A csütörtök hajnalban elhunyt Nobel-díjas író soha sem tartózkodott az erős kijelentésektől: volt, hogy önmagát holokausztbohócnak nevezte, volt, hogy Budapest balkanizálódásáról beszélt, szóvá tette a szélsőjobboldal előretörését, volt, hogy azt mondta az őt kérdező újságírónak, hogy ne minősítse őt magyarnak, és volt, hogy Orbánt patkányfogóhoz hasonlította.
Budapest balkanizálódott, a magyarok semmit sem dolgoztak fel.
"Nagyvárosi ember vagyok, és mindig az is voltam. Egy nagyvárosi ember nem budapestinek vallja magát. A város ugyanis teljes mértékben balkanizálódott. Egy nagyvárosi ember Berlinhez kötődik."
- mondta a Die Weltnek a nyolcvanadik születésnapja alkalmából készített, itthon nagy port kavart interjúban.
Az elmúlt tíz évben folyamatosan rosszabbodott a helyzet. Szélsőjobboldaliak és antiszemiták váltak hangadóvá.
A magyarok régi káros szenvedélyei - a hazugság, a dolgok elfojtására való hajlam - jobban jellemzők, mint valaha. Magyarország a háborúban, Magyarország és a fasizmus, Magyarország és a szocializmus: semmi nem kerül feldolgozásra, mindent csak megszépítenek" - mondta ugyanebben az interjúban, amiben az a mondat is szerepel, hogy "Ne minősítsen engem magyarnak".
A magyarok nem értik az iróniát.
Az interjúból elég nagy botrány lett itthon, többen úgy értelmezték az elhangzottakat - és erre félrefordítások, szövegkörnyezetből kiragadott idézetek is rásegítettek -, hogy Kertész megtagadta a magyarságát. Az író nem sokkal később újabb interjút adott a német lapnak az előző interjú fogadtatásáról, ebben azt mondta:
A magyarok nem olvasnak Thomas Mannt, és nem értik az iróniát.
Kertész az interjúban egyetért a riporter felvetésével, hogy kritikája fájó pontot érintett Magyarországon, de hozzáteszi, hogy létezik a műveinek egy hűséges közönsége is, amely érti az iróniáját. "Csak ez a közönség nem rendelkezik nagy internet-platformok fölött" - mondta az író, aki szerint azzal kell együtt élnie, hogy vannak befolyásos magyarok, akik félre akarják értelmezni és meghamisítják őt.
Bohóc voltam.
"Egy holokausztbohóc voltam" - ezzel a címmel jelent meg interjú Kertésszel 2013-ban a Die Zeitben egy új német nyelven megjelenő könyv alkalmából.
Az interjúban Kertész azt mondja, hogy a Nobel-díj megsemmisítő hatást gyakorolt rá. "Szégyellem, de tényleg így volt. Minden komolyan veendő Nobel-díjassal hasonló történt" - mondta.
Kertész azonban ennél is tovább ment: magát részvénytársaságnak,
a "Kertész-márka" hordozójának nevezte magát,
majd azt is elismerte az újságíró felvetésére, hogy holokausztbohóc volt.
"Parkinsonom van, különben soha nem jöttem volna vissza" - ezt ugyanebben az interjúban mondta Kertész Magyarországra költözéséről.
A diktatúrázás felelőtlenség.
Kertész Imre a Szombatnak 2014-ben adott interjújában beszélt arról az esetről, hogy a New York Times újságírója interjút készített vele 2013-ban, de végül az anyag nem jelent meg. Kertész elmondása szerinte azért, mert Kertész nem volt hajlandó diktatúrának nevezni Magyarországot, ezt ugyanakkor az újságíró tagadta.
"Megkérdezte, hogy mi a véleményem a magyarországi helyzetről. Azt válaszoltam, hogy
a helyzet kielégítő, remekül érzem magam, mire meglepődött.
Úgy tűnt, az a benyomása, hogy megfélemlítve érzem magam a politikai hangulat miatt" - mondta Kertész a Szombatnak.
