Kacagjon a néző, de a torka is szoruljon össze

2016.09.24. 09:58

Ő volt az, aki a német óvodában egyedüliként sült bele a mondókájába, de iskolás korában már világosan látszott, hogy a színpadra született. A kitűnő művész, a Kossuth- és Jászai Mari-díjas Pásztor Erzsi szeptember 24-én ünnepli 80. születésnapját.

Pápay Erzsébet néven született Budapesten, de a nagyközönség Pásztor Erzsiként ismerhette meg. Száznál is több színházi szerepet játszott el, és majdnem ugyanennyi tévé- és játékfilmben is szerepet vállalt.

Máig emlegetett gyermekkori emlékei közé tartozik édesanyja fodrászüzlete, ahol anyja történetein, humorán sokszor és sokan dőltek a nevetéstől, és a német óvoda, ahol egy rendezvényen egyedül ő sült bele a mondókájába. A kudarc nem vette el a kedvét, iskolás korában már örökké szavalt, a szünetekben

a vaskályha köré gyűlt társait is ezzel szórakoztatta.

Pásztor Erzsi művészetét jutalmazták már Kossuth- és Jászai Mari-díjjal, és volt már érdemes művész is. Pályájának meghatározó alakítása volt Orbánné a Macskajáték-ban, filmszerepei közül pedig a Veri az ördög a feleségét főszerepe a legemlékezetesebb és talán egyik legerőteljesebb. Elképesztően hiteles, magával ragadó alakítás, ami elől nincs menekvés, könyörtelenül egy kanál keserédes mázba fojtja a nézőt a játékával - és ez jó. 

Pásztor Erzsi 2014-benForrás: MTI/Zih Zsolt

1959-ben végezte el a Színház- és Filmművészeti Főiskolát. Friss diplomásként a Debreceni Csokonai Színház tagja lett, két év múlva volt osztályfőnöke, Szinetár Miklós hívására a budapesti Petőfi Színházba, 1964-ben pedig már a Szolnoki Szigligeti Színházba szerződött. A következő évben a Pécsi Nemzeti Színház művésze lett, ahol tizennégy évadot játszott végig. A legnagyobb tragikai szerepeket kapta meg, Gertrudis, Bernarda Alba lehetett, és harminchat évesen játszotta először a Macskajáték Orbánnéját. Korábban azt mondta, szerepálmai nem voltak, így legalább nem érte csalódás, de

minden apró sikernek tudott örülni, mégpedig nemcsak a színpadon, hanem az életben is.

1978-tól a Mafilm társulatának tagja volt. Noha a filmesek akkoriban keveset foglalkoztatták, kárpótolták őt a szakmai és közönségsikert hozó színházi vendégszereplései. Fellépett a Nemzetiben, a Tháliában, a Játékszínben vagy éppen a Pesti Színházban.

1983-tól a Madách Színházban játszott, az akkori igazgató innen küldte nyugdíjba 55 éves korában. Ezután a Játékszínben lépett fel, ahol Sommerset Maugham Csodás vagy, Júlia! című darabjában hatalmas sikert aratott. 2006-ban ismét Örkény Macskajáték-ában lehetett Orbánné az IBS Színházban, majd két év múlva a Turay Ida Színházban is. 2007-től 2011-ig a soproni Petőfi Színházban, 2015-ig pedig a Turay Ida Színházban játszott, és e két társulat örökös tagja lett. Mióta nyugdíjas, vendégművészként lép fel ott, ahová hívják.

Viczián Ottó, Mikó István, Pásztor Erzsi és Piros Ildikó Molnár Ferenc: A doktor úr című színművének próbáján, a Turay Ida SzínházbanForrás: MTI/Kollányi Péter

Pásztor Erzsi kiváló karakterszínész,

már húszévesen játszott hatvanéveseket.

Alapvetően komikai tehetségét furcsa, belső indíttatású groteszk humor színezi, de a tragédia sem idegen tőle. Amikor átvette a Kossuth-díjat, azt mondta, "leginkább a tragikomikumot kedvelem, amikor

a néző egy nagyot kacag, de azért a torka is összeszorul.

A magánéletében is ez a kettősség jellemzi Pásztor Erzsit. Egy interjúban azt mondta magáról, hogy "én mindig úgy meséltem el a bánatomat, hogy a nézőknek a könnyük folyt a nevetéstől." Rengeteg filmben és tévéfilmben szerepelt, köztük volt a Szabó István rendezte Tűzoltó utca 25., a Veri az ördög a feleségét, a Mikszáth regénye alapján készült Kísértet Lublón,vagy az Angi Vera. Az ország a Szomszédok című teleregény morcos, gonoszkodó és kicsit iszákos Janka nénijeként ismerte és szerette meg. Ezt a karaktert tíz évig alakította.

1959-től szinkronizál. Ő volt Hildegard főnővér magyar hangja A kliniká-ban, és ő szinkronizálta Mrs. Liptont a Csengetett, Mylord?-ban.

Közeledve a nyolcvan felé ma is derűs életszemléletű, azt mondta egy interjúban, hogy amíg bírja az egészsége, meg tudja jegyezni a szövegeket, és nincs gondja a mozgással, addig a munka neki ajándék, és szívesen lép színpadra. Ahogy mondta,

reggel felkelek, és már attól jól érzem magam, hogy este megyek játszani.

Nincs oka panaszra: a most induló évadban négy darabban lesz látható a Játékszínben és a Karinthy Színházban, és a tervek szerint decemberben új bemutatója is lesz.

Pásztor Erzsi művészetét számos díjjal elismerték. 1978-ban a Magyar Filmszemlén a legjobb női alakítás díjával tüntették ki a Veri az ördög a feleségét című film főszerepéért, a Jászai Mari-díjat 1977-ben, a Balázs Béla-díjat 1980-ban, az Aase-díjat 1992-ben vehette át, 2006-ban pedig érdemes művész lett. 2012-ben Kossuth-díjat kapott a színházi és filmszerepeiben egyaránt maradandó, kimagasló művészetéért.