Vidnyánszky Attila Don Quijote-ja a POSZT-on

Reviczky Gábor, a Don Quijote címszerepében.

Cervantes regényéből Vidnyánszky Attila rendezte az előadást a Nemzeti Színházban. A darab bekerült az idei POSZT versenyprogramjába, június 17-én este mutatták be a Pécsi Nemzeti Színházban. Másnap szakmai beszélgetés keretében meséltek az alkotók a Don Quijotéról és a munkafolyamatról, ami a színpadra állításig vezetett.

A POSZT programjának részeként minden előadás másnapján beszélgetnek a versenyprogram bemutatott darabjairól az alkotók, a szakma képviselői és a nézők.
A Don Quijote alkotói közül a dramaturg, Verebes Ernő, illetve három színész: Nagy Mari, Szarvas József és Bakos-Kiss Gábor válaszoltak a kérdésekre. Az elvarázsolt világban játszódó valós kalandokat, ahol a szélmalomharctól kezdve szakállas nők felbukkanásáig számtalan látványos elemet láthat a néző, a fent felsoroltakon kívül többek között Reviczky Gábor, Bodrogi Gyula, Trill Zsolt, Udvaros Dorottya, Horváth Lajos Ottó, Kristán Attila és Tompos Kátya játsszák el az előadásban.

Bodrogi Gyula és Reviczky Gábor a Don Quijote egyik jelenetében. Forrás: -poszt.hu /Nemzeti Színház

Verebes Ernő elmondta, hogyan készült el a végleges szöveg, amelyhez a rendező, Vidnyánszky Attila is adott hozzá. Nagyon fontos vendégfogalomként jelenik meg az előadásban

maga Cervantes: az író is szereplővé alakul át.

Miközben a történet részben a Don Quijote által olvasott regények világában, a lovag képzeletében játszódik, ugyanitt vesz részt hősei életében az író, akinek a fejében lejátszódnak a kalandjaik. Ez a sokszorosan összetett helyzet ad tehát teret a költői színház álomszerű vízióinak, ahol egy bizonyos ponton a könyvbilincsbe zárt író a nyakába veszi a hősét, és nem engedi el:

ha kell, párbajt is vív helyette.

A kérdésre, hogy mennyire válik követhetővé a történet azok számára, akiknek nincs friss olvasmányélményük a regényről, illetve lehetséges-e ma megidézni Don Quijote szellemét, Verebes Ernő elmondta: Vidnyánszky Attila a rendezésében azt

a hiányérzetet, egy eszme, illetve a valódi hősök utáni vágyakozást és egy nagy kor iránti igényt is kifejezte,

ami elsődlegesen nem is volt benne az előadáshoz készült szövegváltozatban.

Szarvas József, aki Nicolast, a borbélyt alakítja, hozzátette, hogy az előadás készítése során meg kellett küzdeni azzal is, hogy van ennek a történetnek egy népszerű musical-változata, nekik pedig

az volt a feladatuk, hogy az ő verziójuk is ugyanolyan szerethető legyen.

Ennek kulcsa a Nemzeti Színház produkciójában a család: Don Quijote unokahúga, a borbély illetve a kulcsárné, a lovag háza népe, akik egyszerre kívülről és belülről követik a főhős történetét. Aggódnak a ház megbolondult uráért, miközben sokszor aktív részvevői a kalandjainak. Szarvas József azt is elárulta, hogy a család tagjai improvizációra is bőven kaptak lehetőséget a rendezőtől.

Jelenet az előadásból. Elöl: Tompos Kátya és Nagy Mari, hátul balra: Szarvas József. Forrás: poszt.hu /Nemzeti Színház

Nagy Mari, a kulcsárné alakítója, a saját szerepét illetően hangsúlyozta: az, hogy ezzel a figurával kapcsolatban nincsenek a nézőknek olyan előzetes ismeretei vagy elvárásai, mint Don Quijotével, Sancho Panzával vagy Dulcineával szemben, szabadságot is ad. Az előadás által megkövetelt játékstílusba pedig belefér a bohóckodás, a keserűség, az értetlenség, a reménytelenül szerelmes asszony kifakadása vagy éppenséggel a kitörés a karakterből – amikor például Nagy Mari

kijelenti a színpadon, hogy semmi köze nincs ahhoz a monológhoz, amelyet éppen elmondott.

Az előadásban folyamatosan jelen lévő, gyakran szóviccekre épülő humort a Sanson Carrascót játszó Bakos-Kiss Gábor szerint Cervantes és szolgája, Cosmentes drámai cselekményszála ellensúlyozza. A színész azt is hozzátette, hogy Cervantes börtönben is ült, ahol az életéért kellett írnia, és az ő életében valóban volt egy olyan diktatórikus figura, mint a művészi szabadságot és a Don Quijote-i eszményt folyamatosan korlátozni akaró Herceg figurája az előadásban.

Udvaros Dorottya és Reviczky Gábor. Forrás: poszt.hu /Nemzeti Színház

A darabban játszó színészek egyehangzóan emelték ki, hogy a POSZT-on bemutatott produkció

a Pécsi Nemzeti Színház adottságai miatt különleges volt:

már Budapesten elkezdtek arra készülni, hogy a Nemzeti Színházénál nagyságrendekkel kisebb színpadon kell majd eljátszaniuk az előadást, de azt mondták: ami kihívásnak tűnt, végül javára vált a megvalósításnak. Bakos-Kiss Gábor szerint mindannyian jobban hallották egymást, az intimebb térben jobban le tudták lassítani az előadás tempóját, szimfonisztikusabbá vált az első felvonás. Az pedig, hogy a Nemzeti Színházban a látvány szerves részét képező díszletelemek közül kettő itt egyáltalán nem mozoghatott, szintén a produkció előnyére vált. Akusztikailag jobb lett az előadás, Szarvas József pedig azt is hozzátette, hogy a szűkebb és zártabb térben sűrűbben összpontosult a figyelem a két tulajdonképpeni főhősre is.

A Don Quijote rendezője, Vidnyánszky Attila Szentpéterváron dolgozik, a Bűn és bűnhődést rendezi - így ő nem lehetett jelen a POSZT rendezvényein.