Ha a kortársad megfogalmaz valamit, akkor érdemes odafigyelni, mert rólad beszél

2017.10.06. 10:41

Mától, azaz október 6-tól 17 napon át Budapest a kortárs művészet fővárosa. Kezdődik ugyanis a 26. CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál, a magyar és nemzetközi kulturális élet legizgalmasabb alkotóival és legfrissebb műveivel. Káel Csaba, a fesztivált szervező Operatív Testület elnöke, a Müpa vezérigazgatója trendekről, tendenciákról és személyes kedvenceiről beszélt.

Hogy változott a CAFe Budapest közönségének összetétele az elmúlt években? Milyen tendenciák érzékelhetőek?

A CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál korábban Budapesti Őszi Fesztivál néven futott, ahol több különböző művészeti produkció is helyet kapott, de ennyire nem volt nyitott a műfaji paletta. Fontos lépés volt, amikor a CAFe Budapest kitárta a kapuit, és integrálta az októberben Budapesten futó kortárs művészeti momentumokat, ennek köszönhető, hogy rengeteg innovatív és előremutató kezdeményezés talált és talál otthonra a fesztiválon belül. Ahogy azt is nagyon jó látni, hogy az utóbbi években érzékelhetően megnőtt a külföldi nézők száma, és a budapestiek is aktív részesei az eseményeknek. Amikor négy évvel ezelőtt átszabtuk a fesztivált, akkor tudatosan elkezdtünk ebben az irányban is fejleszteni, új helyszíneket bevonni. A tartalmi és kommunikációs változások vezettek el odáig, hogy bővült a közönségünk. Mára a térség legjelentősebb összművészeti kortárs fesztiváljává nőtte ki magát a CAFe Budapest.

Van olyan nemzetközi fesztivál, amely inspirációként szolgált a CAFe Budapest számára?

A fesztiválok területén is jellemzőek divatok és megfigyelhetőek nemzetközi trendek. Vannak bizonyos területek, ahol szervezésileg, technikailag követünk példákat, de tartalmilag egy Budapestre, Magyarországra és tágabb értelemben Közép-Európára jellemző fesztivált hoztunk létre. Az egyediségünk fontos valuta. Elképesztően gazdag a kulturális közegünk, rengeteg értékünk van, amire lehet építeni. Gondoljunk a századforduló Budapestjére: a 19. és 20. század határán az akkori kortárs művészet kerekasztalai körül sokan foglaltak helyet a kávéházakban, amelyek szerkesztőségeknek adtak otthont, találkozási helynek számítottak, pezsgő, különleges időszak volt - itt születtek vagy ide érkeztek meg a műalkotások. Most, a huszonegyedik században ez a találkozási pont, ez a közös tér a CAFe Budapest.

Káel CsabaForrás: Müpa / Csibi Szilvia

 

Mit jelent a megújult brand? Valóban erősebb a kortárs tartalom, mint korábban?

Maga a név, a CAFe Budapest is mozaikszó, a Contemporary Art Festival Budapest kezdőbetűiből áll össze. Fontos azt hangsúlyozni, hogy milyen progresszív, olykor provokatív, izgalmas és dinamikus művészeti közegről beszélünk, amikor a kortárs művészetre gondolunk. Kortárs művészetnek sokáig azt tartották, ami minden régi alkotást megtagad, „a múltat végképp eltörölni" mottóval. Mi ezzel szemben azt mondjuk, hogy valahonnan jövünk, valami történik velünk ma, és valami marad belőlünk – vagyis egy folyamat részesei vagyunk. A reflexió, a múltunkhoz való erős érzelmi és intellektuális kapocs is a párbeszéd része. Ez egy jelentős szemléletbeli változás, és vitákra is ad okot – nemcsak Magyarországon, hanem külföldön is. A CAFe Budapest célja, hogy a bemutatott művek kifejezzék a jelenlegi életünket, gondolatainkat, érzéseinket, ezt elhelyezzék egy folyamatban, és továbbadhassuk mindezt a következő generációknak úgy, hogy közben élmény legyen megtapasztalni: ez rólunk szól.

Milyen újdonságokkal találkozhatunk az idei fesztiválon?

A nemzetközi világzenei esemény, a WOMEX (World Music Expo) sikerét látva úgy gondoltuk, hogy a mi térségünkben is lenne igény egy világzenei eseményre, ami fesztivál, showcase, szakmai találkozóhely, konferencia: tavaly szerveztük meg először a Budapest Ritmót a CAFe Budapest Fesztivál keretében, amire idén is sor kerül. Bartókot sokan az első világzenésznek hívják: valóban fantasztikus muníciót hagyott maga mögött, amivel foglalkozni kell. Nem véletlen, hogy a CAFe Budapest állandó témája Bartók művészete, hatása, kapcsolatai a környezetével és velünk, mai emberekkel. A Budapest Ritmóval hasonlóképp szeretnénk elérni, hogy a még élő adatközlők és az őket feldolgozók közvetlenül találkozhassanak, ami a művészek és a közönség számára különösen izgalmas eredményeket tartogat.

Milyen visszajelzések érkeznek a nézők és az alkotók részéről a fesztivállal kapcsolatban?

Aki októberben Budapestre jön, elcsodálkozik, hogy milyen színvonalú programkínálattal találkozik. Inspiráló a művészek és a közönség számára, hogy a CAFe Budapesten több oldalról éri impulzus a közönséget: az esti koncert előtt el tudnak menni egy kiállításra vagy egy tematikus városnéző sétára.

A CAFe Budapest Operatív Testülete és a fesztiválban résztvevő intézmények együttműködése rendkívül fontos a változatos program összeállításakor. Mi a kulcsa a sikeres közös munkának?

A legfontosabb a párbeszéd. A fesztivál átfogóbb témájához vagy a kortárs jelenléthez kapcsolódó javaslatokat kérünk az intézményektől, hogy a profiljuk, a művészeik és a különböző elképzeléseik kapcsán hogyan tudnának kapcsolódni a műsorfolyamhoz. Nem szigorú keretek közt rendelünk meg valamit, hanem társalkotóként viszonyulunk hozzájuk. Próbáljuk úgy összerakni a koncepciót, hogy képviseljen bizonyos szintű progresszivitást. A fesztivál olyan események megvalósításában segíti az intézményeket, amit önmagukban nem mernének bevállalni, viszont a fesztivállal együttműködésben megkockáztatják. A kortárs művészet kapcsán fontos ez a kockázatvállalás, mert nem mindig kialakult formájú és hagyományos mondanivalóval bíró előadásokról van szó, hanem egy meglepő, provokatív, dinamikus művészeti közegről beszélünk.

Mik a fesztivál idei tematikus fókuszpontjai?

Ahogy korábban említettem, Bartók művészete állandóan a fesztivál középpontjában van. Mivel idén Kodály emlékév van, ezért most az ő barátságuk, munkájuk kapcsán több programot is szervezünk. Bozsik Yvette Kodály-Ligeti estje azt az összefüggést mutatja be, hogyan hat egy huszadik századi szerző egy kortárs alkotóra, és hogyan gondolja tovább a 21. században ezt a folyamatot. A BMC-vel (Budapest Music Center) közösen megvalósított Új Magyar Zenei Fórum Zeneszerzőverseny idén is arra lesz kíváncsi, hogy milyen viszonyt alakítanak ki a fiatal zeneszerző-generáció képviselői egy-egy jelentős életművel, jelen esetben Kodályéval. Ahogy Bartók erős nemzetközi hatása is megmutatható, egyrészt a világzenén, másrészt a kortárs komolyzenén keresztül.

A fesztivál nyitókoncertjének vendége a magát a kínai Bartókként aposztrofáló, Oscar-díjas filmzenék szerzőjeként ismert világsztár, Tan Dun lesz. Minden évben van egy külföldi vendége a fesztiválnak: idén Izraelt látjuk vendégül. Izgalmas téma, hiszen Izrael léte sok politikai összefüggéssel bír, de mi nem elsősorban erre fókuszálunk, hanem arra a hihetetlen műfaji gazdagságra, ami az izraeli kultúrát jellemzi. Az Art Market komoly izraeli anyaggal érkezik, köztük egy hatalmas köztéri szoborral, jön Avishai Cohen és a jazz, komolyzene, világzene összefonódásából születő Avital meets Avital projekt, valamint az Izrael Balett előadását is láthatjuk.

Milyen határátlépő produkciókkal találkozhatunk?

