Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Somló Tamás a zenével való ismerkedést gyerekkorában, a hegedűvel kezdte. A Práter utcai általános iskola zenetagozatára járt, majd tizenhárom évesen váltott a szaxofonra. Heinemann Sándornak, a Royal Orfeum vezetőjének, a nagycirkusz karmesterének hatására iratkozott be az Állami Artistaképzőbe, és cirkuszi zenebohóc lett.
Artistaként számos országban járt, közben pedig bekapcsolódott a hazai könnyűzenei életbe is,
de csak később döntött végleg a kevésbé jövedelmező zenélés mellett.
Az LGT-s idők előtt az Atlasznak, három évig az akkor még amatőr Omegának, illetve a Kexnek és a Non-Stopnak is a tagja volt.
A Locomotiv GT rockzenei supergroupként 1971-ben alakult, de akkor Somló Tamás még nem volt a tagok között. A zenekar itthon és külföldön is sikeres volt, túl voltak két nagylemezen, amikor
1973-ben Frenreisz Károly kiválása után csatlakozott Somló,
akit Presser Gábor már az Omegából ismert. „1968 lehetett, amikor először találkoztunk, gyakorlatilag váltottuk egymást az Omega együttesben. Tamás akkor indult el az artistapályán, miközben zenélt is. Az Omegában csak néhányszor játszottunk együtt, miután én beléptem, ő éveket töltött külföldön artistaként” – mondta Presser az MTI-nek.
A Somló csatlakozása utáni évek jelentették az LGT aranykorát: az 1973-ban kijött Bummm! című nagylemezen már ő is közreműködött, viszont mivel a zenekarba való belépése miatt tanult meg basszusgitározni, a szólamok nagy részét valójában Barta Tamás játszotta fel helyette, aki az album megjelenése után disszidált. A lemezt éppen ezért utána be is tiltották, ami nem gátolta meg, hogy nagyon népszerű legyen. A következő albumon (Mindig magasabbra, 1975) Somló már
dalszerzőként is több számot jegyzett,
ő szerezte a lemezről például az Álomarcú lány és az Ülök a járdán zenéjét. A későbbi lemezek elkészítésében Somló egyre nagyobb részt vállalt dalszerzőként, és egyre több hangszeren is játszott a zenekarban. Olyan slágerek zenéje fűződik a nevéhez, mint a Valamit mindig valamiért, a Boogie a zongorán, a Primadonna, a Nagyon kell, hogy szeress és az Annyi mindent nem szerettem még.
Presser Gábor úgy fogalmazott, hogy
Somló Tamás színpadi jelenléte nagy húzóerőt jelentett a zenekar számára,
és zenei tehetségét jól mutatja, hogy Frenreisz Károly kilépése után néhány hét alatt tanult meg egy új hangszeren.
1987-ben az LGT – Presser későbbi megfogalmazása szerint – elhatározta, hogy végtelen időre felfüggeszti magát, de nem oszlik fel. Somló Tamás, hogy el tudja tartani a családját, 1986-tól Dániában dolgozott, és ott is maradt hat évig. Az LGT búcsúkoncertjeire 1992-ben került sor, és Somló is ebben az évben tért vissza a hazai zenei életbe.
Kiadta első szólólemezét is, amelyet még öt követett.
Ettől kezdve a zenekar többi tagja is inkább a saját projektjeire koncentrált, de azért az LGT sem szűnt meg létezni: többször adtak nagy sikerű koncerteket, sőt, két lemezzel is jelentkeztek. 2002-ben, az utolsó LGT-lemez (A fiúk a kocsmába mentek) megjelenésének évében például óriási sikerrel léptek fel a Szigeten, 2007-ben pedig szintén több tízezer ember előtt zenéltek a fesztivál 0. napján. Utoljára 2013-ban lépett fel együtt a zenekar, az alsóörsi LGT-fesztiválon.
Somló Tamás továbbra is vállalt önálló fellépéseket, és a három eredeti LGT-tagból álló Zenevonattal a legsikeresebb LGT-slágerekből állított össze koncertprogramot. Emellett számos más projektben is részt vett, például szerepelt egy dala az 1999-es Hippolyt című filmben és a The Voice című tévés tehetségkutatónak is a zsűritagja volt.
2004-ben régi, még az omegás időkből származó tervét váltotta valóra, amikor
jogi diplomát szerzett.
Még ekkor is a zene foglalkoztatta, a szerzői jogi kérdések érdekelték elsősorban. Ugyanebben az évében megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjét is.
Szily Nórának három éve egy interjúban azt mondta, hogy mindig nagyon élvezte, hogy azzal foglalkozhat, amit szeret, és igazából nem is munkaként tekint a zenélésre. „Örömmel csináltam azt, amiből még meg is tudtam egy kicsit élni” – mondta.
Somló Tamás évek óta küzdött a betegséggel, és habár kénytelen volt emiatt kicsit háttérbe vonulni, soha nem hagyta abba a zenélést.
Hatalmas lelkierővel próbált és tudott úgy tenni, mintha csak valami apró probléma zavarná, de végül alulmaradt”
– írta róla Presser Gábor a Facebookon.
Még egy hónappal ezelőtt is színpadon állt,
de Presser szerint utolsó fellépésére már nagyon gyengén és fáradtan, „végső erejéből” ment el: „simán lemondhatta volna, de nem, ő ilyet nem tett, beteg gyerekeknek szóló jótékonysági koncertet Tomi nem mondott le.
Ma éjjel elment Somló Tamás. Vacakabb lett a világ.”
