A szép magyar színésznőre vadásztak a szovjetek

Szörényi Éva

Földöntúli báj és finom nőiesség jellemezte az ország egyik legszebb színésznőjét. Idén lenne 100 éves Szörényi Éva, aki hamar ismertté, a két világháború közötti magyar film csillagává vált. A tehetséges, vallásos színésznő hitt a család szentségében. Akkor sem vesztette el a hitét, amikor a háborúban megalázták őt a szovjet katonák. Fiának azt mondta, úgy élte túl a poklot, hogy az „élményt” eltette a színészi széfjébe, így mindig hozzájuthatott, amikor egy szerephez kellett neki. Szörényi részt vett az 1956-os forradalomban és amerikai ingatlanügynökként sem hagyott fel azzal, hogy a magyar ügyet szolgálja.

Szörényi Éva 1952-ben Forrás: MTI

A szomorú, szőke hajú Józsa a vonaton találkozik dr. Egry Iván földbirtokossal, aki egy gyöngysort szorongat a kezében. A férfi egy szót formál a gyöngyökből: Edith. A szó gyorsan szertefoszlik, amikor az előtte ülő bájos teremtés megszólal és kitalálja minden gondolatát. Mosolyognak, nevetnek. Üdítő pillanat ez. Mindketten menekülnek valaki, valami elől. Néhány boldog nap után, amit a férfi birtokán töltenek, úgy döntenek, megpróbálják együtt. A sors viszont mást tartogat számukra.

Zilahy Lajos híres regénye, a Halálos tavasz Józsája nem csak szép, de erkölcsös és jó asszony is, méltó ellenpontja a magyar film noir dívájának, Karády Katalinnak, aki ebben az 1939-es alkotásban tűnt fel először a vásznon.

A film hangos sikert aratott,

és bár a többség a búgóhangú, darabos járású, erőteljes kisugárzású végzet asszonyának vetkőzős jelenete miatt jegyezte meg a korszakalkotó darabot,

Szörényi Éva is felejthetetlent alkotott benne.

Szörényi Éva és Szabó Sándor, jelenet az 1939-ben bemutatott Pusztai királykisasszony című magyar filmből Forrás: Wikimedia Commons

A mosoly, a báj és kecsesség Szörényi Évánál nem csak egy szerep volt.

Anyám egy bizonyos fokig komoly volt, de mindig mosolyogott, mindig éreztem a szeretetet, én ebben nőttem fel"

- mondja Örményi István, a színésznő fia, aki 1943-ban született.

Azt, hogy az anyád egy csodálatos asszony, gyerekként nem tudod"

- teszi hozzá három évvel fiatalabb öccse, Örményi Tamás, aki maga is színész, feleségével új amerikai darabokat visznek színre saját színházukban.

A Noszty fiú esete Tóth Marival című film plakátja Forrás: Origo

Tudjuk, hogy ott mi történt a nőkkel

Szörényi Éva - Schwáb Elvira néven - 1917. május 26-án született Budapesten. 1921-től szepesbélai báró Lers Elvirának hívták, amíg fel nem vette a Szörényi művésznevet egyik rokona után. 22 évesen, a Halálos tavasz premierjén

már túl volt 7 nagy játékfilmen, amit még 19 követett.

Ő játszotta Csiky Gergely Nagymamájának unokáját és Mikszáth: A Noszty fiú esete Tóth Marival című darabjának főszerepét a magyar mozikban. Már ösztöndíjasként a Nemzeti Színház színpadára állt, de amikor 1935-ben végzett a Színművészeti Akadémián, állandó taggá vált. Négy évvel később kitört a második világháború. 1941-ben Magyarország is hadba lépett.

Örményi Tamás Fotó: Polyák Attila - Origo

„A háború nagyon nehéz volt az anyámnak. Az oroszok átvették a családi házat. Tudjuk, hogy ott mi történt a nőkkel. Az apámat elvitték az oroszok, aztán megszökött tőlük, akkor egy szőnyegbe csavarták és a szén alá tették, hogy amíg az oroszok a házban vannak, ne lássák, hogy ott van.

Közben forszírozták az anyámat, aki majdnem meghalt.

Azután egy – másfél évre rá megszülettem. Én lettem az istenküldött gyerek. Úgyhogy pszichológiailag nem volt könnyű dolog anyámnak a háború" – mondja Tamás, aki 25 éves volt, amikor édesanyja elmondta neki, mit tettek vele a katonák.

Azt kérdezte tőlem, tudod, hogy éltem túl? Betettem a színészi széfbe. Úgy vette, hogy ezt át kellett élnie, hogy tudja használni színészként."

A csúcson

Szörényi Éva, Nemzeti Színház előadásában: A zöld nadrágos lovagban Forrás: Fortepan/Konok Tamás

A kemény évek után sikeres időszak köszöntött Szörényi Éva életébe. Eljátszhatta az Othello Desdemonáját, III. Richárd Lady Annáját, Évát Az ember tragédiájából, Tündét a Csongor és Tündéből, Cordeliát a Lear királyból, Armande-ot a Tudós nőkből, Titániát a Szentivánéji álomból, és ez csak néhány Szörényi Éva emlékezetes szerepei közül.

Az Ember tragédiájában láttam először anyámat, de a nagy élmény a Margitszigeti színház volt. Nem én voltam az egyetlen, Mészáros Ági lánya is ott volt mellettem. Mi, gyerekek, játszottunk a színpad szélén. Ott ültünk, miközben Titánia dolgozott"

– emlékszik vissza Örményi István.

Örményi István Fotó: Polyák Attila - Origo

Öccse, Tamás nem csak a színpad széléről tapasztalhatta meg, milyen jó színésznő volt Szörényi Éva. Amikor sikeresen levizsgázott az egyetemen, színpadra állhatott mellette. A Szellemek című volt az első darab, amelyben közösen léptek fel. Ebben Szörényi Éva fia édesanyját játszotta.

1972-ben Európai turnéra mentünk, ami hihetetlen élmény volt. Nyugat-európai magyaroknak játszottunk. Még egyszer láthattam, amit valamikor gyerekként, hogy mennyire szerették"

- mondja Örményi Tamás.

Megállították a vonatot, hogy meg tudjanak szökni

Szörényi Éva a Katona József Bánk bánjában megformált Melinda alakításáért kapott Kossuth-díjat 1952-ben.

Olyan színész volt, aki tudta moderálni magát. Egyik pillanatban cselédlány volt, a másikban hercegnő, amit teljesen kontrollált. Nem történt olyan, hogy kiesett az egyik szerepből és beesett volna a másikba"

- magyarázza István.

Négy évvel ezután kirobbant az 1956-os forradalom és szabadságharc. Az akkor már Kossuth-díjas, Érdemes (1954) és Kiváló művész (1955)

a Nemzeti Színház forradalmi bizottságának társelnökeként

mindent megtett azért, hogy a szovjetek elhagyják az országot. Amikor ez nem sikerült, úgy döntött, ő maga disszidál.

„Az út utolsó részén, a kalauzok felismerték az anyámat. Tudták, hogy szökünk, ráadásul 21-en voltunk. Amikor megtudták, hogy az oroszok várnak ránk,

megállították a vonatot a csarnok előtt és levettek minket,

majd bementek oda, ahol a dolgozók aludtak, felkeltették az embereket, hogy ott lefektethessenek minket, mielőtt bevitték a vonatot. Akárcsak a tiszt, aki elengedett korábban, ezek az emberek is hősök voltak és mind szerették anyámat. Akkor kezdtem felfogni, hogy ki lehet ő" – mondja Örményi Tamás.

Fotó: Polyák Attila - Origo

56 mindannyiunknak fontos volt, nemcsak anyánknak. Ez volt az életünk és egy bizonyos fokig a politikai dolgokat meg lehet beszélni, de nehéz úgy, hogy a világ nem fejlődött tovább"

- teszi hozzá a bátyja.

„A Jóisten csodálatos lehetőséget adott"

Szörényi Évának családjával és barátaival, Szabó Sándor színésszel és feleségével, Bárczy Kató színésznővel végül sikerült kijutnia Ausztriába. 1957-ben az Egyesült Államokban telepedtek le. A szép Szörényinek új munka után kellett néznie, hogy meg tudjanak élni.

„- Igaz, hogy amikor ingatlanügynök volt, öngyilkos akart lenni?

- Ez akkoriban történt, amikor kijöttünk, a Keleti-parton éltünk. Kettétörni egy életet, idegen környezetben valami egészen újat elkezdeni, az mindenkinek nehéz. És nekem nem volt más életem, mint a színészi és a házas.

- Hogyan sikerült felülkerekednie?

- Azzal, hogy hiszek. És belenyugodtam. Mi a gyerekek miatt akartunk eljönni Magyarországról. Erre összpontosítottam az erőmet, és arra, hogy

a Jóisten csodálatos lehetőséget adott: másodhivatásként Los Angelesben a magyar ügyet szolgálhattam"

- mondta a Most Újság Filmkalauzának adott interjúban Szörényi Éva.

A színésznő - akinek ekkorra már harmadik fia, Örményi Gábor is megszületett és Márai Sándor barátjának mondhatta magát - részt vett a

Magyar Szabadságharcos Szövetség 1957-es megalapításában.

A forradalom 50-ik évfordulójára létrehozta a Remember Hungary 1956 Bizottságot, amelynek elnöke lett. Neki köszönhetően épült fel az 1956-os emlékmű Los Angelesben 1969-ben.

A színpad örök szerelem maradt

Ugyanakkor a színpadtól sem búcsúzott el. Ötven évig színházi és irodalmi előadásokat rendezett az Egyesült Államokban, Kanadában, Dél-Amerikában, Ausztráliában és Nyugat-Európában.

Szabó Sándorral és más emigrációban élő magyar művésszel pedig

évekig játszott a New York-i Petőfi Színházban,

amelynek a megalapításában is részt vett. Nem pénzért lépett fel, sokszor jótékony céllal állt színpadra. Gyűjtött a magyar árvízkárosultaknak és határon túli magyar iskolák megsegítésére is.

Szörényi Éva emlékkiállítás a Bajor Gizi Színészmúzeumban Fotó: Polyák Attila - Origo

Anyám boldog asszony volt. Ez nem is kérdés, én pedig áldott ember vagyok. Kaptam egy olyan erőt anyámtól, amely visz tovább"

- mondja István, akivel a Szörényi 100 kiállítás megnyitóján találkoztunk. Mindhárom fiúnak az anyjuk adta a mintát.

„Egy családban éltünk és miután megnősültünk, mind a hárman közel voltunk anyámhoz, többször jártunk nála, nagy karácsonyokat töltöttünk együtt és együtt is vakációztunk. Anyám folyton azt mondta, hogy

a család az, ami összetart, amit nem lehet széjjel húzni.

A családi élet megy tovább és ez mind anyámtól jött, ő volt a gibraltári kő" – teszi hozzá.

Fotó: Polyák Attila - Origo

Szörényi Éva, 92 évesen, 2009. december 1-én, délelőtt 11 órakor halt meg Los Angeles-i otthonában. Születésének 100-ik évfordulója alkalmából a családi relikviákból kamarakiállítást rendeztek a Bajor Gizi Színészmúzeumban. A Színészdal című tárlat december 31-ig szerdától vasárnapig 14 és 18 óra között látogatható.