Pénteken temetik Melis Lászlót

Február 12-én tragikus hirtelenséggel halt meg Melis László zeneszerző, hegedűművész. 1981-től mintegy 20 játék- és kisjátékfilmhez írt kísérőzenét és több mint 200 színházi és rádiójáték-zene fűződik nevéhez. A zeneszerző temetése május 11-én lesz a Farkasréti temetőben.

Korábban megírtuk, hogy Melis László, Erkel Ferenc-díjas hegedűművész, zeneszerző februárban 12-én halt meg 65 évesen, tragikus hirtelenséggel.

A temetése május 11-én, 14 óra 45 perckor lesz a Farkasréti temető Makovecz-termében

az evangélikus egyház szertartása szerint. Melis László zenei tanulmányait a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola hegedűszakán végezte, 1978-ban alapítója volt a kortárs zenét játszó 180-as Csoportnak. Az együttes Európa számos koncerttermében lépett fel, aztán 1990-ben feloszlott. Melis öt darabot írt a csoport számára, amit lemezen is rögzítettek. Számos kamara- és szólódarabot, valamint dalokat komponált,

1981-től mintegy 20 játék- és kisjátékfilmhez írt kísérőzenét,

és több mint 200 színházi és rádiójáték-zene fűződik nevéhez.

Ő komponálta Nemes Jeles László Oscar-díjat nyert Saul fia című filmjének zenéjét,

és haláláig a rendező új, Sunset című filmjének zenéjén dolgozott. Nemes Jeles László a zeneszerzőt „kivételes művésznek” nevezte.

Főbb művei

Művei között van A mosoly birodalma (1985) és a Kleist meghal (1994) című kamaraopera, a Gyöngykánon (1994), a Black and White (1999), Az időről és a folyóról (2000), a Csellómánia (2000) és az Örmény legenda (2001) című alkotás. Sokat foglalkoztatott filmzeneszerző (Anarchisták, Glamour, Presszó, Nyomozó) és színházi zeneszerző (Holdbeli csónakos, Hazámhazám, Csongor és Tünde, Faust, Honderű, III. Richárd) volt. A halál kilovagolt Perzsiából című film főszereplője volt, de játszott Az Árvai-Művek című dokumentumfilmben is.

Művészete elismeréseként

1993-ban a San Remó-i filmfesztivál zeneszerzői nagydíjában, 1995-ben a filmkritikusok díjában,

2008-ban Erkel Ferenc-díjban részesült. 2007-ben Katalóniában, a Memorimage filmfesztiválon a legjobb filmzene díját nyerte el Forgács Péter Miss Universe 1929 című alkotásának zenéjéért. A Budapesti Fesztiválzenekar felkérésére írt, Dionysia című művét 2010-ben mutatták be. Kamondi Zoltánnal készített Halálutak és angyalok című

1991-es filmje 1992-ben elnyerte a San Remó-i Filmfesztiválon a legjobb zenés film díját.

Az Alkimista és a szűz (1999), a Kísértések (2002) és a 2007-es Dolina (Az érsek látogatása) című film mellett több közös alkotást is jegyez az alkotópáros. Melis László Jeles Andrással is több filmet készített, az 1983-ban forgatott Álombrigád című film zenéjét Darvas Ferenccel együtt jegyzi, de a Senkiföldje (1993) és a József és testvérei (2003) című alkotás zenéje is az ő nevéhez fűződik. Számos színházi előadásban, köztük a Monteverdi Birkózókör társulatának A mosoly birodalma (1987) című előadásában és a kaposvári Csiky Gergely Színház Csehov-előadásában, a Valahol Oroszországban című produkcióban is együtt dolgozott a rendezővel. A Jeles András rendezte, Euripidész szövegére

ógörög nyelven bemutatott Bakkhánsnők című opera nagy sikert aratott 2013-ban a Müpában.

Melis László írta Sopsits Árpád több filmjének zenéjét, első filmjéhez, az 1990-ben készült Céllövöldéhez is ő komponált zenét. Emellett Sas Tamás, Gödrös Frigyes, Elek Judit filmjeit is jegyzi.