Kulissza 4. Bajor Gizi pusztító románcai

2017.04.16. 21:32

A modern kori színjátszás egyik legnagyobb honi művésze volt, aki már kislányként komoly rajongótábort toborzott. Színésznővé érve játékában tökéletes harmóniában működött együtt a saját személyisége az általa formált karakterekkel. Ugyanakkor sosem szűnt meg benne a gyermekkorából eredő vágyakozás: önmagáért is szeressék, ne csupán színésznői léte miatt. Utolsó férje annyira imádta, hogy végül méreginjekcióval próbálta megóvni egy vélt betegség és az akkori rendszer lelket torzító hatásaitól. Amiről élete kapcsán alig esik szó: ha egyik kedvenc kutyája nem feledkezik meg magáról egy nagypolgári rendelőben, akkor Bajor Gizi talán sosem találkozik az őt halálba „segítő” dr. Germán Tiborral. Egykori villájuk ma a Bajor Gizi Színészmúzeum otthona. 

Irány a színház

Tízévesen elcsábított egy bérháznyi lakót a Múzeum körúton. Tizennégy éves korára övé volt a saroképület sarkában üzemelő kávéház közönsége is.

Bajor Gizi kislány korábanForrás: Csathó Kálmán: A régi Nemzeti Színház - Magvető Könyvkiadó

Rossz az, aki rosszra gondol. Beyer Gizella csupán rajongótábort épített.

Csathó Kálmán, aki idővel Bajor Gizi egyik legjobb barátja lett – valamint rendezője a Nemzeti Színházban –, ugyancsak a Múzeum körúti ház lakója volt. Huszonévesen figyelt fel a kislányra. Emlékei szerint a lányka minden alkalommal egy őzike ártatlanságával bámulta őt a lépcsőházban. Olyan esendően, hogy szendesége már-már kihívásnak tetszett.

Csathó Kálmán a vasárnapi ebédnél említette meg különös találkozásait a családjának. Felvilágosították: a „nimfaszerűség" a házban üzemelő Báthory kávéház működtetőjének, az egykori bányamérnök Beyer Marcellnek a leánya. Csábtekintetével, misztikus lényével pedig Kálmán fivérének, édesapjának, édesanyjának valamint a ház összes lakójának figyelmét magára irányította már. Kálmán édesanyja elmondta, hogy amikor egyszer rákérdezett a leánynál, ugyan mit bámul?a nimfa azt felelte: Azért szeretem nézni a nénit, mert olyan szép! Csathó anyja cáfolta a gyermek megállapítását, de családja előtt sem titkolta: jólesett a bók. Az alig ismert kislány helyet teremtett magának az asszony szívében. 

A Beyer lány kamaszodva stílust váltott. Új szerepében a fecsegő, bizalmaskodó fruskát adta. Már mindenki kedvelte, jó szívvel hallgatták csacsogását is. Csathó is csak nevetve bólintott, amikor a hebrencs bakfis – miközben testvérnénje elfuserált jegyességéről papolt – mellesleg rákérdezett:Maga ugye a Nemzeti Színház rendezője?Évek múlva derült ki: a Beyer lány mellékes felvetésében ott rejlett későbbi terveinek fő csapásiránya.
Gizi tinédzserkorában gyakorta bejárt apjához a Báthory kávéházba. Feltűnése rendre megakasztotta a kártyások játékát az asztaloknál. Gizi bámulása után, némileg megzavarodva, rendre rossz lapot húztak-dobtak a folytatásban.
A lányt el is nevezték Renonszkának, a francia renonce után. Amely szó jelentése szerint: játszmát érvénytelenítő téves lépés.

Mondják, Bajor Gizi ifjan nem volt igazi széplány, nővé érve sem klasszikus idol.
Ám kissé fiús alkatával, vonásai szabálytalanságaival, „dús vonalú” érzelmeivel, temperamentumával nem szimplán feltüzelte, hanem annál maradandóbban bódította el a férfiembert.

