Mi az? Menő, vicces, és még a tanárok is ajánlják

2016.12.09. 14:07

Kutyákkal próbálják meghódítani a gyerekeket és magát a gyerekkönyv piacot. Szerintünk jó úton járnak a hódítással: izgalmas, pörgős sztori, jó párbeszédek és humor jellemzik a BerGer Szimat Szolgálat első két kalandját. Ezek könyv formátumban jelentek meg, de ki tudja, meddig nő ez a világ. Erről is kérdeztük a szerzőket, Nyulász Péter írót és Ritter Ottó illusztrátort a sorozat második részének bemutatóján.

Nyulász Péter már jó ideje eredményesen alkot a gyerekirodalom világában. Elég csak legutóbbi nagy sikerére, a Helka-trilógiára gondolni, amely az izgalmas Balatoni mondavilágba kalauzolja a fiatalokat. Az leginkább a negyedik osztályosok sorozata lett, most pedig, a BerGer Szimat Szolgálat kalandjaival a legfiatalabb, már olvasó korosztályt,

a 6-8 éveseket célozták meg Ritter Ottó illusztrátorral.

Antropomorf – azaz emberforma kutyákkal kreáltak új világot, amely valóban képes lehet meghódítani a gyerekeket. Sőt, úgy néz ki, a célcsoportnál fiatalabbakat és akár jóval idősebbeket is megérinthetnek a történetek. A teremtett új világ képes lefedni egy egész családot, főleg akkor, ha sikerül átlépni a könyv formátumának határait.

Az új kötet borítójaForrás: BerGer Kiadó

A sorozat első kötete, A fürdők réme szeptemberben jelent meg, és két hónap múltán, Mikulásra már ki is jöttek a második kalanddal - ez lett Az ellopott Mikulás-szán.

De mi is az a BerGer Szimat Szolgálat? Egy

modern eszközökkel felszerelt detektívcsoport,

amit a laza szakmai tudás mellett a nagyon fontos rokoni és baráti szálak fűznek össze. Fontos még, hogy nem egyszerű szereplők, nem egyszerű kutyák ezek. A játszva tanítás jegyében a szerzők a kilenc magyar kutyafajtából indultak ki. Ők alkotják a csapat magját, ők a főszereplők. A kalandok közben pedig rengeteg más fajtával is megismerkedhetünk. A kutyafajták jellegzetességei a grafikai megjelenésen túl a jellemábrázolásba is bekerültek.

A BerGer Szimat Szolgálat rokoni és baráti társaságaForrás: BerGer Kiadó

A műfaj tehát detektívregény, ami nagyon jó lehetőséget nyújt az elképzelt és a két kötetben már formát is öltött világ folyamatos kiterjesztésére. Akár csak az egyes kalandok, kötetek történeteinek szintjén, akár a formai korlátok átszabásakor.

A magyar kutyafajtákból álló szereplők köré világot, a világ köré pedig egy új kiadót hoztak létre Nyulász Péterék. A BerGer Kiadót a Móra Könyvkiadói csoport tagjaként indították útjára. A második kötet bemutatóját a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban tartották, és kiderült, ez sem véletlen, hiszen a harmadik részben éppen innen indul majd a nyomozás. Janikovszky János, a Móra Könyvkiadó elnök-vezérigazgatója a bemutatón viccelődve azt mondta, hogy bár nem szereti a kutyákat, mégis amikor meglátta Ritter Ottó terveit és meghallgatta Nyulász Péter előadását,

egyértelmű volt, hogy beszállnak.

A bemutató után Nyulász Péter és Ritter Ottó mesélt a BerGer Szimat Szolgálat születéséről.

Nyulász Péter íróFotó: Csanádi Márton - Origo

A BerGer Szimat detektívsorozatba már jócskán került a mese mellé oktatás és nevelés is. A meseirodalomban szerzett rutinnal, de mégis földrajz-történelem szakos tanári végzettséggel mennyire könnyű ezt jól csinálni?

Hát nem az. Amikor a Helka-trilógiát kezdtem, akkor is elgondolkodtam azon, hogyan is lehetne-e ezt pestiesen szólva séróból megírni. Ahogy mondjuk, Fekete Istvánnak ment. Végül arra jutottam, hogy nem lehet, mert

a mai közönséghez ilyen módon, tehát kisujjból kirázva gyakorlatilag lehetetlen eljutni.

Ezek a gyerekek nagyjából érintőképernyővel együtt születnek, és az is jelenti nekik a világot. Elsősorban ezért olyan nagy lecke ez.

A Helkánál és a BerGernél is érződik egyfajta missziós szándék. Mi a pontos célja ennek?

Azt kipuhatolni, hogy melyik életkorban lehet még eljuttatni a fiatalokhoz hasznos információkat könyv formájában. Erre az útra találtam rá, mikor a Helká-t írtam. Ott a valós természeti környezetet fűztem bele a történetbe. A legfontosabbnak azt tartottam, hogy maga a történet legyen izgalmas, nagyon jó párbeszédekkel. És ez alá rendeltem a természetismereti információkat.

