Egy éjszaka, amikor szó szerint csábító a kultúra

Déri Múzeum. Múzeumok éjszakája 2017 Kiemelt helyszín: Debrecen. Előséta, bemutató. 2017.06.07 Fotó: Csudai Sándor Debrecen

A Múzeumok Éjszakájának idén Debrecen a kiemelt helyszíne, azaz a fővárosa. Ebből az alkalomból már a rendezvény előtt bejártuk azokat a helyszíneket, ahol június 24-én a legkülönfélébb programokkal és meglepetésekkel várják a látogatókat Debrecen városában. Tartson velünk egy virtuális sétára a Nagyerdei Víztoronytól a Református Kollégium Múzeumáig – aki pedig kedvet kap ahhoz, hogy a valóságban is felfedezze a kínálatot, az egyetlen egységes karszalaggal járhatja be a „Múzeumi Negyedet”, és japán babáktól az óriásbékán és a díszbuzogányon keresztül az erotikus kiállításig számos érdekességgel találkozhat.

A Nagyerdei Víztorony Fotó: Csudai Sándor - Origo

Nagyerdő - A második városközpont

Ahogy a helyi idegenvezetők mondják, Debrecennek két városközpontja van: az egyik a belváros, a másik pedig a Nagyerdő. A Nagyerdei Víztorony mára az ország legelső természetvédelmi területének egyik legkedveltebb helyszínévé nőtte ki magát. Eredetileg a Campus Fesztiválnak köszönhetően kapcsolódott be a kulturális élet vérkeringésébe, de 2014-es felújítása óta teljes egészében birtokba vették a fiatalok. Az 1913-ban épült, ma is működő víztorony 34 méter magas kilátójából nemcsak a panorámát lehet megcsodálni, és rálátni a Debreceni Egyetem központi épületére, az Aquaticumra, a Nagyerdei Stadionra és a belvárosra, de

a vállalkozó kedvűek a falmászást is kipróbálhatják

a toronyban.

A Víztoronyban a falmászást is ki lehet próbálni. Fotó: Csudai Sándor - Origo

Így aztán annak, aki távolabbról érkezik Debrecenbe, lehet a kirándulás első állomása Nagyerdő, a belvárostól mindössze tíz percre fekvő Nagyerdei parkkal, amely néhány éve újabb látványossággal bővült. Itt áll ugyanis a Ködszínház: a 18 méter magas szökőkút vize 3-szor 10 méteres,

legyező formájú vízpermetté tud átalakulni,

amelyre sötétedés után rendszeresen vetítenek Debrecenről szóló imázsfilmeket, illetve különleges lézeranimációkat.

A Ködszínház a Nagyerdei parkban Fotó: Csudai Sándor - Origo

A Ködszínház történetében előfordult már lánykérés és zajlott itt filmforgatás is. De a Múzeumok Éjszakájára is különleges programokkal készül a környék: a Nagyerdei Kultúrpark - azaz a Debreceni Állat –és Növénykert, Vidámpark – is hosszan nyitva lesz, és az ország legrövidebb, kis keskenynyomtávú vasútjával, valamint

a világ legkisebb óriáskerekével,

Magyarország első vidéki állatkertjében pedig rendhagyó bemutatókkal, látványetetéssel és éjszakai sétával vár minden látogatót.

Gyönyörűen megújult a Nagyerdei park Fotó: Csudai Sándor - Origo

A látogatók pedig időközben felfedezhetik azt is, hogy 2014-es, egy éven át tartó rekonstrukciója óta mennyit változott a Nagyerdei park: új közösségi tér alakult ki a Békás-tónál, és megújult a Szabadtéri Színpad is.

A Békás-tónál stílszerűen egy óriásbéka is terpeszkedik. Fotó: Csudai Sándor - Origo

MODEM – Igenis lehet csábító a kultúra

A MODEM Modern és Kortárs Művészeti Központban a Múzeumok Éjszakáján az érzékiség fogalma kerül a középpontba. Lesz tizennyolc éven aluliak számára lezárt

erotikus kiállítás,

tárlatvezetést tart Erdős Virág és Eszenyi Enikő – aki A gyönyörben nincs középút című estjét is előadja- , lesz érzéki táncperformansz - de kerekasztal-beszélgetés is a gyűjtésről, hiszen a maga nemében az is szenvedély.