Bajor Gizi mint Blanche Csathó Kálmán Az új rokon című darabjábanForrás: Csathó Kálmán: A régi Nemzeti Színház - Magvető Könyvkiadó

Bajor Gizi pályaválasztása eredőiről azt mesélte: „Én már korán, négy-öt éves koromban magamra akartam vonni a figyelmet. Kosztümöket csináltattam a hálóingből meg színes szalagokból, a szobában körbeültettem a babákat, fölmásztam egy sámlira, és verseket szavaltam, énekeltem, szóval, produkáltam magam nekik. Ebben a mulatságban Mariska nővérem segített, ő varázsolta estéli kosztümmé a hálóingeket, rakta nyakamra a mama gyöngyeit, rendezte el a szekrényből kiráncigált szalagokat.” Azt is felidézte:

Papa nagyon könnyelmű ember volt, de ezt nem ellene mondom, hanem mellette. Sohasem ismerte a pénz értékét. Mikor például tönkrementünk, én éppen a negyedik felsőbe jártam az angolkisasszonyoknál. Kitűnő alkalom volt nekem, hogy iskolát váltsak, beiratkoztam a színiiskolába, színésznő akartam lenni és sok pénzt akartam keresni. Szüleim nem tudtak elhatározásomról.”Az 1893-ban született Bajor Gizi tizennyolc évesen jelentkezett a színiakadémiára. Apja kávéházát éppen akkoriban ebrudalta ki a bérház új tulajdonosa. Beyer Marcell akkor kijárta a lehetőséget egy Kálvin téri barakk-kávéház felhúzására, de komoly hitelre szorult. Az egzisztenciális problémák között valóban apró semmiség volt, hogy leánya középiskolai tanulmányait félbehagyva más irányba indult.Az önjáró Gizi Szép Ernő Gyermekjáték című versével felvételizett. Gál Gyula, Csillag Teréz és Molnár László tanítványaként szerzett oklevelet. Végzős vizsgaelőadásában, Szigligeti Ede Nőuralom című vígjátékában osztatlan sikert arat. Tóth Imre, a Nemzeti Színház igazgatója ajánl neki szerződést.
A nemzet teátrumában Villaret Fannyként debütál Lucien Népoty A kicsinyek című darabjában. A művet 1914. április 24-én mutatták be Csathó Kálmán rendezésében. Csathó szerint Bajor már „kezdőként is a legfinomabb árnyalatokig el tudott játszani mindent, nem szorult semmiféle tanítgatásra”. Ám Csathó azt is lejegyezte: Amit kezdőként mutatott, az biztató volt, de valójában csak mesterségbeli készség.”Csathó aztán egy Uránia Filmszínházban tartott „haknin” csodálkozhatott rá Bajor Gizi zsenialitására. 1914 őszén a háborús helyzet miatt a Nemzeti ideiglenesen bezárt. A színészek truppokba szerveződve, alkalmi játszóhelyeken igyekeztek keresethez jutni. Csathó ilyen szerveződés produkciójában látta Bajor Gizit az Urániában. A darab nem maradt meg benne, csak annyi: „Bajor Gizi rövidke szerepében akkor mutatta meg először, hogy a modern színjátszás egyedülálló egyénisége. Játéka mentes volt minden tirádától, halksága, merészen kitartott szünetei, rezignált gesztusai mégis borzongató feszültséget teremtetek.” Amit látott, attól Csathóból ez bukott ki: Hogy ez a taknyos ilyesmire képes!”Felesége, Aczél Ilona, maga is elismert színésznő, azt felelte: A legnagyobb művésznő, akit valaha láttam.”

Bajor Gizi színinövendék korábanForrás: Csathó Kálmán: A régi Nemzeti Színház - Magvető Könyvkiadó

Csathó a háború után elragadtatva mesélte élményét Tóth Imrének. A Nemzeti direktora somolygott: kölyöknek sorolta Bajort, még évekig kisebb szerepekben parkoltatta volna. Ám Csathó fújta a magáét, és akkor Tóth próbaképpen Bajorra bízta Gárdonyi Géza Annuská-jának címszerepét. Pedig azt a szívéhez közel álló Ligeti Juliskának szánta volna. Tóth Imre a bemutató után annyit mond: „Ezt a Juliska sem csinálhatta volna jobban.”

Az epizódot dokumentáló Csathó azért hozzá tette: „Kétes értékű dicséret volt, hiszen Gizi akkor minden elfogulatlan szemlélő szemében felülemelkedett bármely kortársa színészi képességeinek.”
(Gizi színházi mesterei tanácsára akkoriban változtatta nevét Beyerből Bajorra. Amelyben a j-t ő mindig ipszilonnal jegyezte. Nevét a felszínes utókor magyarította tovább.)

Móricz Zsigmond: Kerek Ferkó. Társulat: Nemzeti Színház, Budapest. Rendező: Csathó Kálmán. Móricz Zsigmond és Bajor Gizi a Kerek Ferkó előadása utánForrás: Wikimedia Common

A Nemzeti élén Tóth Imrét hamarosan Ambrus Zoltán váltotta. Az idősödő író-műfordító már az akadémista Bajornak nagy rajongója volt. Műsorpolitikáját pozícióba kerülve az ifjú színésznő köré építette. Bajor Gizi sorra játszotta nála a klasszikus és modern darabok főszerepeit.

