Meghalt Berek Kati, a nemzet színésze

2017.02.27. 10:17

Életének 87. évében, hosszan tartó betegség után halt meg Berek Kati, érdemes és kiváló művész, a nemzet színésze. 1952 és 1970 között, valamint 1974 és 1985 között a Nemzeti Színház, 1970 és 1974 között a Huszonötödik Színház, 1985 és 1991 között a Győri Kisfaludy Színház, majd 1992 és 1993 között a Kecskeméti Katona József Színház tagja volt. Számos filmben szerepelt, az István, a király című rockopera 1983-as bemutatóján Saroltot alakította. Rengeteg díjjal ismerték el művészetét: 1957-ben és 1963-ban Jászai Mari-díjat, 1973-ban Kazinczy-díjat kapott. 1970-ben érdemes művész, 1988-ban kiváló művész, 2000 augusztusában pedig a nemzet színésze lett.

 

Berek Kati 2011-benForrás: MTI/Kollányi Péter

Berek Katalin, illetve Berek Kati 1930. október 7-én született, Makón, szegény családban - a város árvaházában nőtt fel, de nyolcéves korában már a Szegedi Nemzeti Színházban szerepelt. 1948 és 1952 között a Népi Kollégiumok Országos Szövetségének (NÉKOSZ) tagjaként a Színház- és Filmművészeti Főiskola hallgatója volt, ahol az úgynevezett „nagy" osztályába járt: Gellért Endre volt az osztályfőnöke, és évfolyamtársa volt többek között Buss Gyula, Czigány Judit, Hacser Józsa, Horváth Teri, Psota Irén, Soós Imre és Váradi Hédi.

1952-ben a Főiskola elvégzése után a Nemzeti Színházhoz szerződött, amelynek tizennyolc éven át volt rendes tagja. Folyamatosan megújulásra törekvő művészként 1970-ben Gyurkó László íróval és Szigeti Károly koreográfussal alapító tagja volt a legendás 25. Színháznak, ahol kollégáinak többsége főiskoláról frissen kikerült fiatal színész vagy amatőr volt. Még a színház nevét is ő találta ki, ez volt ugyanis a huszonötödik színház Magyarországon. Nagy lelkesedéssel vett részt a színház formai megújulásokat kereső művészi programjában, és ezzel a hazai alternatív színjátszás egyik megteremtője lett. A társulatnak sokszor jelmezre sem volt pénze: többször előfordult, hogy az előadásokon mezítláb játszottak, de a szenvedély kompenzálta az anyagiak hiányát. Berek Kati itt próbálta ki magát először rendezőként is: színpadra állította többek között a Don Quijote Gyurkó László-féle történetét. Emellett előadóesteket tartott, tanított, és írt is. 1974-ig dolgozott a 25. Színházban, amikor azonban az amatőrök helyét szakmabeliek foglalták el, visszaszerződött a Nemzetibe.

Berek Kati 1966-banForrás: Fortepan/Hunyady József

1974 és 1985 között játszott újra a Nemzeti Színházban. Sokoldalú jellemábrázoló képességét jól kamatoztatva mind a hősnői, mind pedig a karakterszerepeket hitelesen formálta meg. Legendásan szép orgánuma a pódiumon is kiválóan érvényesült.

Kiváló versmondó, és avatott József Attila-előadó volt: 1972-ben Játszani is engedd... címmel közös zenei albumot adott ki a Sebő Együttessel, zenés-verses műsorukkal együtt járták az országot. Kedvenc költője Nagy László volt, akinek rendszeresen szavalta verseit előadóestjein, és akitől később Tájkép magammal című, 2004-ben megjelent önéletrajzi könyvének címét is kölcsönözte. Latinovits Zoltán letérdelt és kezet csókolt neki, miután hallotta előadásában Nagy László Menyegző című költeményét. 

A Nemzeti Színházban az első két évben - Marton Endre igazgatása alatt - jól érezte magát, sokat állt színpadon, utána viszont úgy érezte, mellőzik: Vámos László igazgatótól nem kapott komoly szerepeket.

1985-től ezért a győri Kisfaludy Színházba szerződött, ahová Bor József hívta. Ott elhalmozták szerepekkel, minden műfajban megmutathatta magát. Még a Csárdáskirálynő című Kálmán Imre-operett Cecíliáját is eljátszhatta, Az ember tragédiájá-ban pedig nő létére ő volt Lucifer, méghozzá egy azóta is színháztörténeti jelentőségűnek tartott előadásban.

1991 és 1993 között a kecskeméti Katona József Színház színésze volt, és megkapta többek között Orbánné jutalomjátéknak számító szerepét Örkény Macskajáték című drámájában.
Játszott az egri Gárdonyi Géza Színházban is, és színészmesterségre tanította a balettiskola növendékeit.

Berek Kati 2007-benForrás: MTI/Beliczay László

Sokat dolgozott: nem kímélte magát azután sem, hogy szívinfarktusa volt. 1993-ban nagy szerepálma, Az öreg hölgy látogatása című darab főszerepére készült, amikor agyvérzést kapott. Nagyon súlyos állapotban került kórházba, jobb oldala teljesen lebénult, nem tudott beszélni, egy ideig nem is látott. Az orvosok semmivel sem biztatták - azt mondták, többé nem fog tudni sem járni, sem beszélni, de ő emberfeletti erőfeszítéssel mindkettőt megtanulta újra. Előbb csak magában szavalt verseket, majd hangosan olvasott. Járni pedig úgy tanult, hogy ötödik emeleti lakásából lifttel lement a földszintre, hogy gyalog visszalépcsőzzön. Így fokozatosan a színpadra is sikerült visszatérnie: betegsége után egy évvel egy szöveg nélküli szerepben, az esztergomi várszínház A szentek kútja című előadásában néma koldusasszonyként lépett színpadra, majd Lorca Vérnász című drámájában kapott tizenöt mondatos szerepet az Új Színházban.

Berek Kati több mint hetven évig volt színpadon: volt Adela Lorca: Bernarda Alba házá-ban, Kata Shakespeare A makrancos hölgy-ében és Elektra Gyurkó László Szerelmem, Elektra című művének címszereplőjeként. 2002-ben ő is szerepelt az új Nemzeti Színház nyitóelőadásán: Az ember tragédiájá-ban a Föld szellemét alakította.

...semmihez sem fogható boldogság volt számára ott állni az újonnan felépült Nemzeti Színház nyitó előadásán. Ő képviselte a folytonosságot a régi, Blaha Lujza téri épület és a mostani, új Nemzeti között"– áll önéletrajzában.

Ezt követően a Thália Színházban A nénikém és én című kétszemélyes színműben, majd Földessy Margit hívására A lovakat lelövik, ugye...? című darabban vállalt szerepet.

Berek Kati számos filmben is játszott: a Kis Katalin házassága, az Égi madár, a Próféta voltál, szívem és az Örökbefogadás című filmekben is emlékezetes alakítást nyújtott. Az István, a király című rockopera bemutatóján, 1983-ban a címszereplő anyját, Saroltot alakította.

Egyik utolsó filmes munkája a Sacra Corona című történelmi dráma volt, 2001-ben.

Berek Kati művészete elismeréseként két alkalommal is megkapta a Jászai Mari-díjat, 1957-ben és 1963-ban. 1973-ban a szép magyar beszédért odaítélt Kazinczy-díjjal tüntették ki. 1970-ben érdemes művész, 1988-ban kiváló művész, 2000 augusztusában a Nemzet Színésze kitüntető cím első tizenkét tulajdonosának egyike lett. 2007-ben a Halhatatlanok Társulatának Örökös Tagja, a következő évben Budapest díszpolgára lett.

Berek Kati lábnyomát abból az alkalomból rögzítik, hogy 2007-ben beválasztották a Halhatatlanok Társulatába.Forrás: MTI/Beliczay László

2006-ban a Thália Színházban lépett utoljára színpadra, a Nénikém, meg én című darabban.
Berek Katinak 1959-től 1974-ig Zolnay Pál rendező volt a férje, fiuk, Zolnay János 1959-ben született.

A nemzet színésze vasárnap halt meg, az MTI-t a család értesítette. 

"A kétszeres Jászai Mari-díjas magyar színésznő, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja több évtizedes kiemelkedő színészi munkásságáért, az új törekvéseket támogató színházszervező munkájáért, a magyar költészet népszerűsítésében vállalt elkötelezett előadási és pedagógiai tevékenységéért kapta meg 2008-ban a Budapest díszpolgára elismerést. A Fővárosi Önkormányzat Berek Katalint saját halottjának tekinti" - közölte Tarlós István főpolgármester.