Ugyanebben az interjúban Kertész azt is elmondta, hogy nem elégedett mindennel, ami Magyarországon történik, de azt kijelenteni, hogy diktatúra lenne, nem több mint ideológia és felelőtlen beszéd.
Orbán mint a hamelni patkányfogó.
Kertész a Le Monde-nak adot interjújában mondta azt, hogy Magyarország a végzetes döntések országa. Kertész szerint nincs semmi új Magyarországon, ugyanaz történik, mint Kádár idejében. A népet úgy megbabonázta Orbán, mint a hamelni patkányfogó.
Az író szerint
a magyarok sosem tudtak elszakadni ázsiai gyökereiktől,
így minden magyarban, az egész társadalomban megvan az a kettősség, ellentét, amely a keresztény alapvetések és a törzsi alapú berendezkedés között feszül.
Kertész kifejtette azt is, hogy Magyarországon sosem volt természetes úton kifejlődő, érett demokrácia, hiszen azt már a tizenhatodik században megakadályozta az oszmán birodalom. (Az interjút magyarul a Litera foglalta össze.)
Auschwitz megismétlődhet.
Auschwitz nem "a történelem kisiklása" volt, hanem szükségszerűség, és sok jel utal arra, hogy megismétlődik - mondta Kertész az auschwitz-birkenaui náci koncentrációs tábor felszabadításának 70. évfordulója alkalmából a dpa német hírügynökségnek adott interjúban, amiből itt közöltünk összefoglalót.
Arra kérdésre, hogy milyen jeleket tapasztal, a párizsi vérengzésre utalva, Kertész kifejtette, hogy már az utóbbi időszakban történt támadások, merényletek előtt az volt a véleménye, hogy "a demokrácia nem tudja megvédeni magát" és nem érzékeli a fenyegető veszélyt.
El tudja például képzelni, hogy Párizs 200 év múlva muzulmán város lesz?
- vetette fel.
Előfordulhat, hogy az európai kultúrát támadás éri és megsemmisül, ha "nem találjuk meg a módját annak, hogy demokratikus úton megvédjük" – tette hozzá. Ezért "nagyon is el tudom képzelni, hogy látszólag a demokrácia védelmének érdekében cselekedve lassan kialakul egy „határőrség”, amely befelé is veszélyessé válik" - fejtette ki.
Kertész Imréről írt nekrológunkat itt olvashatja el, utolsó nyilvános fellépéséről pedig itt írtunk személyes hangú beszámolót.
Szélesre tárt kapuk az iszlám előtt
Kertész Imre A végső kocsma című könyvéből egy svéd szélsőjobboldali újság közölt az iszlámról szóló idézeteket, ezek után a Magyar Idők is szemlézett a könyvből.
A kormánypárti lap így idézett a kötetből: „Európa, gyerekes és öngyilkos liberalizmusa miatt, hamarosan aláhanyatlik. Európa alkotta meg Hitlert, és Hitler után a kontinensnek nincsenek érvei: a kapuit szélesre tárja az iszlám előtt, nem mernek többé beszélni fajról és vallásról, miközben az iszlám csak az idegen fajokkal és vallásokkal szembeni gyűlölet nyelvét ismeri"
Máshol ezt is írja a lap szerint, szintén a "muzulmánok áradata" kapcsán: "mindig ugyanúgy végződik: a civilizáció eléri az érettség bizonyos fokát, ahol már nemcsak hogy nem képes megvédeni önmagát, hanem látszólag érthetetlen módon a saját ellenségét imádja."
Kertész Imre felesége, Kertész Magda később az MTI-nek azt mondta, hogy Kertész állításai nem gyűlölködők és nem kitaszítók, "ez csak egy szomorú megállapítás, amelyet Kertész Imre így lát". Hozáttette: Kertész minden szövegét átgondolja és minden írását vállalja - így ezt is.
A végső kocsma című kötetben az író 2002 és 2009 között született írásait gyűjtötték össze.