Kertész Imrének erős véleménye volt a magyarokról

Kertész Imre, Áder János
Áder János köztársasági elnök átadja a Magyar Szent István Rendet Kertész Imre Nobel-díjas írónak.
Vágólapra másolva!
A csütörtök hajnalban elhunyt Kertész Imre több olyan interjút adott, amelyek a hazai közéletben nagy port kavartak. A Nobel-díjas írónak mindig is erős véleménye volt a magyarokról, és ezt nem rejtette véka alá.
Vágólapra másolva!

A csütörtök hajnalban elhunyt Nobel-díjas író soha sem tartózkodott az erős kijelentésektől: volt, hogy önmagát holokausztbohócnak nevezte, volt, hogy Budapest balkanizálódásáról beszélt, szóvá tette a szélsőjobboldal előretörését, volt, hogy azt mondta az őt kérdező újságírónak, hogy ne minősítse őt magyarnak, és volt, hogy Orbánt patkányfogóhoz hasonlította.

Kertész Imre hajanli négy órakor, otthonában halt meg Forrás: AFP/Francois Guillot

Budapest balkanizálódott, a magyarok semmit sem dolgoztak fel.

"Nagyvárosi ember vagyok, és mindig az is voltam. Egy nagyvárosi ember nem budapestinek vallja magát. A város ugyanis teljes mértékben balkanizálódott. Egy nagyvárosi ember Berlinhez kötődik."
- mondta a Die Weltnek a nyolcvanadik születésnapja alkalmából készített, itthon nagy port kavart interjúban.

A magyarok régi káros szenvedélyei - a hazugság, a dolgok elfojtására való hajlam - jobban jellemzők, mint valaha. Magyarország a háborúban, Magyarország és a fasizmus, Magyarország és a szocializmus: semmi nem kerül feldolgozásra, mindent csak megszépítenek" - mondta ugyanebben az interjúban, amiben az a mondat is szerepel, hogy "Ne minősítsen engem magyarnak".

A magyarok nem értik az iróniát.

Az interjúból elég nagy botrány lett itthon, többen úgy értelmezték az elhangzottakat - és erre félrefordítások, szövegkörnyezetből kiragadott idézetek is rásegítettek -, hogy Kertész megtagadta a magyarságát. Az író nem sokkal később újabb interjút adott a német lapnak az előző interjú fogadtatásáról, ebben azt mondta:

Kertész az interjúban egyetért a riporter felvetésével, hogy kritikája fájó pontot érintett Magyarországon, de hozzáteszi, hogy létezik a műveinek egy hűséges közönsége is, amely érti az iróniáját. "Csak ez a közönség nem rendelkezik nagy internet-platformok fölött" - mondta az író, aki szerint azzal kell együtt élnie, hogy vannak befolyásos magyarok, akik félre akarják értelmezni és meghamisítják őt.

Kertész 2002-ben Forrás: AFP

Bohóc voltam.

"Egy holokausztbohóc voltam" - ezzel a címmel jelent meg interjú Kertésszel 2013-ban a Die Zeitben egy új német nyelven megjelenő könyv alkalmából.

Az interjúban Kertész azt mondja, hogy a Nobel-díj megsemmisítő hatást gyakorolt rá. "Szégyellem, de tényleg így volt. Minden komolyan veendő Nobel-díjassal hasonló történt" - mondta.

Kertész azonban ennél is tovább ment: magát részvénytársaságnak,

majd azt is elismerte az újságíró felvetésére, hogy holokausztbohóc volt.

"Parkinsonom van, különben soha nem jöttem volna vissza" - ezt ugyanebben az interjúban mondta Kertész Magyarországra költözéséről.

A diktatúrázás felelőtlenség.

Kertész Imre a Szombatnak 2014-ben adott interjújában beszélt arról az esetről, hogy a New York Times újságírója interjút készített vele 2013-ban, de végül az anyag nem jelent meg. Kertész elmondása szerinte azért, mert Kertész nem volt hajlandó diktatúrának nevezni Magyarországot, ezt ugyanakkor az újságíró tagadta.

