Vágólapra másolva!
Tökéletesen játszik színpadon és filmben is, de saját bevallása szerint utóbbi illik jobban játékstílusához. Ahhoz, amit éveken át csiszolt társulatról társulatra járva, miközben volt, aki már a főiskolán sem fogadta szívesen, mert kész színésznek tartotta. Holott csak egy évig volt előtte segédszínész. Andorai Péter több színházi társulatban megfordult már, és eddig nagyjából 80 filmben szerepelt. Olyanokban, mint a Bizalom, az Oscar-díjas Mephisto, a Simon mágus, de feltűnt a 2017-ben forgatott A hentes, a kurva és a félszemű-ben is. Kétségtelenül a legnagyobb színészeink egyike.
Vágólapra másolva!

Talán kevesen tudják, de Andorai Péter Klócza néven született, és első színházában megbújnak plakátok, ahol ezen a néven szerepel még segédszínészként. A művészetek iránti vonzalmát nevezhetjük családi örökségnek is, mivel nagyapja vándorszínész, édesapja pedig kőfaragó-szobrász volt. Andorai már fiatalon jól rajzolt, ennek megfelelően pedig képzőművésznek készült, de a középiskolában megszerette a színjátszást, ami

véget is vetett képzőművészi álmainak.

Az iskolája, a Széchenyi István Gimnázium színjátszó szakköre beszippantotta Andorait, akit a képzőművészettől való eltávolodásában az is segített, hogy gimnazistaként látta Gábor Miklós legendás Hamlet-alakítását a Madách Színházban.

Andorai Péter, a Nemzet Színésze Fotó: Szabó Gábor - Origo

Érettségi után, már tele színészi tervekkel, a Színművészeti Főiskolára felvételizett, de nem vették fel. Viszont hallotta, hogy a Nemzeti Színháznak van egy stúdiótagozata, a Nemzeti Stúdió, ahova rögtön jelentkezett. Fel is vették, és azonnal

a legnagyobbak között találta magát.

A stúdiósok a Nemzetiben is felléptek, igaz, leginkább statisztaként, de a jobbak kaptak néhány sort is. A tanuláson és a kisebb szerepeken kívül pedig valóban ott voltak a nagyok. Az Andoraihoz hasonlóan lelkes fiatalok bejártak a Nemzeti előadásainak próbájára is, mert ott is rengeteget lehet tanulni. Az Origónak bő egy éve adott interjújában Andorai Péter erről az időszakról azt mondta, „nagyon kezdők voltunk még, minden újdonságnak számított nekünk. Nem győztük figyelni, ahogy a rendező, adott esetben akár

és ők hogyan építgetik, alakítgatják a szerepeiket. Nyitott szem, nyitott fül. Mindent, amit el lehetett lesni a szakmából, mi megpróbáltunk ellesni.”

Andorai Péter jó értelemben vett makacsságának és mindenáron tanulni vágyásának egyik legjobb bizonyítéka, hogy az első sikertelen próbálkozás után még ötször kellett jelentkeznie, mire korengedménnyel felvették. Közben persze nem volt tétlen. Képezte magát. Igaz, hogy volt ez idő alatt raktáros is, de a lényeg, hogy maradt a Stúdióban, tanulta a szakmát. És meg is lett az eredménye: Radó Vilmos elhívta a Kecskeméti Katona József Színházba. Jó kiállású, magas fiatalembereket kerestek, és Andorai pont ilyen volt. Ebben az időszakban lett Klóczából Andorai, amit egyébként szobrász-grafikus nővére választott magának korábban, öccsének pedig annyira megtetszett, hogy ő is Andoraira váltott.

Első filmje az 1975-ös Vörös requiem volt. A képen, a vádlottak padján Sallai Imre szerepében még főiskolai hallgatóként Andorai Péter Forrás: MTI/Keleti Éva

Kecskeméten már nagyobb feladatokat kapott, amikben tovább tudta csiszolni játékát, és végül a főiskolai felvételije is sikerült. Bár éppen a Kecskeméten töltött valóban tartalmas, segédszínészi év miatt kapott olyan kérdéseket az első időkben, hogy „minek magának a Főiskola?”. Ugyanis sokak szerint már akkor kész színész volt, és vidéken is egyre jobb feladatokat kaphatott volna, ha ott marad. Andorai Péter viszont a Főiskola mellett döntött.

Fenyegetés

Már a Főiskolán, harmadévesként elhívták filmezni, onnantól kezdve pedig kézről kézre adták a rendezők. Első filmje az 1975-ös Vörös rekviem volt, amit Grunwalsky Ferenc rendezett, aki Andorai elmondása szerint elindította őt a filmes pályán. Andorai a film után egy évvel, 1976-ban végzett a Főiskolán, és egyből a Nemzeti Színház társulatához került. Bár hívták Kecskemétre is, de mivel stúdiósként mégiscsak a Nemzeti volt az első hely, ahol játszott, azt választotta. A kapcsolat azonban hamar megszakadt, ugyanis Andorai látta, hogy a majdnem egy évre előre megírt próbatáblán

egyetlen helyen szerepel a neve.