Auguste Rodin A csók című bronzszobra Forrás: MTI/Czeglédi Zsolt

A tematikába illeszkedő főattrakciónak az ígérkezik, hogy

egy éjszakára Debrecenbe érkezik Rodin A csók című szobra,

amelyet Antal Péternek, az Antal-Lusztig gyűjtemény tulajdonosának köszönhetően egy női aktot ábrázoló Rodin-rajzzal együtt állítanak ki. Az installálás a MODEM csapatának egyik erőssége, így azt ígérik, egészen különleges lesz a látvány: a kiállítótérben többek között Rodin jellegzetes kézírása is megjelenik majd a falakon.

Kónya Ábel tárlatvezetést tart a Nagy felbontás című kiállításon a MODEM-ben Fotó: Csudai Sándor - Origo

A látogatók megismerkedhetnek a MODEM aktuális időszakos kiállításaival is: július 2-ig látható egy izgalmas, és a maga nemében egyedülálló válogatás Nagy felbontás címmel, amely a Krakkói Nemzetközi Grafikai Triennálé fél évszázados működésének keresztmetszetét hozta el Debrecenbe. Kónya Ábel, a MODEM vezető kurátora elmondta: a valaha biennálénak indult triennálé kezdetektől a grafika jelentős, ha nem egyenesen a legfontosabb eseménye,

egyik legjelentősebb kincsestára.

Ezt mi sem jelzi jobban, mint hogy olyan alkotók, például festők vagy szobrászok is megjelentek a triennálén, akiknek nem is a grafika volt a fő tevékenységük, illetve sok tengerentúli művész adta be a munkáit, hiszen hosszú ideig ez volt az egyetlen alkalom számukra, hogy műveikkel eljuthassanak a vasfüggönyön túlra.

„Csábító” kultúra - látogatás a Modem Modern és Kortárs Művészeti Központban Fotó: Csudai Sándor - Origo

A kiállítás koncepciója tehát az volt, hogy a krakkói triennálé gyűjteményén keresztül mind tematikában, mind technikában felöleljék a grafika sokszínűségét, így minden földrészről találkozhatunk grafikusok munkáival ebben a teljes világot reprezentáló összeállításban. Megjelennek olyan vonulatok, formavilágok illetve grafikai megoldások, amelyekkel nem is nagyon lehet találkozni a magyarországi közegben.

A tárlat a felvonultatott technikák szempontjából is nagy változatosságot mutat: látható fametszetek társítása rizspapírral, színes rézkarc, szitanyomat, digitális nyomat, litográfia, de olyan művész alkotása is, aki a nyomatot saját gyártású merített papírral kombinálja, amelybe még szálakat is belefűz száradás előtt.

Láthatóak olyan, technikailag kifejezetten nehéz eljárással készült művek is, mint például a mezzotinto vagy

borzolás: ennek során egy rézlemezt egy speciális eszközzel, úgynevezett himbavassal kell felborzolni,

hogy olyan legyen, mint egy smirgli, aztán az úgynevezett sáberrel mindig visszasimítani. Minél jobban visszasimítják a felületet, annál erősebb fényhatást érnek el. De hasonlóan nehéz eljárás az

aquatinta vagy foltmaratás,

ahol egy rézlemez alapozását tűvel felkarcolják, majd gyantaport hintenek rá, és azt ráégetik. A maratás a por szemcséi közt fedetlenül maradt részeket mélyíti ki.

A képek elrendezésének önmagában is jelentősége van. Fotó: Csudai Sándor - Origo

Kónya Ábel azt is hozzátette, hogy a kiállítást befogadhatónak akarták elrendezni a sűrűség ellenére: úgy komponálták meg, hogy bármelyik útvonalon halad a látogató, valamilyen formanyelv vagy hangulat mentén élményszerűen tudja befogadni a műveket – mint a kurátor mondta, nehéz volt úgy kialakítani a teret, hogy a művek „ne egyék meg egymást”, hiszen mind nagyon erősek.

Ez nem is csoda, hiszen a triennálén nemhogy díjazottnak lenni, de pusztán megjelenni is óriási presztízst jelent a művésznek. A jelenlegi válogatásban két, a triennálén díjazott magyar alkotó, Haász Ágnes és Maurer Dóra művei szerepelnek.

A legkülönfélébb technikai eljárásokkal jöttek létre a művek. Fotó: Csudai Sándor - Origo

A Nagy felbontás, azaz High Resolution cím többértelmű: egyrészt nagy felbontása a felölelt 50 éves időszaknak, de játék azzal a jelenséggel is, hogy ma a grafika már nagyon erősen kötődik a digitális világhoz, valamint felidézi a fényképbe vagy grafikába való hagyományos belenagyítást is.

