetet – ezt éppen az Origo júliusban megjelent cikke után kezdték el. Akkor azt írtuk, hogy az igazgatón kívül az intézet nem foglalkoztat semmilyen kutatót, így nem is folyhat semmilyen kutatás sem. Az első felvett kutató kilétét korábban titkolta az MMA, arra hivatkozva, hogy nem lenne etikus közölni a nevét. Kitartó kérdezősködés után azonban elárulta nekünk a neveket Kocsis Miklós, az intézet munkatársa, erről lejjebb írunk.

Ugyanakkor ez még mindig nem az igazi kutatás, hanem csak megelőző munka, legalábbis az MMA magyarázata szerint. Ezt az is mutatja, hogy még mindig Kocsis Miklós vezeti az intézetet. Róla az MMA mondta azt, hogy csak addig marad a pozícióban, amíg be nem indul az érdemi munka. 

Tudjuk, hogy a magyar művészet világszínvonalú

Tehát „referensek” kutatják azt, hogy mit kell majd kutatni – az intézetben folyó munkát maga Fekete György írta le így. Fekete az idei MMA-közgyűlésen beszélt az intézetről: „A munkát jelenleg nyolc referens végzi, akiknek alapvető feladata annak feltérképezése, hogy az adott műfajban kik kutatnak ma Magyarországon és hol vannak azok az anyagok, amelyeket az MMA-nak a következő években össze kell írnia.” 

Bár Fekete nyolc munkatársról beszél, az MMA velünk hét nevet közölt. Vagyis vagy van egy titokzatos nyolcadik, vagy Fekete rosszul tudta, hányan dolgoznak az intézetben. 

Szavaz a tagság az MMA közgyűlésénForrás: MTI/Illyés Tibor

„A kutatóintézet feladata vizsgálni a kortárs művészetek művészeti és társadalmi vonatkozásait, hatását, művészetszociológiai hátterét. A hézagok kitöltése, 

a kortárs magyar művészet lineáris egybeírása a végső cél”. 

Ezt is Fekete György mondta az intézetről. Utalt arra is a közgyűlésen, hogy hiába tudjuk, hogy a magyar művészet világszínvonalú, ezt nem könnyű bizonyítani. 

Azt kutatják, mit kell majd kutatni

Nyáron egyébként kérdésünkre még azt állította az MMA, hogy tizenhárman fognak dolgozni az intézetben, még korábban pedig húsz főről is szó volt. De nézzük, ki ez a hét "referens", tehát megbízott ügyintéző, aki közalkalmazottként jelenleg azt kutatja, hogy mit kell kutatnia az intézetnek. 

  • F. Orosz Sára keramikusművész a Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Karának adjunktusa. A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem doktori iskolájában A kortárs kerámiaművesség néhány elméleti kérdése című értekezésével szerezte meg fokozatát. Publikációs listája az egyetem honlapján keresztül nem elérhető.
  • Falusi Márton költő, szerkesztő, a Magyar Írószövetség elnökségi tagja, három verses- és egy esszékötet szerzője. 2004-ben Gérecz Attila-díjat kapott. Az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán végzett. Véletlen vagy nem, de az Országos Doktori Tanács adatbázisa szerint idén lett a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán doktori hallgató, témavezetője épp az a Kocsis Miklós, aki a kutatóintézetet is vezeti. Falusi egyébként nem most került az MMA-hoz: korábban a filmművészeti tagozat titkáraként dolgozott.
  • Farkas Attila filozófus a politikai manipulációról szóló disszertációját 2011-ben védte meg az ELTE Filozófiatudományi Doktori Iskolájában, témavezetője Ludassy Mária volt.
  • Fehér Euridiké a Szent István Egyetemen működő Marketing Intézet – Gazdálkodási és Szervezéstudományi Doktori Iskola hallgatója, témája „a kultúra fogyasztói magatartás vizsgálata.” (Helyesen: kultúrafogyasztói magatartás.)
  • Márton László Attila 1995-ben védte meg mesterdiplomáját a Magyar Iparművészeti Főiskolán. 2000-től a Kós Károly Egyesülés vándorépítésze.
  • Windhager Ákos 2011-ben védte meg irodalomtudományi doktori értekezését, amelyben Mihalovich Ödön zeneszerző életművével foglalkozott. Az artsharmony.hu szerint „kulturális pr-szakértő.” Elsősorban komolyzenével foglalkozik, koncerteket szervez, maga is játszik tubán. Társaságot alapított a Magyarországon eltűnőben lévő toronyzenélés megmentésére.
A toronyzene olyan kompozíció, ami arra készült, hogy toronyból fújják le: a városi zenészek az idő jelzésére vagy kitüntetett alkalmakkor fanfárjeleket, korálokat adtak elő, főleg harsonán vagy trombitán.

Az intézet vezetője Kocsis Miklós, akit végzettsége nem a művészeti élethez köt, hiszen jogász, a Pécsi Tudományegyetem Alkotmányjogi Tanszékének oktatója. Elérhető publikációs listájában művészetelmélettel foglalkozó tanulmány nem szerepel – hacsak nem számítjuk oda a kulturális igazgatással és az MMA-val foglalkozó tanulmányokat.

Kevés tudományos publikáció a témában

A hét munkatársból háromnak jelenleg nincs doktorija, igaz ketten valamilyen doktori iskola hallgatói, bár egyik iskola sem kifejezetten művészetelmélettel foglalkozik. Kocsison kívül a legmagasabb tudományos fokozattal egy adjunktus rendelkezik a Szent István Egyetemről. 

A Szent István EgyetemForrás: Wikimedia / Indafotó / oppáré

A diplomamunkákat nem számítva F. Orosz Csillától, Farkas Attilától és Fehér Euridikétől nem találtunk az interneten művészetelmélettel foglalkozó tudományos publikációt, Windhager Ákostól egyet, ez Moór Emánuel szimfóniáiról szól. Márton László Attilától is csak egy közösen jegyzett publikációra akadtunk egy falu, Farkaslaka fejlődéstörténetéről. Falusi Márton kötetben is megjelent, főleg jogfilozófiával és irodalommal foglalkozó szövegei a szerző honlapja szerint is elsősorban esszék, vagyis nem tudományos közlések. 

Kocsis Miklós megbízott igazgató február 1-jén, a többi kolléga idén nyáron és ősszel került a kutatóintézethez, mondta kérdésünkre az MMA. Feladatuk 

az intézet koncepciójának megalkotásához szükséges háttéranyagok elkészítése, 

amelyek az előzetesen meghatározott ütemtervet tartva készülnek”. 

Mit írnak össze, amikor összeírják a magyar művészetet?

Megkérdeztük Kocsis Miklóst arról, vajon mire gondolhatott Fekete György, amikor az intézet feladataként a magyar művészet összeírását jelölte meg. A következő választ kaptuk: 

„A kutatóintézet a művészet társadalmi relevanciájának, valamint a művészet elméleti összefüggéseinek tudományos igényű folyamatos vizsgálatára kíván fókuszálni: vagyis nem történeti szemléletű, hanem kortárs művészetkutató intézetről van szó.” 

Kocsis elárulta: a témában „más intézményekben született, általuk elért és publikált eredményeket hasznosítani szeretnénk”. 

Dr. Kocsis MiklósForrás: YouTube

Ez utóbbi kijelentés egyebek mellett azért is furcsa, mert az MMA Művészetelméleti tagozata által szervezett kétnapos konferencián szeptemberben Kocsis Miklós azt mondta, hogy Magyarországon művészetelméleti kutatások rendszerezett módon eddig nem zajlottak. 

Ez az állítás nem igaz: elég itt példaként a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Művészettörténeti Intézetében évtizedek óta folyó munkát említeni. 

Van egy megfejtésük a kortárs szóra

Mivel a válasz nem oszlatta el a homályt a művészet összeírásáról, inkább azt próbáltuk Kocsistól megtudni, hogy mit ért ő és az intézet a kortárs magyar művészet szókapcsolaton? Például mitől magyar egy műalkotás, és honnantól számít kortársnak? 

A válasz: „Az élő mesterek mestereiig bezárólag szeretnénk vizsgálni a magyar művészet trendjeit, valamint azoknak az egyetemes művészettel való kölcsönhatását.” 

A már említett konferencián Kocsis tovább árnyalta álláspontját. Szerinte kortárs fogalomról művészeti áganként máshogy gondolkodnak: 

biológiai szempontból is mást jelent egy költőnél és egy balettművésznél”. 

Ezért hozták az alábbi „főszabályt”: 

az élő mesterek mestereiig mennek vissza. 

Arra is rákérdeztünk, hogy álláspontjuk szerint mitől lesz egy műalkotás magyar. „Annak megítélése, hogy egy műalkotás milyen művészeti értékekkel és milyen más jellemzőkkel rendelkezik, az alkotók és az alkotások elemzőinek feladata.” 

Ez alapján tehát akkor magyar egy mű, ha a művész és a művet elemző kutató azt mondja róla, hogy az. 

Mindezt ennyiért főzték ki

Az MMA honlapján elérhető egy dokumentum, amely a kutatóintézet személyi juttatásait összegzi 2015 elejétől szeptember 30-ig.

A dokumentum szerint az intézet vezetője 2015. január 1. és 2015. március 31. között 834 000 forint juttatásban részesült. Ha igaz az MMA közlése, miszerint Kocsis február 1. óta munkatárs, akkor ez két hónapi bért jelenthet, tehát egy hónapban 417 ezer forintot.

Április 1. és június 30. között a dokumentum két főt jelöl meg az intézet vezetőjeként, ha jól értjük a táblázatot. Ők ketten együtt kaptak erre a három hónapra 1 829 526 forintot, a dokumentum szerint.

Július 1. és szeptember 30-a között ugyanúgy két vezető kapott 2 474 500 forintot – pedig ez ugyanúgy három hónap, mint az előző időszak. Vagyis itt emelkedtek a személyi juttatások. Ha feltételezzük, hogy ez a két vezető ugyannyi pénzt kapott, az egy hónapra mintegy 410 000 forintot jelent.

Ugyanebben az időszakban a vezetőkön kívül feltűnik négy foglalkoztatott, ők összesen 1 675 248 forintot kaptak. Eszerint a foglalkoztattak ebben az időszakban átlagosan mintegy 140 ezer forintot kaptak havonta.

 

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK