Pogány Judit és még 100-an egy művészeti performanszban

2017.09.22. 12:23

Különböző művészeti ágak, szakemberek, országosan ismert, népszerű művészek, szervezetek bevonásával igazán méltó, hosszantartó és emlékezetes programsorozatot nyújt a 100 éves CSILI. A rendezvénysorozat fővédnökei Hoppál Péter, kultúráért felelős államtitkár és Szalay-Bobrovniczky Alexandra, főpolgármester-helyettes; védnöke Szabados Ákos, Pesterzsébet polgármestere.

Pesterzsébet és a Csili elmúlt száz évét dolgozza fel az az eseményfolyam, amellyel a városrész lakóit bevonva ünneplik a nagyhírű kulturális központot és a kerületet is. Az évadban olyan művészek vesznek részt az ünneplésben, mint Pogány Judit, Szabó T. Anna, Gryllus Samu, Garai Judit, Jeli Viktória, Gimesi Dóra és Alagi János.

A Csili 100 éve

Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár szavai szerint a Csili Művelődési Központ Budapest és az ország kulturális infrastruktúrájának jelentős emblémájává vált az elmúlt száz év alatt. Mint mondta, Budapest és számos kerülete az 1900-as évek első felében "a kultúra nyomvonalán" épült:

"Ezekben a pezsgő évtizedekben jött létre a főváros számos olyan emblematikus épülete, amely ma is az ország kulturális infrastruktúrájának gerincéhez tartozik" - ennek a kornak a hagyatéka a századfordulós pesterzsébeti városháza vagy a megújult csónakház, amely a most kezdődő programsorozat egyik impozáns helyszíne lesz.


A Csili egy összetartó erő, közösséget építő és teremtő létesítmény, amelynek szellemisége jelentős hatással volt Pesterzsébet felnövekvő generációira. Az elmúlt évek során komoly fejlődésen ment keresztül a kerület, és ebben a munkában komoly szerepet játszott a Csili Művelődési Központ is – mondta Szabados Ákos, a kerület polgármestere.

Várhalmi András, a művelődési központ igazgatója pedig az intézmény történetét is felidézte a jubileumi programokat beharangozó sajtótájékoztatón. 1918. március 2-án nyílt meg az egykori Csillag utcai Vasas Munkásotthon, amelyet lassan száz éve csak Csilinek becéznek, bár az utca neve nem sokkal később megváltozott, és már 75 éve Nagy Győry Istvánnak, a kerület első jegyzőjének és polgármester-helyettesének nevét viseli.

A művelődési központ több nevet is kapott az elmúlt száz évben: volt munkás-, művelődési és kultúrotthon, kultúrház, de kulturális központ is. Az épület is sokat változott: több bővítésen is keresztülment, új szárnyak épültek. Az igazgató hangsúlyozta, hogy az elmúlt tíz év során igen sokan fordultak meg a házban - sok ezer program zajlott le, és sok száz közösség talált itt igazi otthonra: "Nem csupán lezárni szeretnénk egy évszázadot, hanem egyben megnyitni egy újat is. Elsősorban olyan rendezvényekben és programokban gondolkodunk, amelyek hagyománnyá válhatnak a kerületünkben"- tette hozzá.

A centenáriumi programok között szerepel színházi előadás, operettgála, bál, nemzetközi sakkverseny, énekverseny, kórusünnep, rockmaraton és táncos rekordkísérlet is.



Pesti Erzsi

Ő maga a történelem egy nő szemén keresztül. 1918-ban még ott áll férje mellett virágos kalapban a Vas és Fémmunkás Otthon avatásán. A világháború alatt már ő maga is beáll a gyári munkások sorába, az ötvenes években őt is megfigyelik, a forradalomban ő is kiáll hazájáért. Majd újra felismeri nőiességét, trapéznadrágban és talpig virágban, később kiskosztümben menetel előre az időben és a ranglétrán. Sok nehézséggel néz szembe, számos akadályt győz le, de mindig büszke és erős marad. Így lép be a XXI. századba, ahol már vezérigazgató, edzőterembe jár, diétázik, headset van a fülében, de nem felejti el a múltját, amelyre építeni tudja a jövőjét.

100 civil a művészeti performanszban

Ebből a hol vidám, hol megható élettörténetből születnek azok a művek, amelyeket előadnak majd a 100 civil bevonásával készülő mesében, a kórustalálkozó és énekverseny résztvevői által előadott dramatizált művekben, a bábtalálkozós köztéri kivetítésen. A sikeres nő kerül előtérbe a sakk show-n belül és a slam poetry versenyen is, de a valódi szépségért, a nőért, aki a legfontosabb, lehet futni, kerékpározni vagy sárkányhajózni is.