Emellett az X,Y. - Újgenerációs lengyel-magyar festészet (ahol 19 lengyel és 16 magyar, kivétel nélkül 1984 után született, de már jelentősnek számító alkotó mutatkozik be) és a Receptorok című kiállítások is várják éjszaka a látogatókat, és azokhoz is kapcsolódnak majd egyedi tárlatvezetések.

Déri Múzeum - A díszbuzogánytól a legyezős körtáncig

Angi János, a Déri Múzeum igazgatója Fotó: Csudai Sándor - Origo

Angi János, a Déri Múzeum igazgatója elmondta: úgy gondolták, azzal tudnak legjobban kapcsolódni a Múzeumok Éjszakája különleges eseményeihez, ha egy olyan műtárgyat szereznek be és mutatnak be az érdeklődőknek, amelyet eddig nagyon kevesen láthattak, és Trianon óta biztosan nem járt az országban. Így

Bocskai István fejedelmi botját, más szóval díszbuzogányát állítják majd ki

a kupolateremben, amelyet 1604 környékén kaphatott, valószínűleg a törököktől. A bot talpán az 1605-ös dátum áll, és rajta van a buzogányon Bocskai István akkoriban használatos fejedelmi jelképe is. A bot valószínűleg erdélyi ötvösmunka: fa az alapja, de van rajta egy aranyozott ezüstgömb, illetve 60 türkizberakás is. Annyira becses volt, hogy nem használták harcra: Bocskai ünnepélyeken viselte, illetve a temetésén is vele volt, külön emelvényen. A Bocskairól fennmaradt ábrázolásokon, festményeken, metszeteken és szobrokon is mind fellelhető.

A Déri Múzeum fejedelmi jelképet szállító kisbusza, fegyveres rendőri kísérettel szerda kora reggel indult Bukarestből. A román rendőrök az ártándi határállomásig kísérték a járművet, onnan magyar rendőri felvezetéssel indultak tovább - mondta el az MTI-nek Dani János, a Déri Múzeum régészeti igazgatóhelyettese, aki a kölcsönző Román Történeti Múzeum egyik munkatársával, az úgynevezett kurírral együtt kísérte az értékes szállítmányt az úton. Forrás: MTI/Czeglédi Zsolt

A múzeumigazgató a műtárgy történetéről azt is elmondta, hogy 18. század végén Habsburg kormányzója volt Erdélynek, aki magához vett néhány fejedelmi jelvényt, így a díszbuzogányt is. Ebből adódóan az Nagyszebenben volt kiállítva egészen 1948-ig, amikor Romániát is elérte az államosítási hullám: a magánmúzeumok állami tulajdonba vétele után a legfontosabb műtárgyakat Bukarestbe szállították. Most azonban a Déri Múzeumnak a Román Nemzeti Történeti Múzeummal együttműködés-sorozata bontakozik ki, és ennek első, nagyon fontos gesztusa az, hogy megkapják kölcsön a díszbuzogányt.

Bocskai István fejedelmi botját vitrinbe helyezik a debreceni Déri Múzeumban 2017. június 21-én. A bukaresti Román Nemzeti Történeti Múzeumból érkezett ereklyét a június 24-én megrendezendő Múzeumok éjszakáján lehet megtekinteni. Forrás: MTI/Czeglédi Zsolt

A műtárgyat a múzeumban úgy teszik még érdekesebbé, hogy

mindkét irányból megtámogatják egy-egy másik tárggyal:

egyrészt az első ránk maradt jogbiztosító irat, Bocskai 1604 októberében az álmosdi csata után Lala Mehmed nagyvezírtől kapott kinevező levele, másrészt Báthory István díszbotja lesz kiállítva a díszbuzogány mellett: előbbi a Magyar Nemzeti Levéltár, utóbbi a Magyar Nemzeti Múzeum jóvoltából.

Azonban a Déri Múzeumba nem csak a kupolában kiállított tárgyak miatt lesz érdemes ellátogatni. Magyarországi múzeumokban

összesen hat egyiptomi múmiaszarkofág található, ebből kettő itt,

a Csillagos Ég Lakói című kiállításban. Az egyiptomi Halottak Könyvé-ből vett idézet köré épülő tárlaton különböző korszakok temetkezési szokásai, a mítoszokból ismert hitvilág, a halotti kultusz elemei tárulnak fel. A múzeum a műkincsek installálására létrehozott többek között egy sírkamrát is, amelyhez több különböző sírból gyűjtötték össze a képi ábrázolásokat – itt kapott helyet a két szarkofág, amelyeket Déri Frigyes még az első világháború előtt, a bécsi műkincspiacon vásárolt.

Szarkofágok a sírkamrában Fotó: Csudai Sándor - Origo

Dani János régészeti igazgatóhelyettes elmondta, hogy a magyarok körében a Déri Múzeum elsősorban Munkácsy Krisztus-trilógiájáról ismert. A Múzeumok Éjszakáján

a Munkácsy-teremben kivételesen ismét együtt lesz látható a trilógia mindhárom darabja,

a Golgota, a Krisztus Pilátus előtt és az Ecce Homo is, miután a Golgota tulajdonosa, Pákh Imre hozzájárult, hogy - a kép körüli jogvita ellenére - néhány napra lehulljon a lepel az alkotásról.

Újra egészében lesz látható Munkácsy híres trilógiája Fotó: Csudai Sándor - Origo

Dani János azonban hangsúlyozta azt is, hogy világszerte viszont elsősorban az számít a Déri Múzeummal kapcsolatban attrakciónak, hogy

igen gazdag gyűjteményének a hencidai aranykincs, illetve a hajdúsámsoni bronzkincs is része.

Ezeket a leleteket is megnézheti, aki úgy dönt, hogy a Déri Múzeum állandó kiállításait keresi föl.

Ezzel együtt kár lenne viszont kihagyni a Nihon ningjó - Rítus és játék című új kiállítást is, amely új aspektussal bővíti a múzeumban különleges bőséggel megtalálható keleti tárgyak sorát, és a japán babák egyedi világába kalauzol el.

A Nihon ningjó – Rítus és játék című japán babakiállítás egy részlete Fotó: Csudai Sándor - Origo

A babát jelentő japán szó az eredete szerint az emberi alak kifejezésre vezethető vissza – árulta el Csőke Kitti, a kiállítás társkurátora - amiből sok minden kiderül az igen régre visszavezethető japán babakultúráról: míg nálunk a baba csak játék vagy dísz, Japánban emellett rituális olvasata is van a babák létezésének. Előfordul például, hogy a babát ugyanúgy elhamvasztják, mint az embert.

Japánban 200-nál is több babatípus van.

A kokesi babák például fából készülnek, esztergálás útján, és egy-egy bizonyos tartományra jellemzőek. A daruma babák egy Daruma nevű szerzetesről kapták a nevüket. Nemcsak azt tartják róluk, hogy a gyerekek ágya mellett őrködve elűzik a himlőt, hanem minden egyéb kívánság teljesítése hozzájuk kapcsolódik:

egyik szemüket meg kell rajzolni és kívánni valamit,

ha pedig teljesült a kívánság, a másik szemüket is meg lehet festeni. A babák méretével együtt a kívánság nagysága is nőttön-nőhet:

a politikusok is vásárolnak darumákat,

és például választási győzelem után bemutatják őket, igazolva a hatékonyságukat. Az amagacu babáktól is gyakran várták a várandós nők és a gyerekek védelmét. A dzsizó babák viszont meg nem született gyerekeknek juttatják el az ajándékokat, és a halottakat vezetik el a paradicsomba.

Ízelítő a 200-nál is több babatípusból Fotó: Csudai Sándor - Origo

Március 3–án, ami Japánban a Hina macuri, azaz a Lányok napja és egyben babafesztivál is – kiteszik a babákat lépcsőzetes sorba, hogy időben megházasodjanak a lányok. Május 5-én, a Fiúk napján, amely egybeesik a gyereknappal, inkább a szamurájbabák vagy az úgynevezett momotaro babák kerülnek előtérbe. A babák sokoldalú szerepét jelzi, hogy bizonyos babákat leúsztattak a folyón vagy elégettek, hogy velük együtt eltűnjön egy-egy betegség. Az isó babák, a kosztümös babák, ezzel szemben leginkább díszként funkcionálnak, de van olyan darab a kabuki színházban, ahol egy baba életre kel.

Készült olyan társasjáték is, amely bemutatja egy icsimacu baba életét, és ebből kiderül, hogy a játék elején kiöntött

baba pontosan olyan életet él, mint a tulajdonosa:

adott esetben megházasodik a játék végén - az emberrel egyenértékűként tekintenek rá.

