28 ország 850 művésze, írója és tudósa, 150 kiállító könyvkínálata és közel 500 esemény – író-olvasó találkozók, könyvbemutatók, dedikálások, felolvasások, koncertek és kiállítások – várják majd április 20. és 23. között, három és fél napon keresztül a 24. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál látogatóit. Ahogy Kocsis András Sándor, az MKKE elnöke nevezte: „Európa legnagyobb könyvesboltja" minden évben készül újdonságokkal, miközben több évtizedes hagyományaihoz is tartja magát. Idén is lesz díszvendég-ország a fesztiválon, méghozzá egyszerre több is, hiszen a V4-es országok közötti irodalmi együttműködés jegyében lengyel, cseh és szlovák írók, könyves szakemberek érkeznek Budapestre. A BNKF idei díszvendég-írója pedig nem más, mint a Nobel-díjas Orhan Pamuk, a kortárs török irodalom legismertebb, világszerte népszerű alakja.

A Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivált beharangozó sajtótájékoztató résztvevői: Sárközy Bence, Csapody Kinga, Hushegyi Gábor, Karádi Éva, Kocsis András Sándor és Szakonyi Péter sajtófőnökFotó: Polyák Attila - Origo

2017-ben immár 24. alkalommal rendezik meg a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivált. Az eseményt rendező Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének (MKKE) elnöke, Kocsis András Sándor - aki a rendszerváltás után Zentai Péterrel és Barth Istvánnal együtt álmodta meg a volt szocialista országok és a Nyugat könyves világa közé hidat építő rendezvényt - a fesztivált beharangozó sajtótájékoztatón hangsúlyozta: sehol máshol Európában nincs ennyi kulturális program egyetlen könyvvásáron sem. Hozzátette: annak ellenére, hogy a magyar könyvszakma, a könyvkiadók világa az elmúlt huszonhét év legsúlyosabb válságát éli át, és közel 3 milliárd forintos veszteséget könyvelhet el az Alexandra-bolthálózat csődjével, azt szeretnék, ha mindez semmilyen formában nem tükröződne a vásáron, ahol ünnepelni szeretnék a könyvpiacot. A válságból való kilábalás érdekében pedig egy hatpontos javaslatcsomagot juttattak el a miniszterelnökhöz.

Kocsis András SándorFotó: Polyák Attila - Origo

A fesztivál egyik célja azonban, hogy a problémák ellenére is a könyvkiadás legjobb arcát mutassa be.  A fesztiválon adják át a Pro Cultura-díjat Jü Cö-min (más átírás szerint: Yu Zemin) kínai írónak és műfordítónak, aki 30 jelentős magyar kötetet fordított kínai nyelvre, többek között Nádas Péter, Esterházy Péter, Kertész Imre, Márai Sándor, Bartis Attila műveit.

A megújulás szellemében idén először lesz filmes sarok, Hammerstein Judit helyettes államtitkár, a KKM-Balassi Intézet vezetője pedig egy új díj alapítását is be fogja majd jelenteni.

Az viszont nem újdonság, hanem közel két évtizedes hagyomány, hogy a fesztivál nyitónapján pódiumbeszélgetés keretében mutatkozik be a díszvendég-író: a Nobel-díjas Orhan Pamukkal D. Tóth Kriszta beszélget majd, ezt követően pedig Péterfy Gergely laudációja után a Budapest Nagydíjat veheti át a világhírű török író Budapest humán területért felelős főpolgármester-helyettesétől, Szalay-Bobrovniczky Alexandrától és Kocsis András Sándortól.

Orhan PamukForrás: AFP/Ozan Kose

Orhan Pamuk műveinek magyarországi kiadója, a Helikon a Könyvfesztiválra jelenteti meg magyar nyelven a szerző legelső regényét, az 1982-es Cevdet Bey és fiai-t. Emellett új kiadásban jelennek meg Az ártatlanság múzeuma, valamint a Dublin-díjas A nevem Piros című Pamuk-regények is.
Sárközy Bence, a Libri Kiadói Csoport kiadási igazgatója a díszvendég személyével kapcsolatban hangsúlyozta, hogy 2005-ben perbe fogták és elítélték azért, mert kiállt az örmény holokauszt ténye és a kurd szabadságjogok mellett, és a mai napig minden fórumon szót emel a cenzúra ellen. Budapesti jelenléte az írástudók felelősségének szemszögéből is igen fontos - tette hozzá Sárközy Bence.