Az opera kevert műfaja révén a két kortárs operabemutató ide sorolható. Vajda Gergő Georgia Bottomsoperája nagyon izgalmas megközelítés: humorral, szokatlan zenei és ritmikai megoldásokkal, rap elemekkel, középpontjában egy egzisztenciáját gazdagabb hódolóinak juttatásaiból fenntartani próbáló hősnővel. A Kolozsvári Magyar Opera előadásában Selmeczi György Boldogasszony lovagjaoperájánakősbemutatója is a CAFe Budapest keretében valósul meg. Érdekes kirándulásnak ígérkezik Eötvös Péter orgonaversenyének bemutatója, az amszterdami Royal Concertgebouw Orchestrával együttműködésben: a mű néhány nappal a világpremier után érkezik hozzánk, és nagyon büszkék vagyunk arra, hogy ilyen páratlan művek születéséhez megrendelőként és koprodukciós partnerként járulhatunk hozzá. Ezenkívül megemlíthetjük azokat a koncerteket, ahol szokatlan környezetben láthatunk világsztárokat. Thomas Quasthoff népszerű operaénekes meglepő profillal fog bemutatkozni: opera helyett a CAFe Budapest Fesztiválon jazzt énekel. A Nemzeti Balett társulata ritkán kép fel az Operaház színpadán kívül: most egy teljesen más közegben, a Müpa Fesztivál Színházában találkozhat velük a közönség. A sokszínűségről beszélve az irodalom is szerepel a fesztiválon, a Margó Irodalmi Fesztivál keretében – itt is van több áthallás, zenéhez, előadóművészethez kapcsolódva.

A CAFe Budapest Operatív Testületének elnöke és a Müpa vezérigazgatója személyes kedvenceiről is beszélt.Forrás: Müpa / Csibi Szilvia

 

Kik a személyes kedvencei a fesztiválon? Melyik programokat várja a legjobban?

Minden alkalommal nagy izgalommal várom a zeneszerzőversenyt, amit a BMC-vel közösen szervezünk. Tökéletes alkalom, hogy megismerhessünk tehetséges, fiatal zeneszerzőket. A fent említett új operabemutatókra is kíváncsi vagyok, valamint Tan Dun nyitókoncertjét és az Avishai Cohen Triót is nagyon várom.

Mi a legnagyobb kihívás a fesztivál szervezése kapcsán?

Nem is annyira kihívásnak, inkább feladatunknak tekintem, hogy minél több fiatallal kezdődjön el egy párbeszéd. Fontos, hogy minél több fiatal alkotót bevonjunk, mert így a fiatal közönség is elhiszi, hogy van köze a dologhoz. A programszerkesztésen és a kommunikáción keresztül azt próbáljuk megmutatni, hogy a kortárs művészet esetében nem feltétlenül egy olyan rétegelőadásról van szó, ami alatt az ember szorongatja a szék karfáját, hogy mikor lesz már vége, hanem sokkal inkább korunk lenyomata egy-egy produkció, érzéseink, különböző élethelyzeteink megmutatása. Ennek pedig igazán nagy ereje van. Ha a kortársad megfogalmaz a körülötted történő dolgokról valamit, akkor érdemes odafigyelni, mert rólad beszél. Ez a korunk művészete. Azt szeretnénk, hogy minél több fiatal váljon ennek részesévé, akár a közönség tagjaként, akár művészként. A dizájntól kezdve, a köztéri művészeten és a divaton át sok terület integrálódott a programba, ez szintén a nyitás része.

Milyen feltételeknek kellene teljesülnie, hogy sikeresnek értékelje a fesztivált?

Akkor lennék elégedett, ha sok fiatalt sikerülne megszólítanunk, valamint, ha a nemzetközi közönség is izgalmas kulturális közegbe érkezne, és utána visszavágyna Budapestre. Emellett jó lenne, ha büszkeséggel töltené el az itt élőket, hogy nálunk rendezik meg a CAFe Budapestet – hiszen ez a fesztivál a miénk, ha mi szeretjük, más is bele fog szeretni.

Merre fejlődhet tovább a fesztivál? Milyennek látja azt 5-10 éves távlatban?

A CAFe Budapest most is egy pezsgő, évről-évre újdonságokkal előrukkoló városi fesztivál, de ebben még rengeteg lehetőség van, így a jövőben is fontos lesz, hogy minél aktívabbá váljunk a város közterületein és a Dunán. A Dunával nehéz technikailag bánni, de el kell kezdeni építkezni, és ezt a csodálatos „főutcát" kihasználni. Van egy hihetetlenül dinamikus városunk, az a feladatunk, hogy olyan szellemi és kulturális tartalommal töltsük meg a helyszíneket, hogy az ideérkezők számára izgalmas maradjon. Ez részben művészeti, másrészt komoly marketingtevékenység, illetve ehhez csatlakozik a turizmus is. A fesztivál nemcsak egy szórakoztatási és művelődési forma, hanem egy proaktív megnyilvánulási felület is, ami azt szeretné tudatni, hogy egy város akkor él, ha kihasználja az adottságait, és olyan szellemi közeget teremt, ami izgalmas az itt élők számára, és vonzó az idelátogatóknak is.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK