Így fest a 600 éves Budavári Madonna felújítva

Budavári Madonna
szobor
Jézus
Budapest, 2017. december 8. A restaurált, 600 éves budavári Madonna-szobor a Mátyás templomban 2017. december 8-án, a sajtóbemutató napján. MTI Fotó: Mónus Márton
Vágólapra másolva!
Akár 600 éves is lehet a Budavári Madonna-szobor, amelynek most fejezték be három éve tartó restaurálását. Azt sajnos nem lehet tudni, hogy ki faragta, de szakértők szerint jelentősebb mester műhelyében készülhetett. Péntektől a Mátyás-templom múzeumában látható. 
Vágólapra másolva!

Befejeződött annak a Budavári Madonna-szobornak a restaurálása, amelyet valószínűleg a 15. század elején készített egy ismeretlen mester. Prokop Mária művészettörténész a Mátyás-templom királyi oratóriumában tartott pénteki bemutatón azt mondta, nagyon különleges egy ilyen korú szobor esetében, hogy festésében megújulva, de eredeti kompozíciójában látható.

Önállósult Mária-ábrázolás

A lábát félholdon tartó Szűz Mária képe, aki lábával eltapossa a bűnt. Mária bal kezében a kis Jézust, jobbjában pedig jogart tart, fején szőlőlevélből font koronát, alatta kendőt visel. A karon ülő gyermek Máriához simul, jobb kezével kendőjét fogja, baljában a lélek szimbólumaként galambot tart. Mária S hajlatú alakját földig érő palást fedi.

A szobor felújítása 2013-ban indult. „Mivel nagyon rossz állapotban volt, az elsődleges feladat a festékrétegek leválásának megállítása és a felszíni szennyeződések eltávolítása volt. Az alapos vizsgálatok során kiderült, hogy

egy nagyon értékes szoborról van szó,

amely rendkívül sok, jól elkülöníthető rétegből állt, így a korábbiakban három hónapra tervezett restaurálás jóval hosszabbra nyúlt” - mondta Galambos Éva, a szobor egyik restaurátora.

Jézust és a Madonnát egyetlen hársfa tömbből faragták ki. Forrás: MTI/Mónus Márton

Galambos Éva azt is mondta, hogy eddig még nem dolgozott olyan műtárgyon, amelyen ilyen sok történeti korszak ennyire szépen kimutatható lett volna, mint a Budavári Madonnán. A gyermek Jézus a Madonnával egyetlen hársfa tömbből faragott alkotás, amelyhez a jogart, a korona szárait, Mária jobb kezét és a gyermek bal karját külön, a restaurálás során már bükkfából készült csapokkal illesztették. A megvalósítás magas fokú szobrászmesteri tudásról árulkodik, így

feltételezhető, hogy egy jelentősebb mester műhelyében készülhetett

– stílusjegyei alapján – a 15. század elején, és valószínűleg egy északi, esetleg német mester munkájáról van szó.

A szobor valószínüleg egy oltár része volt. Forrás: MTI/Mónus Márton

A szobor feltehetőleg egy oltár része lehetett, erre utal az a faragási megoldás, hogy Mária alakjának hátsó részét kimélyítették. A műtárgy hátulról nem volt látható, mivel ez a része az oltárszekrény hátlapjához illeszkedhetett. A restaurálás során el kellett távolítani a gyerek karját, mert illesztése hibás volt, és Mária jobb keze sem az eredeti, azt valószínűleg

az első barokk átalakításkor pótolták.

Faragása plasztikailag is eltér a másik kéz formájától, az ujjak vékonyabbak, és nincsenek benne szögletes formák. A Budavári Madonna-szobor pontos keletkezési körülményeiről, további történeti és művészettörténeti kutatásokat követően számolnak majd be.

A Madonnát Lékai László püspök, apostoli kormányzó engedélyével a Szent Ferenc Sebei templomtól vásárolta meg a Budavári Nagyboldogasszony-templom 1975-ben. Budapest I. kerületének örökségvédelmi hivatala 2013-ban engedélyezte a szobor restaurálási munkálatait, amelyet Galambos Éva és Samu Erika restaurátorok végeztek. A Budavári Madonna-szobor

a Mátyás-templom múzeumának tartósan kiállított tárgya lesz,

péntektől a templom első emeleti kiállítótermében, a királyi oratóriumban egész évben látható a templom turisztikai nyitvatartási idejében.