Noha tudta, hogy kezdőként bizonyos feladatokat neki is ki kell várnia, arra ő sem gondolt, hogy csupán egyetlen, a Várszínházból őszre a Nemzetibe hívott, szabadtéri előadás szerepét kapja meg, ráadásul a férfikar tagjaként. Közben pedig pont jött egy felkérés Kecskemétről az Ahogy tetszik-be, és szép lassan komplett szerződés lett a dologból, így Andorai Péter felmondott Gellért Endrénél. A Nemzeti akkori igazgatója nagyon meglepődött, és azonnal lehordta Andorait, hogy mit képzel magáról, hiszen sokan évekig várnak a nagyobb feladatokra, ő pedig kezdőként néhány hónap után egyszerűen elmegy. És Andorai Péter valóban ment, pedig a minisztériumból is

érkeztek fenyegetések, hogy letiltják mindenhonnan.

A fenyegetésekből végül semmi nem lett, és Andorai Kecskemétre került, ahol többek között azzal a Gábor Miklóssal dolgozhatott, akit még tizenévesként látott a Madách Színház Hamlet-jében, és akiről azt is mondta, „istenként tiszteltem és szerettem”. Nem töltött sok időt Kecskeméten, indulásnak viszont nagyon jó volt az ott töltött bő egy év.

Filmbe is hívták, ebben az időben jött ki a Riasztólövés című alkotás. Aztán 1978-ban Andorai elköszönt Kecskeméttől, és a budapesti Várszínházhoz szerződött, ahova Ruszt Ferenc hívta. Két év után innen is elbúcsúzott. 1980 és 1983 között a Magyar Filmgyártó Vállalat társulatának volt tagja, előtte pedig egy évet Amerikában töltött.

Bánsági Ildikó és Andorai Péter az Oscar-díjra is jelölt Bizalom című filmben Forrás: Origo

Szabó István Bizalom című, 1979-es filmjében Andorai főszerepet kapott, és mikor a film Oscar-jelölése miatt Andorai is Amerikába utazott, úgy döntött, kint is marad egy időre. Annak idején még utazni sem volt könnyű, nemhogy Amerikában időzni. Ennek ellenére Andorai Péter

nagy kockázatot vállalva egy évet töltött ott,

mert úgy gondolta, egy ilyen lehetőséget ki kell használni. Dolgozott műszaki rajzolóként is, de részt vett egy New-York-i magániskola színielőadásain is. Ezeken kívül megkereste több színházi ügynökség is, ő mégis hazajött. Többek között azért is, mert tudta, hogy csak alapszinten tud angolul, ráadásul végigmenni a szamárlétrán európaiként még hosszabb idő lett volna. Szerencséje volt, mert itthon büntetés nélkül megúszta, várták is vissza a Filmgyárba, a státusza sem szűnt meg, folytatódhatott a munka. Annyi retorzió azért volt, hogy hiába hívták egy cseh filmhez, nem engedték el külföldre forgatni.

Eperjes Károly és Andorai Péter a Könnyű testi sértés című, 1983-as Szomjas György-filmben Forrás: Origo

Ebben az időszakban hat filmben is játszott, és ezek közül egyértelműen a Mephisto a legismertebb, de ott volt még az 1983-as Könnyű testi sértés is. Hendrik Höfgen szerepét, azaz a Mephisto főszerepét Szabó István eredetileg Andorai Péternek szánta, de ezt nem lehetett megoldani, mivel nyugat-berlini filmcég állt a magyar-osztrák-német produkció mögött, ami kikötötte, hogy

csak német ajkú színész játszhatja a főszerepet.

Klaus Maria Brandauer és Andorai Péter az Oscar-díjas Mephisto című filmben Forrás: Origo

Fel is kerestük Szabó Istvánt Andorai Péter születésnapja kapcsán, és ezt ő is megerősítette: „erre nem volt lehetőségem, mert egy koprodukció volt, és eleve német színházi színészben gondolkodtunk. De Péter lényegében minden filmben részt vett, amit én készítettem, és a Mephistó-ban is egy nagyon fontos szerepet játszik Brandauer partnereként.” Szabó István még azt is mondta, „Andorai Péter egy

Magyarul egy sugárzó ember. Nekem szerencsém volt több olyan filmet készíteni, amiben ő főszerepet játszott, vagy szerepelt, így nyugodtan mondhatom, hogy

Egy szerény ember, akivel öröm együtt dolgozni, és külön öröm barátságban lenni vele.”

Lapozzon a folytatáshoz!