Csőke Kitti a nyári kimonó viselésének módjába is beavatta az újságírókat. Fotó: Csudai Sándor - Origo

A kiállításhoz kapcsolódó rendhagyó tárlatvezetésen eredeti japán yukatákat, azaz nyári kimonókat is felpróbálhattak az újságírók, illetve hagyományos legyezős körtáncot, azaz bonodorit is tanulhattak.

Így fest a bonodori. Fotó: Csudai Sándor - Origo

Református Nagytemplom – a Múzeumok Éjszakája nem csak a hagyományos múzeumoké

A Nagytemplomot néhány éve átépítették, és ezzel egyidejűleg

a két tornya közé egy panorámajárdát építettek,

ahonnan gyönyörű kilátás nyílik a városra. A reformáció 500 éves, illetve a Magyarországi Református Egyház megalapításának 450 éves évfordulójához érdekes programokkal kapcsolódó Nagytemplom – amely előtt a jubileumi év alkalmából egy kaput is felállítottak - a Múzeumok Éjszakáján is különlegességekkel várja a látogatókat: bemutatják többek között Kossuth Lajos karosszékét, az egyháztörténeti kiállításon pedig az eredeti Vizsolyi Biblia egyik fennmaradt példánya látható majd. A látogatók megnézhetik a Rákóczi-harangot – amelynek a századok során kulcsszerepe volt a menekülésben a várost sújtó tűzvészek idején -, illetve a padlástér is bejárható lesz.

A Református Nagytemplom Fotó: Csudai Sándor - Origo

A templom előtt, a Kossuth téren mozaikokból kirakott városcímer 180 ezer üvegmozaikból áll, és motívumai között nem véletlenül jelenik meg

a főnixmadár,

hiszen a feltámadást jelképezi. Debrecen ugyanis a sok tűzvész után, amikor a Debreceni Református Kollégium diákjai verték félre a Rákóczi-harangot, minden alkalommal feltámadt hamvaiból.

A város címerében nem véletlenül szerepel főnix. Fotó: Csudai Sándor - Origo

A Debreceni Református Kollégium Múzeuma – Üzenetek az éjszakában

Szintén a reformáció 500. éves évfordulójára tekintettel a Múzeumok Éjszakája programsorozatának egyik fő állomása a városban a Debreceni Református Kollégium Múzeuma lesz. Az 1538 óta folyamatosan működő oktatási intézmény múzeumának több állandó kiállítása is van, iskolatörténeti és egyházművészeti egyaránt. Itt található ezen felül Csokonai emlékszobája is: a zseniális költő egy időben tanított a kollégiumban, de

akkoriban megbotránkoztatónak számítottak az oktatási elvei: ki is csapták

az ahhoz hasonló kilengések miatt, hogy például kivitte a Nagyerdőre a diákjait.

Gáborjáni Szabó Botond múzeumigazgató tárlatvezetést tart. Fotó: Csudai Sándor - Origo

Gáborjáni Szabó Botond múzeumigazgató a világ legszebb könyvtárai közé válogatott Nagykönyvtár legfrissebb kiállításával, a Protestáns üzenetek-kel kapcsolatban elárulta, hogy annak hangulati előkészítése már a lépcsőházban indul a Napfivér, Holdnővér című film egy részletével: ez a három perc mutatja, hogy – amint Révész Imre püspök mondta – a katolikus egyház sem Luther előtt, sem Luther után nem nélkülözte az értékeket, és Assisi Szent Ferenc ezt reprezentálja.

A Protestáns üzenetek című kiállítás távolról sem csak neves protestáns személyiségektől származó idézetekből áll. Üzennek ugyanis az utókornak a tárgyak is, amelyek a protestantizmus nagy alakjaihoz a legkülönfélébbképpen kapcsolódnak: látható itt

halotti lepel, végrendelet, asztali edény, színházi jelmez, egyenruha vagy egy lebontott házból származó tégla is.

Protestáns üzenetek Fotó: Csudai Sándor - Origo

Az üzenetek pedig szintén széles spektrumról válogatott személyiségektől származnak: találkozhat az érdeklődő a Múzeumok Éjszakájának során többek között Luther Márton, Kálvin János, Melius Juhász Péter, Pázmány Péter, Lorántffy Zsuzsánna, Árva Bethlen Kata, Arany János, Kölcsey Ferenc, Kossuth Lajos, Tisza István, Arany János, Ady Endre, Móricz Zsigmond, Apáczai Csere János, Comenius, Sütő András vagy Szabó Magda emlékeivel és gondolataival is.

A kiállítás helyszíne a Debreceni Református Kollégium Nagykönyvtára Fotó: Csudai Sándor - Origo