Ez úgy nézett ki, hogy szőttem a fejemben – mondjuk, hogy irodalmi igénnyel – magát a sztorit, mellette pedig kutattam az olyan tényeket, amelyek elférnek a történet részeként, tehát jól összeboronálható a két dolog.

Ezeket a szempontokat igyekeztem érvényre juttatni a BerGer Szimatnál is. Így próbálom jól csinálni, még ha nem is – ahogy mondtam, – séróból. A detektív műfaj nagyon sokat segít ebben. Adja a lehetőséget, hogy végtelen számú sorozatot, témát és ügyet lehessen feltárni. Itt, az első két kötetben nem is konkrét bűntény kiderítésére indulnak, hanem a véletlen folytán beleakadnak. Tehát mellékszálon derülnek ki ezek a dolgok, inkább

a vicces fordulatok és az izgalmas jelenetek azok, amelyek elsődlegesek voltak. Szóval a műfaj kimeríthetetlen.

Mikor született meg a BerGer Szimat Szolgálat kalandjainak ötlete?

Körülbelül két és fél évvel ezelőtt. Azon a nyáron kezdett összeállni a fejemben a koncepció, és novemberben kerestem fel Ritter Ottót. Akkorra már kikristályosodott a fejemben ez a világ a kilenc magyar kutyafajtával. Már megvoltak a szerepkörök és a nevek is. Korábban már dolgoztunk együtt Ottóval, ismertem a munkáját. Éppen ezért tudtam, hogy képes ezt megjeleníteni olyan formában, ami aztán széles körben meg tudja ragadni a gyerekeket.

Ez a széles kör mennyire fontos?

Nagyon. Sokszor mondják, hogy minden osztályban van legalább két-három olyan gyerek, aki imád olvasni, falja a könyveket. Én pedig arra gondoltam, hogy bizony

a másik 27-hez is el kellene jutnunk valahogyan.

Mert ha egy olyan könyvnél maradunk, amelyik csak erre a két-három, irodalom iránt rendkívül fogékony gyerekre fókuszál, akkor megint ott vagyunk, hogy semmit sem kap a maradék 27. Ezért lett a képi világ is könnyen befogadható, szeretnivaló, és úgy gondolom, hogy mégis magas minőségű. A Tanítók Egyesülete egyébként sokat segített az első kötetek megalkotásánál.

Az egyesület ajánlja is a könyvet... Hogyan zajlott velük a közös munka? Utólag láttamozták, vagy folyamatos volt az egyeztetés?

Én menet közben mindig kérdezgettem őket. Nyilván mi mentünk előre Ottóval, én pedig közben együtt ellenőriztem az eredményt a tanítókkal. Azt néztük például, hogy egy-egy tartalmi egység megfelelő terjedelmű-e. Például, hogy milyen hosszúak a mondatok. És voltak tesztolvasó gyerekek is, akik szintén sokat segítettek.

"Saját szempontjainknak igyekszünk megfelelni"Fotó: Csanádi Márton - Origo

Szóval két év kellett az induláshoz.

Sok minden lassította a folyamatot. Arról nem is beszélve, hogy ezzel az egésszel meg is kellett tudnunk jelenni, és ahhoz, hogy Ottóval ezt ebben az elképzelt formában tudjuk megcsinálni, úgy tűnt, hogy szükséges kiadóként összeállnunk. Miután ez megtörtént, és a kötet kidolgozásának a vége felé tartottunk, az is látszott, hogy „jól jönne egy nagy tesó". Így megkerestük Janikovszky Jánost, a Móra Kiadó tulajdonos - igazgatóját, és így lett a BerGer Kiadó a Móra Kiadói Csoport tagja.

Mit lehet tudni a sorozat jövőjéről?

Fejben van már a következő rész, amit

a tervek szerint tavasszal szeretnénk kiadni.

Most kezdem feltárni a történet hátterét. Az például már megvan, hogy a Húsvét-sziget irányába mozdulunk el, és innen, a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumból indulunk. Itt már egy konkrét bűnügy lesz, egy konkrét tárgyat kell majd megtalálniuk, ami innen, a múzeumból tűnik el.

Lehet tudni, mi lesz az?

Ha valaki éles szemmel végigjárja a múzeumot, akkor valószínűleg hamar rátalál. Egy fekete kutya az, ami egy régi drogéria cégére volt. A múzeumból Ausztrálián át jutnak majd a mi kutyusaink a Húsvét-szigetre. Ha valaki most megnézi a múzeumban a cégért, akkor egyből kiderül, hogy az akció sikeres volt, a Szimat Szolgálat ügyesen tevékenykedett, mert hát, ugye most is itt van az a fekete kutya, azaz, „megkerült". Innentől már csak azt kell kitalálni, hogy mondatról mondatra hogyan jussunk végig ezen a 120 oldalon. [nevet] És hogyan nézzen ki egy oldalpár, mi legyen mellé téve kis keretes okosságképpen, mi legyen a rajzon, hogy vonzó legyen a gyerek közönség számára.
Közben pedig

várjuk a visszajelzéseket, hogy ha esetleg bármit igazítani kell a koncepción, akkor azt megtegyük.

Ha találkozom olvasóval, mindig megkérdezem, hogy tetszett neki. Bármilyen véleményt mond, engem mindig a miért érdekel: miért tetszett, miért nem tetszett. A visszajelzések alapján pedig megtartjuk vagy fokozzuk, ami jó, és kijavítjuk azt, ami nem.

Ha megvalósul a BerGer Szimat animációs verziója, akkor óhatatlanul az emberek eszébe juthatnak nagy előképek, például a Macskafogó. Mennyire nehéz eltérni ettől? Ha egyáltalán van ilyen szándék...

Animációs filmet, filmsorozatot mindenképpen szeretnénk, de nem mondanám, hogy az elődöktől való eltérés szándékával. Egyébként bár sokak számára a Macskafogót hívja elő a mi antropomorf állatvilágunk, de legalább annyian vannak, akiknek Willy Fog ugrik be. Egyébként azért sincs bennünk eltérési szándék, mert elsősorban saját szempontjainknak igyekszünk megfelelni.

Előképek pedig mindig lesznek. Szerintem működnek ezek a dolgok egymás mellett is.

A mi szándékunk most egy világ felépítése. A BerGer Szimat Szolgálat rokoni és baráti társasága mindenféle kalandokat megél, jelenleg könyv formátumban. De már a honlapon vannak olyan kis háttértörténetek, amelyek a könyvben nincsenek benne. A Bookr Kidsszel pedig már elkezdtünk közösen gondolkodni. Ők egy mesetabletet fejlesztenek. Ez nekünk is érdekes lehet, vagyis hogy mit volna érdemes tablet formában megcsinálni, ami beleférhet időbe, energiába.

És még jó is...

Na, igen. Próbálunk nem felesleges dolgokat létrehozni. [nevet]

Nyulász Péter író és Ritter Ottó illusztrátor a könyvbemutatónFotó: Csanádi Márton - Origo

Richter Ottót a képi világ megálmodásáról és kidolgozásáról kérdeztük.  

Hogyan ismerkedtek meg Péterrel?

Jó pár évvel ezelőtt dolgoztunk már együtt. Én a Dörmögő Dömötör-nek is rajzoltam régebben. Többször is előfordult, hogy Péter ott megjelent verseit én illusztráltam. Körülbelül itt indult a kapcsolatunk, jó pár évvel ezelőtt.

Melyik karakter volt a legnehezebb a BerGer Szimatban? Melyiket kellett a legtöbbször átrajzolni, míg elnyerte a végleges formáját?

Talán a pulilány volt a legbonyolultabb. Talán azért is, mert ő állt hozzám legközelebb. Mellette pedig a főszereplő, Bugac Pongrác megformálásával dolgoztunk sokat. Neki is sok változata volt, eleinte például sokkal esetlenebb volt, aztán

elkezdtem vagányabbra fejleszteni a mai, fiatalos trendek alapján.

Ritter OttóFotó: Csanádi Márton - Origo

Ezt hogy kell elképzelni?

Például a ruháin gondolkodtam, hogy modern és menő legyen. A táskája is például tök márkás, csak még nem nagyon tűnt föl senkinek. A képeknél rengeteg kikacsintás van, amelyeket én szándékosan rajzoltam a könyvbe. Van például légdeszka, amit ugye a Vissza a jövőbe című filmből ismerünk. De van Star Warsos karácsonyfadísz is. Ezek leginkább a felnőtteknek tűnnek majd fel, a pici gyerekeknek valószínűleg nem.

Van olyan képi poén, amit nem is egyeztettek Nyulász Péterrel?

Persze. Rengeteg ilyen van. Az egyik ilyen, hogy a mikulás gyárban például Chucky babákat gyártanak, vagy például az, hogy Juli Puli kanapéján a VAUGE című magazin hever.

A Fürdők réme Budapesten játszódik - rengeteg ismert helyet bejárnak a szereplőkForrás: BerGer Kiadó

Péterrel is beszéltünk már az animációs lehetőségekről, tehát hogy esetleg rajzfilm is lesz a kalandokból. Esetleg már meg is mozdultak ezek a figurák számítógépen?

Ha valóban sikerült rajzfilmet készíteni, akkor biztosan együtt csináljuk, mivel én animációs rendezőként is végeztem. Egyébként nem, számítógépen még nem mozdultak meg a figurák, de eleve úgy terveztem a karaktereket, hogy tudjanak majd ilyen értelemben mozogni is. Szóval a helyes válasz az, hogy az agyamban már mozognak ezek.