Bárki vízen járhat a híres művész segítségével

2016.06.08. 17:02

Christo három kilométeres vízi járdájának segítségével a látogatók és a helyi lakosok száraz lábbal kelhetnek át egy lombardiai tavon.

Az Úszó móló (Floating Piers) című installáció június közepétől várja a turistákat az Iseói-tavon, méghozzá nem is keveset: az AP jelentése szerint a tónál ötszázezer látogatóra számítanak a műalkotásnak köszönhetően.

A természetbe vagy városi környezetbe helyezett, hosszas előkészítést igénylő land art műalkotásairól ismert, bolgár származású Christo novemberben kezdte meg a terület felmérését. Ezután a művész által bevont kivitelezők 220 ezer polietilén műanyagkockát horgonyoztak le, melyek egy, a vízen lebegő három kilométeres úttá álltak össze. Ennek segítségével a máskor csak hajóval elérhető, kétezer lakosú Monte Isola, Olaszország legnagyobb természetes tavi szigete közvetlen összeköttetésbe kerül a szárazfölddel.

Most először, 16 napig június 18-tól július 3-ig vízen fognak járni- mondta a művész a sziget polgárainak. Az installáció már majdnem kész, csak az utolsó simítások vannak hátra: sárga anyaggal vonják be a mólót, melynek színe a napfény és a páratartalom hatására a vörös és a csillogó arany között változik majd. A művész szerint a helyben készülő bevonatnak köszönhetően az élmény olyan lesz, mintha egy bálna hátán sétálgatnának a látogatók.

Már majdnem kész Christo legújabb műalkotásaForrás: Flickr/Ivan Zanotti

Az installáció megnyitása után 150 önkéntes, köztük vízi mentők fognak ügyelni a biztonságra. A mólón bárki átkelhet ingyen, a projekt 15 millió eurós költségét a művész állja. Christo azt mondta, hogy azért választott a nem kis mérnöki teljesítményt igénylő műalkotás kivitelezésére az Iseói-tavat, mert a környék magas hegyei ellenére a vize nyugodt és a partszakasz is kedvező.

Minden projektnek megvan a megfelelő helye- mondta az eredetileg Christo Vladimirov Javacheff névre hallgató művész, aki feleségével, Jeanne-Claude-dal közös műalkotásaival vált híressé Christo néven. Legismertebb projektjeikben épületeket és más építményeket (például a berlini Reichstag vagy a párizsi Pont Neuf), illetve természeti képződményeket (sydnei tengerpat) csomagoltak be, de a természetbe helyezett nagyszabású installációk is jellemzőek voltak munkásságukra. Jean-Claude 2009-ben halt meg, férje azóta egyedül alkot.