Egyedülálló feldolgozás készült Tennessee Williams A vágy villamosa című darabjából a Magyar Nemzeti Balett számára. Venekei Marianna koreográfus és Dés László zeneszerző évekig dolgozott a táncdrámán, amelynek ősbemutatója június 17-én, az Erkel Színházban lesz.

Jessica Carulla Leon Blanche-kéntFotó: Polyák Attila - Origo

Készült már balettváltozat az amerikai szerző világhírű darabjából, olyan viszont még nem, amelyhez külön balettzenét is komponáltak, így mindenképpen egyedülálló a Magyar Állami Operaház új bemutatója. Ókovács Szilveszter főigazgató A vágy villamosa sajtótájékoztatóján elmondta, hogy még 2010 táján, az előző operaházi vezetés alatt született meg a balett ötlete, viszont egy ilyen népszerű darab esetében általában szinte lehetetlen jogot szerezni a feldolgozásához. Az Operaháznak viszont szerencséje volt, mert a Tennessee Williams hagyatékát kezelő University of South-tól megkapták az engedélyt, így elkészülhetett A vágy villamosa táncváltozata. 

Ókovács Szilveszter arról is beszélt, hogy igazi összművészeti alkotás született a táncdrámával, mert egy nagyszerű drámát ültettek át a zene és a tánc nyelvére úgy, hogy a balett cselekménye alapján, és a koreográfussal együttműködve komponált Dés László, nem pedig már meglévő zenét használtak fel (ilyen volt a Németországban, Hamburgban bemutatott balettverzió).

A vágy villamosa egyik jelenetét is bemutatták a pénteki sajtótájékoztatónFotó: Polyák Attila - Origo

A darab ötlete a koreográfus, Venekei Marianna fejéből pattant ki, miután Tordy Géza rendezésében, Eszenyi Enikő és Kamarás Iván főszereplésével megnézte A vágy villamosá-t. Akkor azt hitte, hogy még nem született balett a darabból, de az sem törte le a lelkesedését, mikor kiderült, hogy van már egy táncváltozat. Végül Dés László zeneszerzővel szoros együttműködésben készült el a balett: a szövegkönyvet és a karaktereket közösen dolgozták ki.

Dés László elmondta, hogy A vágy villamosa zenéje élete eddigi legnagyobb munkája, hiszen egy száz perces, mindig változó zenefolyamot kellett alkotnia, míg korábbi színpadi műveiben (A dzsungel könyve, A Pál utcai fiúk) különálló dalokat és kísérőzenét komponált. Dés László elmondta, hogy itt teljesen más volt a helyzet, mert A vágy villamosá-ban „a zene maga a történet”. Elmondta, hogy a darabban vannak nagyon lírai, nagyon drámai jelenetek, nagyon érzelmes, nagyon feszült és nagyon játékos részek, amelyek mind-mind más zenei megfogalmazást igényeltek. „Ez egy nagy, három éves, koncentrált munka volt" – mondta a komponálásról.

venekei Mariannának ez az első egész estés koreográfiájaFotó: Polyák Attila - Origo

Arról is beszélt, hogy A vágy villamosa egy alapvetően karakterközpontú, dialógusokra épülő kamaradarab, és ezt kellett visszaadni zenével és tánccal. Dés László szerint ez nem vált kárára a történetnek, sőt, mert rengeteg az érzelem és az indulat a darabban, amit ezzel a két eszközzel még jobban vissza lehet adni. 

A zenében egyébként a darab helyszínének, New Orleasnak a zenei világa köszön vissza, a főszereplő, Blanche pedig külön motívumot is kapott, amely a trombitára épül. A szerelmi kettősnél pedig a szaxofon kapott főszerepet, ráadásul a szólót Dés László előadásában hallhatja a közönség. A vágy villamosa előadásain ugyanis nem élőzene lesz, amelynek Dés László szerint főként az az oka, hogy annyi hangszer és zenész – például külön szimfonikus zenekar és jazz big band – van a darabban, hogy nem férnének el még az Erkel Színház zenekari árkában sem.

Dés László élete legnagyobb munkájának tartja a darabotFotó: Polyák Attila - Origo

Az 1940-es évek New Orleans-i közegében idegenként mozgó Blanche karakterét a saját zenei motívum mellett azzal is kiemelték az alkotók, hogy egyedül ő táncol spicc-cipőben a darabban.

Solymosi Tamás balettigazgató a darab kapcsán arról beszélt, hogy fontos, hogy kifejezetten a Magyar Nemzeti Balett társulata számára is szülessenek darabok, ne csak máshol már bemutatott műveket láthasson a közönség. Elmondta, hogy külön öröm, hogy teljesen magyar produkció a A vágy villamosa, beleértve a zenét, a koreográfiát, a díszleteket és a jelmezeket is.

Természetesen a Magyar Nemzeti Balett tánckara is közreműködik az előadásbanFotó: Polyák Attila - Origo

Solymosi Tamás arról is beszélt, hogy A vágy villamosa „régóta dédelgetett álom” az együttes számára, és azért is különleges, mert Venekei Marianna első egész estés koreográfiája.

A főszereplők kiválasztását is Venekei Marianna végezte, aki a Magyar Nemzeti Balett első balettmestereként jól ismeri az együttest. Azt mondta, egy percig sem volt kétséges számára a szereposztás. A vágy villamosá-ban az ősbemutatón Blanche szerepében Jessica Carulla Leon, Stanley-ében Majoros Balázs, Stelláéban Földi Lea, Allenében Mikalai Radziush, Mitch-ében pedig Mark James Blocca látható. A másik szereposztásban Balaban Cristina, Krupp Anna, Rónai András József és Bajári Levente látható a főszerepekben.

A bemutató a jövő hét végén lesz, de az összetett karakterábrázolás miatt a szólótáncosok már decemberben elkezdték betanulni a koreográfiát, úgy, hogy sokszor az egyetlen szabadnapjukon, hétfőn próbáltak. „Azt hiszem, hogy életem végéig hálás leszek nekik" - mondta Venekei Marianna. 

A táncosok a sajtóeseményenFotó: Polyák Attila - Origo

A hangfelvételekben Dés László és a Magyar Állami Operaház Zenekara mellett a Fekete Kovács Kornél trombitás vezette Modern Art Orchestra, Dés András ütőhangszeres, Lukács Miklós cimbalomművész, Winand Gábor énekes-szaxofonos és Károlyi Kati énekesnő is közreműködött. Az együtteseket Vajda Gergely és Dinyés Dániel vezényelte.

Az alkotókkal, Dés Lászlóval és Venekei Mariannával hamarosan interjút is olvashatnak A vágy villamosáról az Origón.