Nő a tagság, dagad a költségvetés, emelkednek a fizetések. A Pesti Vigadó befoglalása után két nagy értékű ingatlanban zajlanak tervezési vagy építési munkálatok, hogy a Magyar Művészeti Akadémia munkatársai méltó környezetben dolgozhassanak a művészet felemelkedésén. Nemrég kezdték el a bontási munkálatokat a Budakeszi úti Hild-villán, elvileg még idén odaköltözik az MMA kutatóintézete. A nyolcfős intézet az utóbbi években százmilliókat nyelt el, tudományos eredményt azonban máig nem tudott felmutatni. 

A Magyar Művészeti Akadémia tagjai idén harmincezer forinttal kapnak többet havonta, a 250 rendes tag 260 ezer, az 50 levelező tag 190 ezer forintot. 2022-ig minden év hasonló léptékű emeléssel indulna, hogy az életjáradék elérje a Magyar Tudományos Akadémia 455 ezres összegét. Év elején bővítették a nem akadémikusi köztestületi tagságot, így már több mint 300-an büszkélkedhetnek a titulussal, ez körülbelül 40 százalékos növekedés tavaly év elejéhez képest.

Csendben gyarapodik a Fekete György vezette akadémiaForrás: MTI/Koszticsák Szilárd

Az akadémia évi költségvetése is húsz százalékkal, 6,6 milliárd forintra hízott tavaly óta. Feketéék közben a legfőbb kulturális pénzosztó szervben, a Nemzeti Kulturális Alapban is megkerülhetetlen szerephez jutottak.

Nagy értékű ingatlanokba költöznek

A korábban az akadémia rendelkezésére bocsátott nagy értékű ingatlanokban zajlanak a tervezési, illetve felújítási munkálatok: mostani irodájából a titkárság 2017-ben az Andrássy úti volt MÚOSZ-székházba költözik, itt lesz a testület központja, a hivatalos indoklás szerint azért, mert

a Pesti Vigadóban nincs elég hely irodákra. 

Az MMA-székházat az ABC Group Ingatlan Fejlesztő és -Üzemeltető Kft. tervezi 140 millió forintért.

A még 2013-ban megkapott Budakeszi úti Hild-villában január elején kezdődtek a bontási munkálatok, a budai villa az akadémia tudományos intézete, a Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet bázisa lesz, a tervek szerint még idén. A korábbi hírekkel ellentétben szállodát vagy vendégszobákat most nem alakítanak ki a környékhez képest kiugróan nagy, közel tizenháromezer négyzetméteres telken, de

ha lesz rá forrás, felhúznának egy vendégházat is

a Magyar Tudományos Akadémia Domus-házának mintájára a nem túl távoli jövőben – tudtuk meg az MMA-tól.

Budai villában kutatnak majd

Hild József klasszicista villája az utóbbi években nagyrészt üresen állt, a kilencvenes évek vége óta nem nyúltak hozzá komolyabban az épülethez. Az MMA tulajdonába két és fél éve került, azóta az akadémia állja az őrzés díját – ez 2014. február 21. és 2015. augusztus 31. között közel 23 millió forint volt – és a további költségeket. Tavaly júliusban az utcáról úgy láttuk, az épület elég rossz állapotban van: a tetőszerkezet és a nyílászárók rozogák, a kert sarkában lomok állnak, a főbejárat előtti járda beszakadt.

A Budakeszi út 38-40. alatt megkezdődtek a munkálatok az MMA megbízásábólFotó: Polyák Attila - Origo

Elképzelhető, hogy azért nem kezdődtek meg korábban a rekonstrukciós munkálatok, mert maga a kutatóintézet nehezen állt fel. Bár korábban azt mondták, 2015 őszére már kutatni fognak, év végéig csak a „jelképes működésig” jutottak el, a konkrét kutatási célokról alig árultak el valamit.

Honlapja a mai napig nincs a kutatóintézetnek.

A műemlék rekonstrukcióját a Laki Épületszobrász Zrt. végzi, a munkát a cég gyorsított közbeszerzési eljárás során kapta meg. A több mint 500 négyzetméteres villa és a mintegy 200 négyzetméteres nyaraló, az úgynevezett svájci lak, továbbá a kert rekonstrukciója, új telekbehajtó kialakítása összesen mintegy

824 millió forintba fog kerülni.

Semmi sem állhat a magyar művészet kutatásának útjábaFotó: Polyák Attila - Origo

A munkálatok során a telken növelik a faállományt, megújítják a telek előtti utcarészen lévő fasort is, közölte érdeklődésünkre az MMA. A villa és a nyaraló is a kutatóintézet működését szolgálja majd, a villában lesz

  • a kutatóintézet könyvtára,
  • egy műhelybeszélgetések lebonyolítására alkalmas tárgyaló,
  • valamint a kutatók munkaállomásai.

Mindkét épületet egy helyiséggel bővítik, terveztek a telekre fedett biciklitárolót és 15 kocsihelyes parkolót is.

Elvileg még idén beköltözhet a jelenleg nyolcfős Művészetelméleti és Módszertani KutatóintézetFotó: Polyák Attila - Origo

A kutatóintézetet folyamatosan bővíteni fogják, így „középtávon” 25-30 munkatárssal számolnak, ennyi munkaállomást építenek ki. Az intézet 2016 utolsó negyedévében költözne be.

Azt kutatják, mit fognak kutatni

Az akadémia tavaly év végi közgyűlésén Fekete György mondta a kutatóintézetről, hogy eljutott a „jelképes működésig”. A körülbelül két évig tartó fejlesztőmunka alatt a kormány mintegy 280 millió forintot biztosított az intézet számára.

