A főváros szellemi értéke olyan gazdag, hogy be kell mutatni

Bán Teodóra, ügyvezető igazgató, BFTK KFT
Vágólapra másolva!
Negyedszázados múltra tekint vissza a CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál, amelyet a Müpa és a Budapesti Fesztivál- és Turisztikai Központ közösen szervez. Október 7-e és 23-a között a kortárs művészeteké lesz a főszerep a fővárosban: komolyzene, színház, jazz, könnyűzene, opera, képzőművészet, dizájn, fotóművészet, irodalom, tánc várja majd az érdeklődőket nemcsak színház- vagy koncerttermekben, hanem szabadtéren is. A legjobb magyar előadók mellett igazi világsztárok is jönnek Budapestre. Az idei fesztivál középpontjába a lengyel kultúra, az '56-os forradalom és Bartók Béla máig élő öröksége került. A CAFe Budapest Fesztivál sajtótájékoztatóján beszélgetünk Bán Teodórával, a BFTK Kft. ügyvezető igazgatójával.
Vágólapra másolva!

Az idei CAFe Fesztivál programjai a teljes várost lefedik, nemcsak az intézményekben lesznek előadások, koncertek, hanem szabadtéren is – így jóval többen látogathatnak el a rendezvényekre. Mi a sikere az idén 25 éves fesztiválnak?

Az egyik legfontosabb mozgatórugó a közösségi élmény. A közösség utáni vágy benne van az alkotóban is, és a nézőben, befogadóban is. A körülöttünk lévő eseményekre reagálnak a művészek.

Így tehát jelen- vagy közelmúltbéli történések által inspirált művek születnek a mában. A művészi érzékenység szülte leképezés, amely kikívánkozik a művészből, az alkotóból, és amely maradandó és egyedi élményt hoz létre – a kortárs művészetek nyelvén kommunikálva. Az előadó-művészet illékony. Ahogy lemegy a függöny, marad egy érzés, de magát a látottakat sajnos nem tudjuk hazavinni. A fesztivál egyfajta minőségi esszenciát mutat be minőségi produktumokból, inspirálni, helyet és teret kíván adni új művek születésének, alkotásoknak, de fontos feladata az is, hogy életben tartsa ezeket az élményeket.

A fesztivál egyfajta minőségi esszenciát mutat be Fotó: Talán Csaba

Sokszor a "kortárs" szótól az emberek megriadnak – túl elvont, nehezebben érthetőnek gondolhatják. Van, aki egyenesen pejoratívnak nevezi a szót. Ön mit gondol erről?

Azt gondolom, hogy a "kortárs" szó semmilyen hátrányos helyzetet nem teremt egyetlen műfaj számára sem. Ez egyfajta jelölése annak, hogy a mában születik meg egy alkotás, egy előadás, amely a jelennek az érzelmi, történeti és szellemi termékét mutatja be. Nem érzem pejoratívnak. Az valóban igaz lehet, hogy néhányan a kortárs szótól megijednek, de úgy érzem, ma már nyitottak vagyunk a mai alkotókra és alkotásokra, illetve előadókra egyaránt. Véleményem szerint a kortárs fogalom, mára trenddé vált, hiszen egyre nagyobb tere és igénye, nyitottsága van a ma emberének az újra, az egyre tágabb tereket bejáró művészeti ágakat átívelő, ötletgazdag produktumokra.

A kreativitás az egyik legfontosabb hívószó a mai világban. Vannak határok, falak, amelyeket látunk, de a mai művészek igyekeznek azokat átlépni, áttörni – ugyanis egyedivé akarnak válni. Valami mást akarnak mutatni – és ez maga a művészet.

Fontos persze, hogy az egyén megfelelő felkészültséggel rendelkezzen. Itt nem elsősorban a művészeti diplomákra gondolok, hanem olyan tudásra, amellyel könnyedén tud játszani, vagy át tud lépni a műfajok között. Az idei CAFé-n több ilyen bemutató is lesz. Az egyik például a radio_56 című koncert – pontosabban verskoncert –, amelyen a zene és az irodalom párhuzamos világába kalauzolja a nézőt. De említhetném Gergye Krisztián művét is. Gergye Krisztián különleges rendezéssel készül az 1956-os forradalom 60. évfordulójára. Az „Egy ünnepi színjáték - ....'56-'16...” című bemutató igazi összművészeti produkció, amely közelebb viszi a mai nézőt a 60 évvel ezelőtti eseményekhez. Ebben az előadásban találkozik a tánc, az opera és a képzőművészet.

"Nem érzem pejoratívnak a kortárs szót" Fotó: Talán Csaba

Van-e olyan fesztivál Budapesten, ami nemzetközi szinten már brandnek számít?

Igen, például a CAFé Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál már brand, csakúgy, mint a Tavaszi Fesztivál, az Art Market és a Mini Fesztivál. Turisztikai területen dolgozom, így sokszor megkérdezik tőlem, hogy mi igazából Budapest brandje.

Úgy, mint Párizs, London, Róma és Milánó, vagy akár Bécs és Verona. A várost mint brandet sok tehetséges ember munkája által létrehozott termék alkotja. Ezek között természetesen jelen van, és nagyon fontos helyet tölt be a CAFe Kortárs Művészeti Fesztivál.

A CAFé Fesztivál már Budapest brandje lett Fotó: Talán Csaba

Mit gondol, elegendő fesztivál van Budapesten, vagy kellene még több?

Lényegében folyamatosan fesztiválozunk. A fesztivál egyfajta gyűjtőnév – a fesztek ünnepek is valójában, amely az adott témát fókuszba állítják. Egy alkalom egy vagy több helyszínen, egy bizonyos időn belül, bizonyos tematikára épülve – ez maga az ünnep, azaz a fesztivál. Mostanában egyre szabadabban használjuk, gyűjtőfogalomként a fesztivál szót, de bátran tehetjük is, mivel kellenek az ünnepek az életünkben.

A főváros szellemi értéke ugyanis olyan hihetetlenül gazdag, és olyan utánpótlása van, hogy be kell mutatni.

Szerencsére együtt és benne is élünk, állandóan szembe is találkozunk a szellemi értékeinkkel: ha csak kilépünk az utcára, és felnézünk egy ház homlokzatára, vagy a kezünkbe veszünk egy újságot, vagy csak megnézünk egy plakátot – látjuk a kreativitást, az ötleteket, amelyben ott van az ember. Nekem ez a legszebb üzenete az én munkámnak, amikor az emberről tudunk beszélni. Amikor az ember nyújt a másik embernek valami fontosat, jót, maradandót.