Ezekkel a szavakkal búcsúzott felesége Tahi Tóth Lászlótól

Tahi-Tóth László

Szerdán temették el a Kossuth- és Jászai Mari-díjas Tahi Tóth Lászlót. Özvegye, Kárászy Szilvia búcsúszavait Tahi Tóth László kolléganője, Kútvölgyi Erzsébet olvasta fel a ravatalnál. 

Több százan voltak Tahi Tóth László szerdai temetésén. A barátok, kollégák és tisztelők a család kérésének megfelelően egy-egy szál fehér virággal érkeztek. A színész özvegye, Kárászy Szilvia zongorajátéka szólt a szertartás előtt, beszédét pedig a színész vígszínházi kolléganője, Kútvölgyi Erzsébet olvasta fel a ravatalnál.

„Lacuskám, napfényt rendeltem neked, mert ez méltó hozzád. Az én zeném szólt és szól még neked, ezek az én hangjaim neked. És védlek és viszlek téged napfényben. Boldogság, fájdalom, groteszk humor és irónia. És mindennel szemben, tudod, színpad, zene, képek, tánc, élet. Alapvetően az egész egy misztérium, egy grandiózus haláltánc. Ez volt a harmadik beavatásom. Édesapám, édesanyám, az otthonunkban, és velem, és itt, most.”

„Én fogtam a kezed, az utolsó mosolyod és lélekvételed az enyém. Megöleltem, simogattam a holt testedet az otthonunkban. Felfoghatatlan szürrealitás.”

Kárászy Szilvia szívbemarkoló búcsúja után a színész jó barátai, Székhelyi József és Lukács Sándor köszöntek el a színésztől, majd a Vígszínház igazgatója, Eszenyi Enikő mondott beszédet, amelyben felidézte Tahi Tóth László legemlékezetesebb alakításait.