"Megkérdezte, hogy mi a véleményem a magyarországi helyzetről. Azt válaszoltam, hogy

Úgy tűnt, az a benyomása, hogy megfélemlítve érzem magam a politikai hangulat miatt" - mondta Kertész a Szombatnak.

Ugyanebben az interjúban Kertész azt is elmondta, hogy nem elégedett mindennel, ami Magyarországon történik, de azt kijelenteni, hogy diktatúra lenne, nem több mint ideológia és felelőtlen beszéd.

Áder János köztársasági elnök átadja a Magyar Szent István Rendet Kertész Imre Nobel-díjas írónak Forrás: MTI/Kovács Attila

Orbán mint a hamelni patkányfogó.

Kertész a Le Monde-nak adot interjújában mondta azt, hogy Magyarország a végzetes döntések országa. Kertész szerint nincs semmi új Magyarországon, ugyanaz történik, mint Kádár idejében. A népet úgy megbabonázta Orbán, mint a hamelni patkányfogó.

Az író szerint

így minden magyarban, az egész társadalomban megvan az a kettősség, ellentét, amely a keresztény alapvetések és a törzsi alapú berendezkedés között feszül.

Kertész kifejtette azt is, hogy Magyarországon sosem volt természetes úton kifejlődő, érett demokrácia, hiszen azt már a tizenhatodik században megakadályozta az oszmán birodalom. (Az interjút magyarul a Litera foglalta össze.)

Auschwitz megismétlődhet.

Auschwitz nem "a történelem kisiklása" volt, hanem szükségszerűség, és sok jel utal arra, hogy megismétlődik - mondta Kertész az auschwitz-birkenaui náci koncentrációs tábor felszabadításának 70. évfordulója alkalmából a dpa német hírügynökségnek adott interjúban, amiből itt közöltünk összefoglalót.

Arra kérdésre, hogy milyen jeleket tapasztal, a párizsi vérengzésre utalva, Kertész kifejtette, hogy már az utóbbi időszakban történt támadások, merényletek előtt az volt a véleménye, hogy "a demokrácia nem tudja megvédeni magát" és nem érzékeli a fenyegető veszélyt.

- vetette fel.

Előfordulhat, hogy az európai kultúrát támadás éri és megsemmisül, ha "nem találjuk meg a módját annak, hogy demokratikus úton megvédjük" – tette hozzá. Ezért "nagyon is el tudom képzelni, hogy látszólag a demokrácia védelmének érdekében cselekedve lassan kialakul egy „határőrség”, amely befelé is veszélyessé válik" - fejtette ki.

Kertész Imréről írt nekrológunkat itt olvashatja el, utolsó nyilvános fellépéséről pedig itt írtunk személyes hangú beszámolót.

Szélesre tárt kapuk az iszlám előtt

Kertész Imre A végső kocsma című könyvéből egy svéd szélsőjobboldali újság közölt az iszlámról szóló idézeteket, ezek után a Magyar Idők is szemlézett a könyvből.

A kormánypárti lap így idézett a kötetből: „Európa, gyerekes és öngyilkos liberalizmusa miatt, hamarosan aláhanyatlik. Európa alkotta meg Hitlert, és Hitler után a kontinensnek nincsenek érvei: a kapuit szélesre tárja az iszlám előtt, nem mernek többé beszélni fajról és vallásról, miközben az iszlám csak az idegen fajokkal és vallásokkal szembeni gyűlölet nyelvét ismeri"

Máshol ezt is írja a lap szerint, szintén a "muzulmánok áradata" kapcsán: "mindig ugyanúgy végződik: a civilizáció eléri az érettség bizonyos fokát, ahol már nemcsak hogy nem képes megvédeni önmagát, hanem látszólag érthetetlen módon a saját ellenségét imádja."

Kertész Imre felesége, Kertész Magda később az MTI-nek azt mondta, hogy Kertész állításai nem gyűlölködők és nem kitaszítók, "ez csak egy szomorú megállapítás, amelyet Kertész Imre így lát". Hozáttette: Kertész minden szövegét átgondolja és minden írását vállalja - így ezt is.

A végső kocsma című kötetben az író 2002 és 2009 között született írásait gyűjtötték össze.