Sárközy BenceFotó: Polyák Attila - Origo

A fesztivál történetében nem először fordul elő, hogy csoportos díszvendég állítson standot – idén a visegrádi országok töltik be a díszvendég tisztét. 2017 júniusától Magyarország látja el a Visegrádi Együttműködés soros elnöki feladatait, így a KKM-Balassi Intézet Publishing Hungary nevű programja ezúton is szeretné felhívni a figyelmet a V4-es országok közti irodalmi együttműködés fontosságára. Ennek megfelelően a fesztivál programjában helyet kapott számos olyan rendezvény, ahol kidomborodhatnak a cseh, lengyel és szlovák irodalom hasonlóságai és különbözőségei, és az országok képviseletében érkező irodalmárok, a kulturális élet szereplői társadalmi és irodalmi kérdéseket is megvitathatnak. Szó esik majd többek között a műfordítás kérdéseiről, gyerekirodalomról, támogatási rendszerekről, illetve a magyar közönség egyedi ízekkel találkozhat a három ország irodalmi terméséből. A könyvfesztiválra összesen kilenc cseh, hét lengyel és öt szlovák kötet jelenik meg. Napvilágot látnak magyarul hiánypótló gyűjtemények, sok vitát gerjesztő kiadványok, képzőművészeti témákkal kapcsolatos érdekességek és abból is ízelítőt kaphatnak az olvasók, milyen a kortárs irodalom női szemmel a V4-es országokban. Hushegyi Gábor, a budapesti Szlovák Intézet igazgatója a 19. századi cseh költők antológiájá-t, Pawel Lisicki A dzsihád és a Nyugat öngyilkossága, Agnieszka Kolakowska Kultúrák háborúi és más harcok és Krzysztof Varga Lángos a jurtában című könyveit emelte ki a gazdag kínálatból.

Hushegyi Gábor és Karádi ÉvaFotó: Polyák Attila - Origo

A Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválhoz tizenhetedik éve elválaszthatatlanul hozzátartozik az Európai Elsőkönyvesek Fesztiválja is. A maga nemében máig egyedülálló kezdeményezés már követőkre talált: a németországi Kehlben tartanak hasonlót. Európa legtehetségesebb pályakezdő prózaíróinak a fesztivál remek lehetőség a nemzetközi bemutatkozásra: számos kiadó fedezi fel az ifjú szerzőket, és több itt bemutatkozó fiatal művei jelennek meg aztán magyar nyelven is. Az Európai Elsőkönyvesek Fesztiváljára idén 18 országból érkeznek fiatal írók. Karádi Éva főszervező elmondta, hogy az elsőkönyves fesztivál és az Európai Írótalálkozó idei fő témája az európai irodalom soknyelvűsége, a nyelvi határok átjárásának lehetősége lesz, de izgalmas kérdéseket vet fel az is, hogy az elsőkönyves résztvevők között idén ismét több a férfi, mint a női szerző, illetve többen nem abban az országban élnek, mint amelynek a nyelvén alkotnak.

Csapody Kinga, Hushegyi Gábor és Karádi ÉvaFotó: Polyák Attila - Origo

A Könyvfesztiválnak a gyerekirodalom bemutatása is szerves része évről évre. Csapody Kinga, a Manó Könyvek főszerkesztője azt mondta, nagy – és egyre növekszik – az érdeklődés a magyar gyerekkönyv-illusztrátorok iránt, amiről egy fontos szakmai fórumon, a Bolognai Gyermek- és Illusztrációs Könyvvásáron is meggyőződhettek. A gyerekirodalom jelenlegi helyzetét illetően a főszerkesztő azt is elmondta, hogy egyre több képeskönyvet mernek megjelentetni a kiadók, illetve – ahogy a fesztivál kínálatából is kiderül majd – régi, népszerű sorozatok élednek újra, és egyre gyakoribbá és igényesebbé válnak azok a könyvek, amelyek kifejezetten az olvasni tanuló korosztályt célozzák meg. A gyerekirodalom rangját mutatja, hogy elismert írók - mint például Tóth Krisztina - is jelentkeznek gyerekkönyvekkel. Miközben a választékban helyet kapnak népi játékokkal és hagyományokkal, életmód-tanácsadással, családsegítéssel foglalkozó kötetek is, megfigyelhető az a tendencia, hogy már nem számítanak ritkaságnak az ifjúsági irodalomban a kifejezetten tabutémákkal, például a halállal vagy a holokauszttal foglalkozó kiadványok.

Ami pedig a technikai részleteket illeti: a szervezők azt is bejelentették, hogy a Könyvfesztivál megnyitóját idén a Millenáris átépítése miatt nem a hagyományos helyszínen, a Teátrumban, hanem a B épület galériáján tartják majd.