  • A 2014-es költségvetésből 109 millió,
  • a 2015-ösből 174 millió,
  • a 2016-osból szintén 174 millió és az intézet székhelyéül szolgáló Hild-villa felújítására további 143 millió forintot különítettek el.

A több mint nyolcszázmilliós felújítást az MMA saját forrásaiból egészíti ki.

A felújítás 824 millió forintFotó: Polyák Attila - Origo

Ugyanakkor az MMA honlapján nincs érdemben szó a kutatóintézetről, és a neten hiába kerestük a kutatóintézet alapító okiratát is.

„A munkát jelenleg nyolc referens végzi, akiknek alapvető feladata annak feltérképezése, hogy az adott műfajban kik kutatnak ma Magyarországon, és hol vannak azok az anyagok, amelyeket az MMA-nak a következő években össze kell írnia” – ezt szintén Fekete György mondta a kissé balhésra sikerült közgyűlésen az intézetről.

Azóta eltelt pár hónap, de sokkal előrébb nem jutott a munka,

még a kutatási stratégia sem készült el.

Dr. Kocsis Miklós, az intézet megbízott igazgatója kérdésünkre így írta le a most folyó munkát: „a kollégák az előzetes tervnek megfelelően végzik azokat az előkészítő munkákat, amelyek a kutatási stratégia véglegesítéséhez szükségesek”.

Alakul a csapat

Ők dolgoznak a kutatóintézetben, a nevekről Kocsis Miklós beszélt az Origónak korábban.

  • F. Orosz Sára keramikusművész, a Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Karának adjunktusa. A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem doktori iskolájában A kortárs kerámiaművesség néhány elméleti kérdése című értekezésével szerezte meg fokozatát. Publikációs listája az egyetem honlapján keresztül nem elérhető.
  • Falusi Márton költő, szerkesztő, a Magyar Írószövetség elnökségi tagja, három verses- és egy esszékötet szerzője. Az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán végzett. Az Országos Doktori Tanács adatbázisa szerint tavaly lett a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán doktori hallgató, témavezetője épp az a Kocsis Miklós, aki a kutatóintézetet is vezeti. Falusi egyébként házon belülről jött: korábban a filmművészeti tagozat titkáraként dolgozott.
  • Farkas Attila filozófus a politikai manipulációról szóló disszertációját 2011-ben védte meg az ELTE Filozófiatudományi Doktori Iskolájában.
  • Fehér Euridiké, a Szent István Egyetemen működő Marketing Intézet – Gazdálkodási és Szervezéstudományi Doktori Iskola hallgatója, témája „a kultúra fogyasztói magatartás vizsgálata”. (Helyesen: kultúrafogyasztói magatartás.)
  • Márton László Attila 1995-ben védte meg mesterdiplomáját a Magyar Iparművészeti Főiskolán. 2000-től a Kós Károly Egyesülés vándorépítésze.
  • Windhager Ákos 2011-ben védte meg irodalomtudományi doktori értekezését, amelyben Mihalovich Ödön zeneszerző életművével foglalkozott. Az artsharmony.hu szerint „kulturális pr-szakértő.” Elsősorban komolyzenével foglalkozik, koncerteket szervez, maga is játszik tubán. Társaságot alapított a Magyarországon eltűnőben lévő toronyzenélés megmentésére.
De mi az a toronyzene?

A toronyzene olyan kompozíció, ami arra készült, hogy toronyból fújják le: a városi zenészek az idő jelzésére vagy kitüntetett alkalmakkor fanfárjeleket, korálokat adtak elő, főleg harsonán vagy trombitán.

  • Fehér Anikó népzenekutató 2008-ban szerezte meg DLA fokozatát, disszertációjának címe Bátya népzenei monográfia volt. 2004 és 2006 között a Sapientia Szerzetesi és Hittudományi Főiskola – Ember-, erkölcs és vallásismeret szakán tanult. A közmédiánál is dolgozott szerkesztőként.

Az intézet vezetője Kocsis Miklós, akit végzettsége nem a művészeti élethez köt, hiszen jogász, a Pécsi Tudományegyetem Alkotmányjogi Tanszékének oktatója. Elérhető publikációs listájában művészetelmélettel foglalkozó tanulmány nem szerepel – hacsak nem számítjuk oda a kulturális igazgatással és az MMA-val foglalkozó tanulmányokat.

Fényes jövő

Konkrét kutatásokról, eddig elkészült háttértanulmányokról hiába érdeklődtünk. Annyi derült ki eddig az intézetről, hogy

a kortárs magyar művészetet fogja kutatni,

ezt Fekete György korábban úgy fogalmazta meg, hogy a cél a magyar művészet összeírása.

Ha Fekete György egy élő mester mesterének számít, akkor őt is kutatják az intézetbenForrás: MTI/Szigetváry Zsolt

A kutatás során „az élő mesterek mestereiig bezárólag” vizsgálják a magyar művészet trendjeit, „valamint azoknak az egyetemes művészettel való kölcsönhatását”, közölte az Origo kérdésére Kocsis Miklós.

Kocsis elárulta azt is, hogy látja a kutatóintézet jövőjét: ha elkészül a kutatási stratégia, pályázatokat írnak ki külsős kutatók számára. Így a következő években már csak a rengeteg tudományos eredmény közlésére és terjesztésére koncentrálhatnak: „A következő öt évet az intézet tartalmi alapozásával kapcsolatos feladatok, magyarul a leendő kutatási stratégia megvalósításának megkezdése és a megszülető eredmények nyilvánosságra hozatala határozza majd meg.”