Ambrust nem sokkal később Hevesi Sándor követte az igazgatói pozícióban. Szakírók szerint Hevesi Sándor és Bajor Gizi szakmai találkozása a magyar színháztörténet egyik legfontosabb eseménye volt.
Bajor Gizi zsigerből fakadó képessége: az egyszerűség, a teatralitás és a személyiség tökéletes egyensúlyban tartása. Az ilyen színész képes önmagából is hozzátenni a szerephez, miközben hitelesen jelenik meg a formált karakter is. Az ilyen színész alakítása lényegében misztikus jelenség. Hevesi Sándor színházi iskolát épített erre.

Csortos Gyula és Bajor GiziForrás: Wikimedia Common

Ugyanakkor Bajor Gizi lényegében maradt, aki volt. Életének szereplőin továbbra is átéléssel gyakorolta a gyerekkorában kidolgozott technikákat, amelyekkel színpadon túl is a figyelem központjában tudott kerülni. S ha már ott volt, akkor bűvölt. Bajor Gizi számára evidencia volt, hogy színészként nagyra tartják. De vágyott rá, hogy a Gizit is szeressék.

Bajor Gizi és Beregi OszkárForrás: Wikimedia Common

Magánélet

Akkoriban, amikor Bajor Gizi kikerült a színiakadémiáról, civil viszonyait illetően éppen azon volt, hogy a mellette már-már vőlegényi státuszba került Sztrakoniczky Károly hírlapírót meggyőzze: mély barátságukat botorság lenne férfi-nő viszonnyá egyszerűsíteni. Érdemes hozzátenni: Gizi akkor már elszerette mennyasszonya mellől dr. Vajda Ödönt, az ifjú jogászt.Sztrakoniczky be is húzta a féket, de maradt továbbra is Bajor művészetének lelkes és korai hirdetője. Azt is látszólagos boldogsággal mesélte fűnek-fának: Gizi remek vőlegényre lelt Vajda Ödön személyében. Majd Sztrakoniczky és Vajda Ödön is kikerült a frontra. Előbbi elesett, utóbbi hazatért.
Vajda Ödön és Bajor Gizi házassága jól is elsülhetett volna, ha a férj tisztes jövedelmét nem emészti fel a kölcsön, amelyből ügyvédi praxisát megszerezte. Bajor Gizi úgy érezte: az apja csődje miatti szűkölködés kompenzációjaként, valamint izmosodó színészi karrierje miatt is kijárna neki az anyagi jólét. Töprengett, töprengett, majd közölte Vajdával: ahogy eddig volt, úgy sajnos nem lesz tovább. Ám maradtak barátok.Ödön akkor sem ágált, amikor új udvarló bukkant fel Gizi közelében. A Halálos tavasz című film írója, Zilahy Lajos hamarosan el is jegyezte volt nejét. 

Lajos, Gizi és Ödön sokat korzóztak a pesti belvárosban. Hármasban jártak éttermekbe, színházakba is. Megesett, hogy míg Gizi szerelmesen andalgott Lajossal, csókok ritmizálta tempóban – addig Vajda Ödön úgy baktatott utánuk, mint a gazdi tempójához igazodó hű kutya, miközben Gizi táskáját, bevásárlószatyrait is cipelte. De volt olyan is, hogy ő békítette ki a civódó jegyeseket. Ami a vitákat illeti: Bajor Gizi testesedő gázsijának köszönhetően nemcsak lelkileg istápolta a legtávolabbi rokonait is, hanem anyagilag ugyancsak. Ettől viszont Lajos vérnyomása rendre az egekbe szökött.
Volt, ahogy volt, Gizi végül kitette Lajost a közös lakásból. Lajos és Ödön – két jó barát, egyként maradva Gizi rajongói – akkor egy kis időre össze is költözött.

Bajor Gizi pedig hamarosan Paupera Ferenc bankárral utazott velencei nászútra. Majd palotát vettek a Stefánia úton. Néhány fényűző év után azonban a bankár anyagilag tönkrement. Gizi akkor beadta a válókeresetet.

Újabb férfiak tűntek fel körülötte: általában művészek, köztük volt kivételként ifjabb Horthy Miklós.

