Bartókban gyökerezik Kurtág zenéje

Kurtág György zenéje a klasszikusokban és Bartókban gyökerezik, de teljesen egyedi - mondta Eötvös Péter zeneszerző abból az alkalomból, hogy pályatársa és jó barátja pénteken ünnepli 90. születésnapját.

Eötvös szerint Kurtág és Ligeti is azért jöttek Erdélyből Budapestre a háború vége felé, hogy Bartókkal találkozzanak és tőle tanulhassanak, ő azonban időközben Amerikába ment és meghalt. Az 1950-es években mindkettejük művein erősen érződik a komponista hatása, azonban nem közvetlenül a stílusát, hanem a bartóki tradíciót vették át, és a bartóki gyökerekből kiindulva mindketten saját stílust alakítottak ki.

Ezért használják a Kurtág-műveket előszeretettel pedagógiai célokra Forrás: Filharmonia.hu

Oda-vissza ismeri a klasszikusokat

Kurtág zenéje másrészről nagyon erősen gyökerezik az európai zenei tradícióban - Schumannban, Beethovenben, Bachban. "Ez abból ered, hogy fiatal korában, 30-40 évesen a Zeneakadémián kamarazenét tanított, és növendékei természetesen a klasszikus repertoárt játszották. Így ő oda-vissza ismeri ezt a repertoárt, és ez a műveiben és a hozzáállásában is megjelenik" - mondta Eötvös Péter, hozzátéve, ezért is használják a Kurtág-műveket előszeretettel pedagógiai célokra, hiszen darabjai a tradicionális művek egyenes folytatását jelentik.

Minden gesztus nagyon fontos

A zenéhez való természetes hozzáállás tükröződik Játékok című, zongorára írt sorozatában is. "A kisgyerekeket, akik még a zongoraszékre se tudnak maguktól felülni és a pedált sem éri el a lábuk, régen odaültették a zongorához és azt mondták, játsszanak a zongora közepén lévő egy oktávban.

Kurtág azonban azt mondja, üssék le a legalsó hangot, aztán sétáljanak át a másik végére, ott a legmagasabbat, közben esetleg játsszanak glissandót, és állva nyomják le a pedált."

Eötvös Péter szerint ebből a hozzáállásból erednek Kurtág stílusbeli sajátosságai is: zenéje erősen artikulált, majdnem színpadias zene, amelyben minden gesztus nagyon fontos. Nemcsak énekelt műveire igaz ez - ott különösen -, hanem más kompozícióira is.

Kiemelte azt is, hogy Kurtág György nagyon sok rövid művet írt, amelyek közül számos bekerült a zenei oktatás anyagába, ezért is ünneplik most annyi főiskolán világszerte Németországtól Amerikáig.

"Egy epigrammaköltőhöz tudnám hasonlítani"

- fogalmazott Eötvös Péter.

Négy-öt nyelven beszél

Kurtág sokakkal ápol személyes kapcsolatot, számos darabját ajánlotta valakinek. Különösen erős az irodalommal való viszonya, több művét ihlette irodalmi alkotás. "Jellegzetesen dalíró komponista, a különböző kultúrákból eredő hozzáállásokat nagyszerűen tudja a szövegből a zenébe átültetni - ő maga négy-öt nyelven beszél."

Eötvös Péter 15-16 éves zeneakadémiai hallgató volt (Kodály vette fel 14 éves korában), amikor megismerkedett Kurtággal, aki ott tanított, és akkoriban "a zeneszerzőnek" számított.

Nagyon sokat tanultam tőle, különösen ami a zenei előadásmódot illeti."

Gyerekkorom nagyszerű kórusvezetője, Kardos Pál, a főiskolán pedig Simon Albert mellett ő volt rám a legnagyobb hatással - később külföldön Stockhausen és Boulez hatása volt még számomra hasonlóan meghatározó.

Vastapssal köszöntötték

Az utóbbi 50 évben töretlen a baráti és szakmai kapcsolat közöttünk, sokszor külföldön is kapcsolatban álltunk egymással. Az 1970-es évektől kezdve karmesterként is elkezdtem a műveit bemutatni. Zeneszerzőként kölcsönösen jól ismerjük egymás műveit és ezek bizonyos hatással vannak egymásra."

Eötvös Péter sokat tanult Kurtágtól Forrás: Marco Borggreve

A 90. születésnapja alkalmából a komponista előtt tisztelgő Kurtág 90 fesztivál február 14-i nyitókoncertjén Eötvös Péter az UMZE Kamaraegyüttest vezényelte a BMC koncerttermében. "Ő maga is jelen volt, de mivel már nehezen mozog,

nem tudott lejönni a színpadra, a balkonon ült.

A hangverseny végén rámutattam, mire a közönség - körülbelül négyszáz fő - egyként hátrafordult és vastapssal köszöntötte. Nagyon nagy szeretetnek örvend."