Niccodemi, Dario: Hajnalban, délben, este. Rendező: Hevesi Sándor. Szereplők: Mario: Uray Tivadar, Anna: Bajor GiziForrás: Wikimedia Common

Peggy kutya és a többiek

Bajor Gizinek gyermekkora óta gondja volt az egyik fülével. Befutott színésznőként persze saját, privát orvosa kúrálta. 1933 egy artisztikusan havas téli délutánján sétáját megszakítva be is ugrott a doktorhoz. Vele volt Peggy nevű fekete foxterrier kutyája.
Peggy a vizsgálat alatt a várószobában maradt, és talán az idegen környezettől megzavarodva odapiszkított a szőnyegre.Az orvos a vizsgálóból kilépve meglátta a baleset nyomait, és tréfásan a művésznőhöz fordult: „De Gizike! Nem kértem előre a honoráriumot.”

Bajor Gizinek legendásan jó humora volt. Legprivátabb dolgaiból is úgy tudott – akár megjátszott útszéli stílben – tréfát csinálni, hogy szem nem maradt szárazon. Szakírók szerint ha a díva beleöregszik a nevetni való öregasszonyok szerepkörébe, akkor időskorára komikaként is nagyot alkothatott volna.
Abban a rendelőben azonban Bajor Gizit elhagyta a humora.Nem tudható, miféle múltbeli sérülések sebeződtek fel. Pökhendiségnek érezte a viccet, mert az valami hajdani, kávéházi leányként megélt sértést idézett? Vagy a tönk szélére csúszott Beyer Marcell leánya lett megint, akinek nem is tellene vizitre ilyen nagypolgári doktornál? Talány.
Mindenesetre orrát felhúzva, alig is biccentve távozott a megszeppent kutyával. Sorsa megpecsételtetett.

Jobbról Bajor GiziForrás: Fortepan

Hazatérve fellapozta a telefonkönyvet, hogy új fülspecialistát találjon. Germán Tibor kimért, szűkszavú orvos volt. Látszólag nem érdekelte, hogy új páciense egyben a Nemzeti Színház ünnepelt művésze. Talán ez a visszafogottság tette olyan vonzóvá. Bajor Gizi mind gyakrabban kereste fel új orvosát, színházjegyeket kínálva a honorárium mellé. Germán félévnyi ostrom után ment el végül egy előadásra. Aztán már minden este ott várta Gizit a színészbejáró előtt.

1933. július 21-én a lapok főcímben hozták a hírt: Bajor Gizi és Germán Tibor házasságot kötött.
Bajor Gizi utóbb azt nyilatkozta: „Abban a pillanatban, amikor kezét az arcomhoz érintette, beleszerettem Tiborba.” Voltak, akik mégis érdekházasságot emlegettek: Germán orvosi karrierjének is kedvezett a házasság. Gizinek pedig viharos múltja miatt jött jól az orvosfeleség státusza.
Hajdani barátaik szerint Germánnak mindenesetre kisebbrendűségi érzése volt asszonya mellett. Hajdani, Gizinek írt levelében Germán maga írta:Ahogy ült mellettem tegnap a színházban, úgy éreztem, sohasem fogom magát elérni... érzem lényének szörnyű felsőbbrendűségét mindenki fölött, s összezavarodik bennem minden elképzelés, amit magáról hosszú idő alatt kialakítottam, nagy-nagy rejtélynek érzem, tudom magát. Próbálok kiismerhetetlen tekintetében olvasni. Kicsoda maga? Talán meg fog oldódni a rejtély egyszer, s akkor meg fogok nyugodni. Addig? Könyörgöm. Szeressen!!!!”

Bajor Gizi és férje, Germán TiborForrás: Bajor Gizi Színészmúzeum

Bajor Gizi ebből a házasságból nem hátrált ki. Germán Tibornak a 2. világháborúban származása miatt bujkálnia kellett. Bajor Gizi pedig visszavonult a színpadtól, és főállásban tartotta urában a lelket. Amikor Germánt behívták munkaszolgálatra, Bajor Gizi megkérte az alkatában férjéhez hasonlító barátjukat, Diósy Antal festőművészt: vegye fel Tibor ruháit, majd férje járását utánozva búcsúzzon el tőle a villájuk előtt. Férje mindeközben elrejtőzött a padlástérben, és amikor a nyilasok keresték, a színésznő annyit mondott: már napokkal korábban bevonult. Ezt a szomszédok is tanúsították. Nem mellesleg: a padláson Germán mellett még tucatnyi zsidó ember rejtőzött aztán a háború végéig. Bajor Gizi szándéka szerint.

Bajor Gizi színművésznő (balra) XII. kerületi Stromfeld Aurél (Pilsudski) úti villája udvarán 1940-benForrás: Fortepan

Telt aztán az idő, nem is sok. Hamarosan az ÁVH kezdett érdeklődni a Germán házaspár iránt. Germán testvérei a szovjetek érkezése után Angliába disszidáltak. Invitálták a házaspárt is Londonba, de Bajor Gizi még Rákosi Mátyásnak címezve is hiába kérelmezett útlevelet.

Rákosi ugyanakkor hangoztatta elvtársai között:Színészt nem szeretek börtönbe látni!” Bajort meg, akiért egy ország rajongott, főként nem akarta.
Így hát, ha már útlevelet nem adtak neki, Bajor Gizi kapta meg elsőként a színművészek közül a Kossuth-díjat 1948-ban. A frissen alapított Magyar Népköztársaság Kiváló Művésze díjat pedig 1950-ben. Abban az évben, amikor Germán a hivatalos út megkerülésével próbált útlevelet szerezni, de az illegális iroda lebukott. Ez már nem volt vicc, akárhány díja is van az ember feleségének. Az Államvédelmi Hatóság kihallgatásra rendelte be az újdonsült kiváló művész férjét.
Germán azzal védekezett: azért akart Gizivel Svájcba utazni, hogy feleségét megvizsgáltassa. Hozzátette: Gizi erről nem tud, ő egy kellemes svájci útra készül. Ma már nem tudható, hogy a doktor válaszában mennyi volt a konspiráció, a valóság, a félelem szülte fantazmagória. Vagy akár a téboly.
Amikor Bajor Gizi nem sokkal korábban ismét a fülét fájlalta, Germán maga műtötte meg. És kezdte mániásan kontrollálni Gizi állapotát.
Rögeszméjévé lett, hogy az asszony megsüketül, illetve hogy agydaganata van. Diagnózisokat küldözgetett szerte a világba, neves professzorok véleményét kérve. Feleségét reggelente vitamininjekcióval kúrálta, egyéb munkáit hanyagolta. A színésznő sokaknak panaszolta: férje agyongyógykezeli.1951. február 12-én délelőtt Bajor Gizi nem jelent meg a Nemzeti Színház próbáján. A házaspár inasa aznap délelőtt még felszolgálta nekik a reggeli feketét. Bajort az inas nem látta, Germán vette el tőle a tálcát a hálószobaajtóban. Fél órával később a kutya – Peggy utódja – vonyítani kezdett. Végül házvezetőnőjük nyitott be a hálószobába.

A színésznő holtan feküdt a heverőn. Férje a szőnyegen kínlódott. A házvezetőnő értesítette a mentőket, rendőröket. Germán Tibort kórházba szállították, de segíteni nem tudtak rajta.
Az orvos szakértői bizottság a helyszínen állapította meg: a művésznőt a férje morfiuminjekcióval „segítette a túlvilágra”. A Kossuth rádió első hírei arról szóltak: „Gyógyíthatatlan betegségben, tragikus hirtelenséggel elhunyt Bajor Gizi”. A hálószoba asztalán búcsúlevelet találtak: „Így nem lehet tovább élni! Bajor Gizi, Germán Tibor.” Bajor aláírása hiteles volt, de az is tény: Germán gyakran kért üres papírlapon autogramot a feleségétől a páciensei számára.
A boncolás állítólag megállapította: Bajor Gizi fülével nem volt gond, Germán Tibor demenciában szenvedett. Halálukra vonatkozó hiteles orvosi dokumentum mára nem maradt fenn.Gobbi Hilda, a Bajor Gizi Színészmúzeum hajdani legfőbb patrónusa anno azt mondta: Voltak, akik politikai rémdrámát sejtettek, pedig csak egy nagy-nagy szerelem záróakkordja volt.Történészek mindemellett tényként említik: az ÁVH Bajor Gizit is ki akarta hallgatni a tervezett svájci úttal kapcsolatban. Egészen pontosan 1951. február 12-én.

 

Források:

Escher Károly, Vajda Miklós: Bajor Gizi Magvető Könyvkiadó, Budapest 1958.

Csathó Kálmán: A régi Nemzeti Színház, Magvető Könyvkiadó, Budapest 1960.

Galsai Pongrác: Bajor Gizi játékai, Magvető Könyvkiadó, 1971.

Bános Tibor: Pályák és sorsok, Kozmosz Könyvek, Budapest, 1981.

Gobbi Hilda: Közben... Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1982.

Takács István: Bayor Gizi Életrajz, szineszkonyvtar.hu 2006.

Vajda Miklós: "Mert szeretet nélkül én meghalok", Noran Libro Kiadó, Budapest 2012.